előző nap következő nap

„Vannak, akik a világosság ellenségei lettek, nem ismerik útjait, nem maradnak ösvényein.” Jób 24

1 Miért nincsenek a Mindenhatónál ítéletre fenntartott idők, miért nem láthatják ítéletének napjait, akik őt ismerik? 2 Elmozdítják a határokat, nyájakat rabolnak el, és azt legeltetik. 3 Az árvák szamarát elhajtják, az özvegyek ökrét elviszik zálogul. 4 Lekergetik az útról a szegényeket, minden elesettnek meg kell lapulnia az országban. 5 Úgy élnek, mint vadszamarak a pusztában: kimennek, hogy munkájukkal harapnivalót keressenek, mert a pusztaság ad kenyeret gyermekeinek. 6 A bűnösök mezejéről szereznek takarmányt, és az ő szőlőjükben szedegetnek. 7 Meztelenül hálnak, ruhátlanul, még hidegben sincs takarójuk. 8 Zivatar áztatja őket a hegyekben, a sziklához lapulnak, mert nincs más menedékük. 9 Letépik az emlőről az árvát, és a szegény csecsemőjét elviszik zálogul. 10 Meztelenül járnak, ruhátlanul, és éhezve hordják a kévét. 11 Mások házánál préselnek olajat, taposnak a borsajtókban, mégis szomjaznak. 12 A városban haldoklók nyögnek, megsebzettek kiáltanak segítségért, de Isten nem törődik ezzel. 13 Vannak, akik a világosság ellenségei lettek, nem ismerik útjait, nem maradnak ösvényein. 14 Virradat előtt kel föl a gyilkos, hogy megölje az elesettet és a szegényt, a tolvaj pedig éjjel. 15 A házasságtörő szeme az alkonyatot lesi: Senki szeme ne vegyen észre – gondolja, és lepellel takarja el arcát. 16 Sötétben törnek be a házakba, nappal bezárkóznak, nem akarnak tudni a világosságról. 17 Mert mindnyájuknak a sűrű sötétség a reggelük, hiszen megszokták a rémítő, sűrű sötétséget. 18 Gyorsan eltűnnek a víz színén, birtokuk átkozott lesz az országban, nem tér be többé a szőlőskertekbe. 19 Szárazság és hőség elnyeli a hó levét, a holtak hazája pedig azokat, akik vétkeztek. 20 Még az anyaméh is elfelejti őt, férgek csemegéje lesz. Senki sem emlékszik rá többé, összetörik az álnokság, mint a fa. 21 Mert bántalmazza a meddőt, aki nem szült, és az özveggyel nem tesz jót. 22 Isten erejéből nyer időt az erős; ha most még áll is, nem marad majd így egész életében. 23 Biztonságot ad neki és támaszt, de szemmel tartja útjait. 24 Fölemelkednek, de egy kis idő múlva nincsenek, alászállnak, elenyésznek, mint bárki más, levágják őket, mint a kalászokat. 25 Nem így van-e? Ki hazudtolhatna meg, ki tehetné semmivé szavamat?

Bibliaolvasó kalauz – Fónagy Miklós igemagyarázata

Miközben Jób barátai a bűn miatti isteni ítélettel fenyegetőznek, Jób rámutat a bűn lényegére: vannak, akik a világosság ellenségei lettek… Isten megismerhető volt, de nem tisztelték őt úgy, mint Istent. Jézus másként fogalmazza meg ezt: „Az ítélet pedig az, hogy a világosság eljött a világba, de az emberek jobban szerették a sötétséget…” (Jn 3,19). Milyen fontos lenne ezt kérni: Világ Világossága! Ragyogj be az életünkbe, te határozz meg minket, hogy a te világosságoddal világíthassunk!

RÉ 508 MRÉ 293

„…Isten Igéje…” Zsidókhoz írt levél 4,12–16

12 Mert Isten igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, mélyre hatol, az elme és a lélek, az ízületek és a velők szétválásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait. 13 Nincsen olyan teremtmény, amely rejtve volna előtte, sőt mindenki mezítelen és fedetlen az ő szeme előtt. Neki kell majd számot adnunk. 14 Mivel tehát nagy főpapunk van, aki áthatolt az egeken, Jézus, az Isten Fia, ragaszkodjunk hitvallásunkhoz. 15 Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, de nem vétkezett. 16 Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk.

Az Ige mellett – Steinbach József igemagyarázata

(12) „…Isten Igéje…” (Zsidókhoz írt levél 4,12–16)

Isten Igéje élő. A Biblia „holt” betűiben, szavaiban megelevenedik az Úr üzenete, amely eleven, megszólító, ma is érvényes: tanít, vigasztal, int, hitre hív és abban erősít, ébreszt. Isten Igéje élő, mert Isten szava éltet, teljes élettel ajándékoz meg és örök életre vezet. Isten Igéje nélkül halálban vagyunk. Isten Igéje az életelemünk, mint a halnak a víz, a gyümölcstermő fának a talaj, az embernek az oxigén. Isten Igéje értelmet és biztos irányt ad az életünknek. Isten Igéje üdvözít.

Isten Igéje ható. Isten Igéje azzal hat, hogy elhangzik, és közben elvégzik munkáját az Úr akarata szerint. Minden emberi, tudatosan hatni akaró erőlködés éppenséggel hatástalaníthatja Isten Igéjét. Isten Igéjét imádságos szívvel, hitvallóan bátor szelídséggel kell szólni, újramondani, elismételni, és közben az Ige majd hat… A mi feladatunk annyi, hogy rendszeresen olvassuk, tanulmányozzuk Isten írott Igéjét, és az alkalmas időben hirdessük azt. Az alkalmatlan idő is alkalmas idő az Ige hirdetésére, mert nekünk alkalmatlannak tűnhet, de ha Isten a szólás idejét adja, akkor Ő az alkalmatlan időt is alkalmassá teszi (2Timóteus 4,2).

Isten Igéje kétélű kard. Isten Igéje szétválasztja egymástól az igazat és a hamisat, a jót és a rosszat, a helyeset és a helytelent, az életet és a halált. Isten Igéje világossá teszi számunkra, hogy a jó és a rossz, az igaz és a hamis, a helyes és a helytelen nem viszonylagosak, mert van örökkévaló mérték, üdvösséges norma, vitathatatlan értékrendszer, Isten tökéletes akarata szerint. Csak, amit az Úr jónak mond, kizárólag az szolgálja a mi javunkat is. Az Úr mindent lát. Életünkről számot kell adnunk. Ezért maradjunk az Ige közelében, hogy el ne tévedjünk és megállhassunk a számadáskor (13).