„Nincs a földön hozzá hasonló…” Jób 41
1 Hiszen aki ebben reménykedik, csalódik: már a puszta látványától is összeroskad. 2 Nincs olyan vakmerő, aki fölverje. Ki merne kiállni ellene? 3 Ki szállhat szembe vele úgy, hogy sértetlenül hagyná? Minden az övé az ég alatt. 4 Nem hallgathatom el, milyenek a tagjai, mekkora az ereje, mily szép az alakja. 5 Ki tudná lehúzni a bőrét, ki merne benyúlni két fogsora közé? 6 Szájának kapuját ki merné kitárni? Fogai között a rémület lakik. 7 Büszkén sorakoznak pikkelyei, mintha szoros pecséttel volnának lezárva. 8 Egyik a másikhoz olyan közel van, hogy még a szél sem férkőzhet közéjük. 9 Egymáshoz tapadnak, egybekapcsolódnak elválaszthatatlanul. 10 Tüsszentése fényt sugároz, szemei olyanok, akár a hajnalpír. 11 Szájából fáklyák jönnek elő, tüzes szikrák sziporkáznak. 12 Orrlyukaiból füst száll ki, mint valami gőzölgő forró üstből. 13 Lehelete lángra lobbantja a faszenet, szája lángokat lövell. 14 Nyakában erő lakik, rémülten futnak szét előle. 15 Testének alsó része is kemény, mozdíthatatlan, mintha rá volna öntve. 16 Szíve olyan kemény, mint a kő, kemény, mint az alsó malomkő. 17 Ha fölemelkedik, megriadnak még a hősök is, ijedtükben fejüket vesztik. 18 Ha el is találja a kard, nem árt neki, sem a lándzsa, a kopja vagy a nyíl. 19 Annyiba veszi a vasat, mint a szalmát, a rezet, mint a korhadt fát. 20 A nyílvesszőtől nem futamodik meg, pozdorjává törnek rajta a parittyakövek. 21 Semmibe se veszi a dorongot, nevet a dárda suhogásán. 22 Hasán mintha éles cserepek lennének, mint a cséplőszán, úgy kúszik az iszapban. 23 Nyomában fortyog a mély víz, mint a fazékban, fölkavarja a tengert, mint a kenőcsöt. 24 Csillogó ösvényt hagy maga után, mintha megőszült volna a mély víz. 25 Nincs a földön hozzá hasonló, úgy van megalkotva, hogy semmitől se féljen. 26 Szembenéz minden hatalmassal, ő a királya minden vadállatnak.
Bibliaolvasó kalauz – Márkus Mihály igemagyarázata
„Nincs a földön hozzá hasonló…” (25). Mesteri módon fonódnak egymásba a mitikus ősállat, a Leviatán, a mélység ura, az állatok királya vélt, regélt tulajdonságai a valóságos krokodil leírásával és jellemzésével. Még napjainkban is, a modern fegyverek birtokában is számos vadászbaleset történik, ha a krokodil az ellenfél. Az is a Teremtő által alkotott teremtmény. Téged mi nyűgöz le Isten alkotásai közül?
RÉ 327 MRÉ 203
„A testvéri szeretet…” Zsidókhoz írt levél 13,1–6
1 A testvéri szeretet maradjon meg közöttetek. 2 A vendégszeretetről meg ne feledkezzetek, mert ezáltal egyesek – tudtukon kívül – angyalokat vendégeltek meg. 3 Ne feledkezzetek meg a foglyokról, mintha fogolytársaik volnátok, a gyötrődőkről, mint akik magatok is testben vagytok. 4 Legyen megbecsült a házasság mindenki előtt, és a házasélet legyen tiszta, mert a paráznákat és a házasságtörőket ítéletével sújtja Isten. 5 Ne legyetek pénzsóvárak, érjétek be azzal, amitek van, mert ő mondta: „Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged.” 6 Ezért bizakodva mondjuk: „Velem van az Úr, nem félek, ember mit árthat nekem?”
Az Ige mellett – Steinbach József igemagyarázata
(1) „A testvéri szeretet…” (Zsidókhoz írt levél 13,1–6)
Itt a testvéri szeretetről van szó, tehát a keresztyének közötti, egy-egy gyülekezetben megvalósuló szeretetről; hiszen a testvér az, aki Jézus Krisztust Isten Fiának, Úrnak és Megváltónak vallja. A testvéri szeretet nem ingatag, nem hangulatnak kitett szeszély, hanem olyan biztos, maradandó támasz, amelyben Jézus Krisztus szeretetét tapasztaljuk meg az egymás iránti szeretetében. Erre a testvéri szeretetre mindig számíthatunk, akárcsak az Úr szeretetére. A testvéri szeretettel ugyanúgy nem szabad visszaélni, akárcsak a Krisztus szeretetével. Ilyen a testvéri szeretetünk? (1)
A testvéri szeretet négy fontos területen lehet valósággá: a vendégszeretetben, a szenvedők irgalmas szeretetben – itt említve a foglyok iránti irgalmat is –, a házasság megbecsülésében, a pénzsóvárság nélküli megelégedésben. Most csak egyet-egyet emelhetünk ki ezek közül (2–6).
A vendégszeretetnek akkor más jelentősége volt, mint ma. Egyszerűen arról volt szó, hogy aki hosszú útra indult, az akkori utazási viszonyok között, arra valahol ráesteledett, és kénytelen volt éjszakára bekopogni valahová szállásért. A vendégbarátság kockázatos, a testvérek között azonban nem lehet az, hiszen a vendég úton van, nem marad ott tovább egy éjszakánál, hanem igyekszik tovább úti célja felé, majd onnan hazafelé. Aki végleg marad, az nem vendég, ezért a legjobb indulattal is, még ha „angyal” is lenne az illető, teljesen felforgatja a háziak életét (2).
A testben gyötrődők iránti irgalmas szeretet kiemelt. Gondoljunk arra, hogy mi is mindnyájan testben élünk. Ez a test pedig elképesztő kínokban, hosszan gyötrődhet. Egyszer azonban a mi testünk is elgyengül és az idő haladtával egyre gyötrődőbb lesz. Legfontosabb, közös feladatunk lenne a gyötrődők irgalmas szeretete, kísérése, ápolása. De még testvérként is olyan gyarlók vagyunk, hogy egészségesen eszünkbe sem jut, hogy egyszer majd mi is lehetünk betegek és meggyötörtek, segítő szeretetért kiáltva. Nincs ennél bonyolultabb és nehezebb kérdés, kezdve ott, hogy ma a betegséget szinte titkolni kell. Gondoljunk arra, hogy ez a kérdés sokkal fontosabb és összetettebb, minthogy azt az egészségügy helyzetére redukáljuk le. Ez hit és lelkület kérdése lenne mindenekelőtt. Jézus Krisztus velünk van kínjainkban, hiszen Ő tudja, mit jelent e testben élni. Ő megváltotta ezt a testet, és Ő nem terhel bennünket erőnk felett e testben sem. Ez a mi bizonyosságunk. Testem minden sejtje az Úr kezében van, mert testestől-lelkestől az Övé vagyok (3).