1 Jaj a pásztoroknak, akik veszni hagyják és szétszélesztik legelőm nyáját! – így szól az Úr. 2 Azért ezt mondja az Úr, Izráel Istene a pásztorokról, akik népemet pásztorolják: Ti hagytátok, hogy elszéledjen és szétszóródjon a nyájam, nem törődtetek vele. Hát én majd törődöm veletek és gaztetteitekkel! – így szól az Úr. 3 Összegyűjtöm nyájam maradékát minden országból, ahová szétszórtam őket, és visszahozom őket legelőjükre, ahol szaporodni és sokasodni fognak. 4 Olyan pásztorokat adok melléjük, akik majd jól pásztorolják őket. Nem kell többé rettegniük és ijedezniük, számolgatni sem kell őket – így szól az Úr. 5 Eljön majd az idő – így szól az Úr –, amikor igaz sarjadékot támasztok Dávidnak, olyan királyt, aki bölcsen uralkodik, törvényesen és igazságosan jár el az országban. 6 Az ő napjaiban szabad lesz Júda, Izráel is biztonságban él, és így fogják nevezni: Az Úr a mi igazságunk! 7 Eljön majd az idő – így szól az Úr –, amikor nem azt mondják többé, hogy él az Úr, aki fölhozta Izráel fiait Egyiptom földjéről, 8 hanem azt, hogy él az Úr, aki fölhozta, hazahozta Izráel házának utódait észak földjéről és mindazokból az országokból, amelyekbe szétszórta őket; és a maguk földjén fognak lakni. 9 A prófétákról: Összetört a szívem, reszket minden csontom. Olyan vagyok, mint a részeg, és mint aki bortól lett mámoros, ha az Úrra és szent igéjére gondolok. 10 Mert tele van az ország házasságtörőkkel, átkozódás miatt gyászol a föld, és szárazak a puszta legelői. Törekvésük gonosz, erejük a jogtalanság. 11 Próféta és pap egyaránt elvetemült, még házamban is megtalálom gonoszságukat – így szól az Úr. 12 Ezért síkossá válik útjuk, a homályban elcsúsznak és elesnek rajta, mert veszedelmet hozok rájuk, büntetésük esztendejét! – így szól az Úr. 13 Samária prófétáinál botrányos dolgot látok: Baal nevében prófétálnak, és félrevezetik népemet, Izráelt. 14 Jeruzsálem prófétáinál borzasztó dolgokat látok: házasságtörők, hazugságban élnek, bátorítják a gonosztevőket, ezért senki sem tér meg gonoszságából. Olyanok előttem mindnyájan, mint Sodoma, lakói pedig, mint Gomora. 15 Így szól tehát a Seregek Ura a próféták ellen: Ürömmel etetem meg őket, és méreggel itatom meg őket, mert Jeruzsálem prófétái terjesztik az elvetemültséget az egész országban. 16 Ezt mondja a Seregek Ura: Ne hallgassatok a próféták szavára, amikor prófétálnak nektek; bolonddá tesznek benneteket! Saját szívük látomását hirdetik, nem azt, amit az Úr adott. 17 Váltig mondják azoknak, akik megvetnek engem: Azt mondja az Úr, hogy békességetek lesz! És ezt mondják mindazoknak, akik megátalkodott szívük szerint élnek: Nem jön rátok veszedelem! 18 Mert ki volt jelen az Úr tanácsülésén, ki látta őt, és hallotta igéjét? Ki figyelt igéjére, és ki hallgatta engedelmesen? 19 Íme, az Úr forgószele, lángoló haragja árad, mint kavargó szélvész kavarog a bűnösök feje fölött. 20 Nem szűnik az Úr haragja, amíg el nem végzi és meg nem valósítja szíve szándékait. Az utolsó napokban értitek majd meg ennek az értelmét. 21 Nem küldtem e prófétákat, mégis igyekeztek; nem szóltam hozzájuk, mégis prófétáltak. 22 Ha tanácsülésemen ott lettek volna, akkor az én igéimet hirdetnék népemnek, megtérítenék őket gonosz útjukról és gaztetteikből. 23 Nemcsak a közelben vagyok Isten – így szól az Úr –, hanem Isten vagyok a távolban is! 24 El tud-e rejtőzni valaki olyan helyre, ahol nem látom? – így szól az Úr. Nem én töltöm-e be az eget és a földet? – így szól az Úr. 25 Hallottam, hogy mit mondanak a próféták, akik hazug módon így prófétálnak nevemben: Álmot láttam, álmot láttam! 26 Meddig tart még ez? Mit forgatnak a hazugságot prófétáló próféták a fejükben, mikor saját szívük csalárdságát prófétálják? 27 El akarják talán feledtetni népemmel az én nevemet álmaikkal, amelyeket elbeszélnek egymásnak, ahogyan Baal kedvéért őseik is elfeledték nevemet? 28 Az a próféta, aki álmot látott, mondja meg, hogy csak álom volt. De aki igét kapott, hirdesse igémet igazán! Mi köze a szalmának a tiszta búzához? – így szól az Úr. 29 Nem olyan-e az én igém, mint a tűz – így szól az Úr –, vagy mint a sziklazúzó pöröly? 30 Ezért rátámadok az olyan prófétákra – így szól az Úr –, akik egymástól lopkodják igéimet! 31 Rátámadok az olyan prófétákra – így szól az Úr –, akik csak a szájukat járatják, és azt állítják, hogy az kijelentés. 32 Rátámadok az olyan prófétákra, akik hazug álmaikat beszélik el – így szól az Úr –, és félrevezetik népemet hazugságaikkal és kérkedésükkel. Pedig nem küldtem őket, nem adtam parancsot nekik, és használni sem tudnak ennek a népnek – így szól az Úr. 33 Ha megkérdezi tőled ez a nép vagy egy próféta vagy egy pap, hogy mi az Úr ígérete, akkor ezt mondd nekik: Az az ígéret, hogy elvetlek benneteket – így szól az Úr. 34 Ha egy próféta, pap vagy a nép az Úr ígéretéről beszél, megbüntetem azt az embert háza népével együtt. 35 Csak azt kérdezhetitek egymástól, egyik ember a másiktól, hogy mit válaszolt az Úr, vagy hogy mit szólt az Úr! 36 De az Úr ígéretét ne emlegessétek többé, mert az ígéret csak emberi beszéd, amellyel megváltoztatjátok az élő Istennek, a Seregek Urának, Istenünknek az igéjét. 37 Csak azt lehet kérdezni a prófétától, hogy mit válaszolt neki az Úr, vagy hogy mit szólt az Úr! 38 Ha azonban az Úr ígéretéről beszéltek, akkor így szól az Úr: Mivel ki mertétek mondani azt, hogy az Úr ígérete, noha üzentem nektek, hogy ne beszéljetek az Úr ígéretéről, 39 ezért fölemellek benneteket, és elvetlek benneteket színem elől azzal a várossal együtt, amelyet nektek és őseiteknek adtam. 40 Örök szégyennel és örök gyalázattal sújtalak titeket, amely soha nem megy majd feledésbe!