„De jaj nektek, farizeusok…” Lk 11,37–54
37 Amikor ezekről beszélt, egy farizeus arra kérte őt, hogy ebédeljen nála. Jézus bement, és asztalhoz telepedett. 38 A farizeus pedig elcsodálkozott, amikor látta, hogy ebéd előtt nem mosdott meg. 39 Az Úr azonban ezt mondta neki: Ti farizeusok a pohár és a tál külsejét megtisztítjátok, de belül telve vagytok rablásvággyal és gonoszsággal. 40 Esztelenek! Aki megalkotta a külsőt, nem az alkotta-e meg a belsőt is? 41 Azt adjátok oda alamizsnául, ami belül van, és minden tiszta lesz nektek. 42 De jaj nektek, farizeusok, mert tizedet adtok a mentából, a kaporból és minden veteményből, de elhanyagoljátok az igazságos ítéletet és az Isten szeretetét, pedig ezeket kellene cselekedni és amazokat sem elhanyagolni! 43 Jaj nektek, farizeusok, mert szeretitek a főhelyet a zsinagógában és a köszöntéseket a tereken! 44 Jaj nektek, mert olyanok vagytok, mint a jeltelen sírok: az emberek mit sem sejtve járnak felettük! 45 Ekkor megszólalt egy törvénytudó, és ezt mondta neki: Mester, amikor ezt mondod, minket is megsértesz. 46 De ő így válaszolt: Jaj nektek is, törvénytudók, mert megterhelitek az embereket elhordozhatatlan terhekkel, de magatok egyetlen ujjal sem érintitek azokat! 47 Jaj nektek, mert síremlékeket építetek a prófétáknak, pedig atyáitok ölték meg őket! 48 Tehát egyetértetek atyáitok tetteivel, és helyeslitek azokat, hiszen azok megölték őket, ti pedig síremlékeiket építitek. 49 Ezért mondta az Isten bölcsessége is: Küldök hozzájuk prófétákat és apostolokat, és közülük némelyeket megölnek, másokat pedig üldöznek, 50 hogy számot adjon ez a nemzedék minden próféta véréért, amelyet kiontottak a világ kezdete óta, 51 Ábel vérétől Zekarjá véréig, akit az áldozati oltár és a templom között öltek meg. Bizony mondom nektek, számot kell adnia ennek a nemzedéknek. 52 Jaj nektek, törvénytudók, mert elvettétek az ismeret kulcsát: ti nem mentek be, és azokat is megakadályoztátok, akik be akarnak menni! 53 Amikor kiment onnan, az írástudók és a farizeusok hevesen támadni és mindenféléről faggatni kezdték őt, 54 és csak azt lesték, hogy beszédében valamin rajtakaphassák.
Bibliaolvasó Kalauz – Mező István igemagyarázata
„De jaj nektek, farizeusok…” (42) Szeretünk jó képet festeni magunkról, még akkor is, ha közben másokat rossz színben tüntetünk fel. A farizeusokra egyenesen azt mondja Jézus, hogy „színészek”, és a külsőségekre túlzottan figyelnek, de az Isten szeretetét elhanyagolják. A legtöbb jajt nekik, a kiüresedett vallásosságban élenjáróknak mondja Jézus. Ma miben ítélheti meg életemet az Úr? Ahol jajt tudok mondani magamra (Ézs 6,5), ott áradhat rám a kegyelem, ott fogok áldást kapni.
RÉ21 58
Könyörgés | 235 | Fordítsd, Úr Isten, kegyes füleidet
„…én, az Úr, szóltam bosszúságomban…” Ez 5
1 Emberfia, fogj egy éles kardot, használd borotvának, vágd le a hajadat és a szakálladat! Azután végy egy mérleget, és oszd el, amit levágtál! 2 Harmadrészét égesd el a város közepén, amikor letelnek az ostrom napjai! Azután fogd a harmadrészét, vágd össze karddal a városon kívül, harmadrészét pedig szórd széjjel, én meg kivont karddal üldözöm! 3 De végy ki belőle egy keveset, és kösd be a ruhád szegélyébe! 4 Még ebből is végy ki, dobd bele a tűzbe, és égesd el: ebből csap ki a tűz Izráel egész házára. 5 Ezt mondta az én Uram, az Úr: Ez itt Jeruzsálem. A pogány népek között helyeztem el, országokkal vettem körül. 6 De engedetlen volt törvényeimmel szemben, bűnösebb, mint a pogányok, és rendelkezéseimmel szemben engedetlenebb volt, mint a környező országok. Megvetették törvényeimet, és nem éltek rendelkezéseim szerint. 7 Azért ezt mondja az én Uram, az Úr: Mivel megátalkodottabbak voltatok a körülöttetek élő pogányoknál, nem éltetek rendelkezéseim szerint, és nem teljesítettétek törvényeimet, sőt még olyanok sem voltatok, mint a körülöttetek élő pogányok, akik a maguk törvényeit teljesítik, 8 azért ezt mondja az én Uram, az Úr: Én is ellened fordulok, és ítéletet tartok köztetek a pogányok szeme láttára. 9 Olyat teszek veletek sok utálatos bűnötök miatt, amilyet még nem tettem, és amihez foghatót többé nem is teszek. 10 Ezért apák fogják megenni fiaikat közöttetek, és fiak fogják megenni apáikat. Ítéletet tartok majd fölötted, és aki csak megmarad belőletek, szétszórom mindenfelé. 11 Ezért, életemre mondom – így szól az én Uram, az Úr –, mivel te tisztátalanná tetted szentélyemet minden förtelmes és utálatos bálványoddal, azért én elveszem tőled; nem szánakozom, és nem leszek könyörületes! 12 A nép harmadrésze dögvészben hal meg, vagy éhen pusztul a városban, egyharmada fegyvertől hull el körülötte, egyharmadát pedig széjjelszórom mindenfelé, és kivont karddal üldözöm őket. 13 Kitöltöm rájuk haragomat, hogy kitombolja magát lángoló haragom, amikor elégtételt veszek. Akkor tudják meg, hogy én, az Úr, szóltam bosszúságomban, amikor majd kitöltöm rajtuk lángoló haragomat. 14 Lerombollak, és gyalázatossá teszlek a körülötted élő népek között, látni fogja minden arra járó. 15 Gyalázni és csúfolni fognak, elrettentő példa leszel a körülötted élő népek számára, mert ítéletet tartok fölötted haraggal, felindulással és súlyos büntetéssel. Én, az Úr, megmondtam! 16 Belétek lövöm az éhínség veszedelmes nyilait, amelyek romlást okoznak, mert romlásotokra lövöm ki azokat; egyre súlyosabbá teszem köztetek az éhínséget, és eltöröm nálatok a kenyér botját. 17 Éhínséget és vadállatokat bocsátok rád, amelyek megfosztanak gyermekeidtől, dögvész és vérontás gázol át rajtad, és fegyvert bocsátok rád. Én, az Úr, megmondtam!
Az Ige mellett – Hodossy-Takács Előd igemagyarázata
(13) „…én, az Úr, szóltam bosszúságomban…” (Ez 5)
Az előző fejezetben leírt jelképes cselekedeteket Ezékielnek némán kellett végrehajtania. Ha a mozdulatait egyre nagyobb aggodalommal szemlélő társainak nem lett volna nyilvánvaló az üzenet, a próféta szavai – „ez itt Jeruzsálem” (5) – minden kétséget eloszlattak. Ekkor már ömlött szájából a szó, ahogy felsorolta nemzedékek bűneit. Isten haragja felgerjedt, és áradt megállíthatatlanul; a büntetés a bűn mértékéhez igazodik. Érthetetlenül kemény szavak ezek. Hisz Isten szereti az embert! Igaz ez, nagyjából, de egy kicsit precízebben kell fogalmazni: Isten valóban szereti a bűnét hátrahagyni kész embert, és senkit nem utasít el, aki őszinte bűnbánattal fordul hozzá. Kész megelőlegezni is irgalmát. Így tért be Jézus Zákeus házába sokak megbotránkozására (Lk 19,1–10), és a gazdag fővámszedő a tapasztalt, bár meg nem érdemelt elfogadásra hittel, megváltozott élettel válaszolt. Isten megannyi figyelmeztetést küld napról napra. Hív minket, elfogad érdemtelenül, várja válaszunkat. Ezékiel szavai nyilvánvalóvá teszik: az Úr türelme hosszú, de nem végtelen. Térj meg. Fogadd el Isten hívását még ma, akkor is, ha rettegés költözött szívedbe, és úgy érzed: nincs menekvés. Ma sem késő.
