Az egyház sokféleségét mutatja az, ahogyan az élő Ige formálja közösségeinket. A Magyarországi Református Egyház Missziói Szolgálatához érkező beszámolók, fényképek mind azt mutatják, hogy a gyülekezetek nem a társadalom elszigetelt részei, hanem egymással kapcsolódva hálót képeznek. Hajdú Zoltán Leventével, a missziói szolgálat vezetőjével beszélgettünk az Ige éltető erejéről és egy hamarosan megnyíló pályázatról.
Tovább a cikkhez
Egész nyáron talán egyszer, a szezon vége felé jutott le a zánkai strandra Gondos Gábor lelkipásztor, aki nyitottan várja a falu Árpád-kori, építészetileg itthon ritkaságnak számító református templomába a turistákat, nyaraló családokat. Nem bántja a szemét, ha valaki lazábban öltözve érkezik a vasárnapi istentiszteletre, az ünnepi öltözet szerinte nem Istennek fontos: saját lelkünknek teszünk jót, ha ünnepként tekintünk az alkalmakra Isten házában.
Tovább a cikkhezMagyarországon az idei tanévtől korlátozzák az iskolai mobiltelefon-használatot. A mobiltelefonok és egyéb okoseszközök a mindennapjaink meghatározó részévé váltak, és elmondható, hogy egyre fiatalabb kortól kialakul egyfajta függőség vagy kötődés ezekhez a készülékekhez. Ki lehet kialakítani egy egészséges egyensúlyt velük kapcsolatban? Milyen gyakorlatok, megoldások segítségével válhatnak a fiatalok tudatos felhasználóvá? Ezekre a kérdésekre is kerestük a választ Bárdi Árpáddal, a Református Pedagógiai Intézet igazgatójával és Ablonczy Áron lelkipásztorral, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatala Ifjúsági Osztályának a vezetőjével.
A Magas-Bakony központjában, a hétezer lakost számláló kisvárosban, Zircen lehettünk tanúi a Dunántúli Református Egyházkerület egyik legsikeresebb gyülekezetplántálásának. Aktív, életerős eklézsia nőtt ki az egykori szórványból. Befogadó, egymást számontartó közösség épült a hajdani bányavárosban a reformátusokból, akik 2008-tól missziói, majd tíz év után önálló egyházközséggé váltak.
Ha a reformáció történetére gondolunk, elsőként Martin Luther jut eszünkbe. Az ő teológiájának rendszerezése azonban barátjára, Philipp Melanchthonra hárult, aki huszonegy évesen már a Wittenbergi Egyetem tanáraként tartotta népszerű előadásait. A nagy tudású német teológus munkássága sokáig meghatározó maradt, ismertsége azonban Lutheré mellett elhalványult, az utókor szemében is.
Akárcsak a művészek, a lelkészek is a lélek hangszerén játszanak, kettejük között pedig talán több is a hasonlóság, mint azt elsőre gondolnánk. Sorozatunkban lelkipásztorainkat kérdezzük művészeti élményeikről, szokásaikról, tevékenységeikről, számukra kedves alkotókról, általában a művészetekhez való viszonyukról. Bölcsföldi András portréja.
A keresztyén ember (is) újra és újra etikai döntéshelyzetbe kerül. Lehet-e ezekben a helyzetekben a Szentírás szava perdöntő? A válasz egyértelműen igen, bár nem mindenki ért ezzel egyet. Tény, hogy az Újszövetségben – maga Jézus is (Mt 19,4–6) – kézenfekvő módon érveltek az Ószövetséggel etikai kérdésekben, és ez történt az egyház későbbi évszázadaiban is, kiterjesztve a hivatkozást az egész Szentírásra. Ahol a Bibliát teljes egészében Isten kijelentésének tartják, ma is vitán felül áll, hogy mind a regula fidei, mind a regula morum, azaz hit- és erkölcsi kérdésekben egyaránt az a perdöntő, ami „írva van”.
A miskolci reformátusok úgy tartják, hogy négyszázhetven éve léptek őseik egyértelműen a reformáció útjára. Erről ünnepségen meg is emlékezett a Miskolc-Avasi Református Egyházközség a nyár közepén. Végigjárva a változó idő elmúlt évtizedeit arra jutottam, hogy az emlékezés kultúrája egy-egy közösség egészséges voltának egyik fokmérője. Dienes Dénes lelkipásztor írása a Reformátusok Lapjából.
Tud egy fontos egyházi rendezvényről, amit nem lát az eseménynaptárunkban? Esetleg Ön szervezi a programot és szeretné, ha ajánlanánk? Küldje be nekünk a részleteket!