„Hasonló a mennyek országa a szántóföldben elrejtett kincshez” Mt 13,44–52
44 Hasonló a mennyek országa a szántóföldben elrejtett kincshez, amelyet az ember, miután megtalált, elrejt, majd örömében elmegy, eladja mindenét, amije van, és megveszi azt a szántóföldet. 45 Hasonló a mennyek országa a kereskedőhöz is, aki szép gyöngyöket keres. 46 Amikor egy nagy értékű gyöngyre talál, elmegy, eladja mindenét, amije van, és megvásárolja azt. 47 Hasonló a mennyek országa a tengerbe kivetett hálóhoz is, amely mindenféle halat összegyűjt. 48 Amikor megtelik, kivonják a partra, és nekiülve a jókat edényekbe gyűjtik, a hitványakat pedig kidobják. 49 Így lesz a világ végén is: eljönnek az angyalok, és kiválogatják a gonoszokat az igazak közül, 50 és a tüzes kemencébe vetik őket, ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás. 51 Megértettétek mindezt? – kérdezte tőlük Jézus. Azok így válaszoltak: Igen. 52 Ő pedig ezt mondta nekik: Azért minden írástudó, aki tanítványává lett a mennyek országának, hasonló ahhoz a házigazdához, aki újat és ót hoz elő kamrájából.
Bibliaolvasó Kalauz – Pótor Áron igemagyarázata
„Hasonló a mennyek országa a szántóföldben elrejtett kincshez” (44). A kincs értéke nem lesz kisebb attól, hogy az a földben van, elrejtve az emberek szeme elől. Isten országa ma is kincs, amit nem Isten rejtett el, hanem az emberek homályosították el annak ragyogását. A mennyország legdrágább kincsét küldte el Isten népe közé, de ők nem fogadták be őt, és nem ismerték fel őbenne a mindent felülmúló értéket. Mi vajon felismerjük-e?
RÉ21 502 RÉ 288
Áldás | 846 | Áldjon meg téged, áldjon az Úr (k)
„…szolgáltass nekem igazságot [...]!” Zsolt 26
1 Dávidé. Uram, szolgáltass nekem igazságot, mert feddhetetlenül éltem, az Úrban bíztam ingadozás nélkül! 2 Vizsgálj meg, Uram, és próbálj meg, kutasd át szívemet-lelkemet! 3 Mert hűséged szemem előtt van, igazságod szerint járok-kelek. 4 Nem ülök hitvány emberek közé, alattomosokkal nem járok együtt. 5 Gyűlölöm a gonoszok társaságát, nem ülök le a bűnösök közé. 6 Ártatlan vagyok, megmosom kezemet, úgy járom körül oltárodat, Uram, 7 hangos hálaéneket zengve, felsorolva sok csodatettedet. 8 Uram, szeretem házadat, ahol laksz, dicsőséged lakóhelyét. 9 Ne ragadd el lelkemet a vétkesekkel, életemet a vérontókkal együtt, 10 akiknek a keze tele van gyalázattal, jobbjuk megvesztegetéssel. 11 Hiszen én feddhetetlenül élek, válts meg, és könyörülj rajtam! 12 Lábam biztos talajon áll, áldom az Urat a gyülekezetben.
Az Ige mellett – Balog Zoltán igemagyarázata
(1) „ …szolgáltass nekem igazságot [...] !” (Zsolt 26)
Az imádkozó ember a jeruzsálemi templomba menekül. Vádolják, ő pedig saját ártatlanságát bizonygatja Isten előtt. Nem erkölcsi önigazolás ez, hanem Isten hűségébe, szeretetébe vetett bizalom. Amikor Salamon király felszentelte a templomot, ezt kérte Istentől: „Ha majd valaki vétkezik felebarátja ellen, és arra kényszerül, hogy esküt tegyen, ő pedig idejön, és esküt tesz oltárod előtt ebben a házban, te halld meg a mennyből, és tégy igazságot a te szolgáid ügyében: bizonyítsd rá a bűnösre bűnösségét, és olvasd fejére a tettét; az igaznak pedig bizonyítsd be igazságát, és bánj vele igazsága szerint!” (1Kir 8,31k)
Jézus élete, halála és feltámadása nekünk ezt a helyet az ő bűnbocsátó szeretetében készítette el: „Ki vádolná Isten választottait? Hiszen Isten az, aki megigazít. Ki ítélne kárhozatra? Hiszen Krisztus Jézus az, aki meghalt, sőt feltámadt, aki Isten jobbján van, és esedezik is értünk. Ki választana el minket Krisztus szeretetétől? Nyomorúság, vagy szorongattatás, vagy üldözés, vagy éhezés, vagy mezítelenség, vagy veszedelem, vagy fegyver? […] Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket Isten szeretetétől, amely megjelent Krisztus Jézusban, a mi Urunkban” (Róm 8,33 kk).
