„Így jár az, aki magának gyűjt, és nem Isten szerint gazdag” Lk 12,13–21
13 A sokaságból így szólt hozzá valaki: Mester, mondd meg a testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget! 14 De ő így válaszolt: Ember, ki tett engem bíróvá fölöttetek, hogy megosszam az örökséget? 15 Azután ezt mondta nekik: Vigyázzatok, és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert ha bőségben él is valaki, életét akkor sem a vagyona tartja meg. 16 Aztán példázatot mondott nekik: Egy gazdag embernek bő termést hozott a földje. 17 Így gondolkozott magában: Mit tegyek? Nincs hova betakarítanom a termésemet. 18 Majd így szólt: Ezt teszem: lebontom a csűreimet, nagyobbakat építek, oda gyűjtöm be minden gabonámat és javamat, 19 és ezt mondom a lelkemnek: Én lelkem, sok javad van sok évre félretéve, pihenj, egyél, igyál, vigadozzál! 20 Isten azonban azt mondta neki: Bolond, még ez éjjel elkérik tőled a lelkedet, kié lesz akkor mindaz, amit felhalmoztál? 21 Így jár az, aki magának gyűjt, és nem Isten szerint gazdag.
Bibliaolvasó Kalauz – Mező István igemagyarázata
„Így jár az, aki magának gyűjt, és nem Isten szerint gazdag” (21). A bolond gazdag nem számol Istennel, nem az Ő akarata szerint él a földi javakkal, lehetőségeivel. Önmaga körül forog az élete (19). De ha az ember életének Krisztus lesz a középpontja, akkor lehet Isten szerint gazdag: a hitben, a szeretetben, az örömben, a türelemben, a megértésben, teremve a Lélek gyümölcseit (Gal 5,22).
RÉ21 619
Fohász | 203 | Hozzád jövök, ó, Mesterem
„Nem szánakozom, és nem leszek könyörületes.” Ez 7
1 Így szólt hozzám az Úr igéje: 2 Te, emberfia, ezt mondja az én Uram, az Úr Izráel földjének: Vége van, jön a vég az ország négy oldalán! 3 Most véged lesz! Rád zúdítom haragomat, elítéllek úgy, ahogy megérdemled, megbüntetlek minden utálatos tettedért. 4 Nem szánakozom rajtad, és nem leszek könyörületes, hanem úgy bánok veled, ahogy megérdemled: utálatos tetteid következménye utolér. Akkor megtudjátok, hogy én vagyok az Úr. 5 Így szól az én Uram, az Úr: Egyik veszedelem jön a másik után! 6 Jön a vég, jön a vég! Rád virradt, jön már! 7 Jön rátok a felfordulás, ország lakói! Jön már az az idő, közel az a nap, amelyen rémület lesz a hegyeken víg ének helyett! 8 Most már hamarosan kitöltöm rajtad lángoló haragomat, elbánok veled haragomban; elítéllek úgy, ahogy megérdemled, és megbüntetlek minden utálatos tettedért. 9 Nem szánakozom, és nem leszek könyörületes. Úgy bánok veled, ahogy megérdemled: utálatos tetteid következménye utolér. Akkor megtudjátok, hogy én, az Úr vagyok, aki lesújtott rátok! 10 Itt van az a nap, eljött már, eljött a felfordulás! Virágzik a törvénysértés, virít a kevélység, 11 az erőszak bűnös uralommá lett. Nem marad belőlük semmi, sem gazdagságukból, sem a zajos sokaságból, sem előkelőikből. 12 Eljött az idő, elérkezett a nap! A vevő ne örüljön, az eladó ne búsuljon, mert minden gazdagságot utolér a harag. 13 Az eladó nem veheti vissza, amit eladott, még ha életben maradna is, mert a látomás minden gazdagságra vonatkozik, és visszavonhatatlan, hiszen még az életét sem tarthatja meg senki a bűne miatt. 14 Fújjátok csak a kürtöt, készítsetek elő mindent! Nem fog senki harcba menni, mert izzó haragom elért minden gazdagságot. 15 Kint fegyver pusztít, bent dögvész és éhínség. Aki a mezőn van, fegyvertől hal meg, aki a városban van, azt éhínség és dögvész emészti meg. 16 És ha lesznek is, akik megmenekülnek, olyanok lesznek, mint a búgó galambok a hegyeken, mindnyájan nyögnek bűneik miatt. 17 Minden kéz ellankad, minden térd vizes lesz. 18 Zsákruhát öltenek, rettegés borul rájuk. Minden arcon szégyenpír lesz, mindenki fején kopaszság. 19 Ezüstjüket az utcára dobják, és aranyuk szemétbe kerül. Ezüstjük és aranyuk nem tudja megmenteni őket az Úr haragjának napján. Éhségüket nem csillapítják, gyomrukat nem tölthetik meg vele; ez csak bűnbe vitte őket. 20 Díszes ékszerként büszkélkedtek vele, sőt utálatos és förtelmes bálványokat csináltak belőle; ezért tettem a számukra szemétté. 21 Odaadtam prédaként az idegeneknek, és zsákmányul a föld bűnöseinek, akik meggyalázzák. 22 Elfordítom tőlük arcomat, és meggyalázzák szent helyemet. Fosztogatók hatolnak be oda, és meggyalázzák. 23 Készítsd a láncot, mert tele van az ország törvényesített vérontással, és tele van a város erőszakkal. 24 De én idehozom a leggonoszabb népeket, és birtokba veszik a házaikat. Véget vetek az erőszakosok gőgjének, és meggyalázzák szentélyeiket. 25 Rettegés jön; békét keresnek, de hiába. 26 Egyik baj jön a másik után, egyik hír a másik után érkezik. Látomást keresnek a prófétánál, de hiába; nem tud útmutatást adni a pap, sem tanácsot a vén. 27 A király gyászolni fog, a fejedelmet döbbenet fogja el, és az ország népét rémület bénítja meg. Úgy bánok velük, ahogy megérdemlik. Ahogyan ők ítéltek, úgy ítélem meg őket. Akkor majd megtudják, hogy én vagyok az Úr!
Az Ige mellett – Hodossy-Takács Előd igemagyarázata
(9) „Nem szánakozom, és nem leszek könyörületes.” (Ez 7)
Isten hűtlenné vált népét utoléri a veszedelem. E versek egyrészt azt tisztázzák, hogy Izráel tragikusra váló sorsa nem az országot leigázó nagyhatalom, hanem Isten kezében van. A bukás, a tragikus vég, az elhurcolás nem hibás politikai manőverezésből fakad, és nem is az ellenség túlerejének következménye, hanem Isten döntésén nyugszik. Ő akarja, hogy így legyen. A második, ugyanilyen felfoghatatlan állítás: Isten nem gondolja meg magát, nem kínál menekülőutat. Az ítélet teljes és elsöprő lesz. Az Úr nem fog szánakozni, nem indul irgalomra, végrehajtja, amit eltervezett. A pusztító érvényt szerez Isten döntésének. Azért megrázó ez a két prófétai kijelentés, mert annyira idegen a jól ismert, mindig kegyelmes és feltétel nélkül szerető Isten képétől. Tudatosítsuk magunkban: Isten a javunkra halmoz el bennünket, és mi egyedül neki tartozunk hálával. Naponta élvezzük ajándékait, nem tehetünk úgy, mintha magunk vinnénk sikerre kitűzött céljainkat. Ennél is utálatosabb azonban Isten szemében az a magatartás, amikor az ember valaki másnak mond köszönetet helyette. Ideje rendbe tenni világszemléletünket: Isten az élet minden területén Úr. Ő ad. Ha így fogadjuk szeretetét, nem kell megtapasztalnunk haragját.
