„Ha valakinek az áldozata békeáldozat...” 3Móz 3
1 Ha valakinek az áldozata békeáldozat, és marhát mutat be áldozatul, akár hímet, akár nőstényt, hibátlant áldozzon az Úr előtt. 2 Tegye a kezét áldozatának a fejére, és vágja le a kijelentés sátrának a bejáratánál. Áron fiai, a papok pedig hintsék a vért körös-körül az oltárra. 3 Azután a békeáldozatból mutassa be az Úrnak tűzáldozatul a kövérjét, amely a beleket borítja: mindazt a kövérjét, ami a beleken van, 4 a két vesét, a rajtuk és a vékonyán levő kövérjét meg a májon levő hártyát, amelyet a veséknél kell lefejteni. 5 Áron fiai füstölögtessék el ezt az oltáron, rátéve az égőáldozatra a tűzre rakott fán: kedves illatú tűzáldozat ez az Úrnak. 6 Ha valaki juhfélét akar békeáldozatul bemutatni az Úrnak, akár hímet, akár nőstényt, hibátlant áldozzon. 7 Ha juhot akar áldozatul bemutatni, vigye az Úr színe elé. 8 Tegye a kezét áldozatának a fejére, és vágja le a kijelentés sátra előtt, Áron fiai pedig hintsék annak a vérét körös-körül az oltárra. 9 Azután a békeáldozatból mutassa be az Úrnak tűzáldozatul a kövérjét, az egész farkát, amelyet a farkcsigolyánál válasszon le, meg azt a kövérjét, amely a beleket borítja: mindazt a kövérjét, amely a beleken van, 10 a két vesét, a rajtuk és a vékonyán levő kövérjét meg a májon levő hártyát, amelyet a veséknél kell lefejteni. 11 Füstölögtesse el ezt a pap az oltáron: tűzáldozat ez, az Úr eledele. 12 Ha valaki kecskét akar áldozni, vigye oda az Úr elé. 13 Tegye kezét annak a fejére, és vágja le a kijelentés sátra előtt, Áron fiai pedig hintsék a vért körös-körül az oltárra. 14 Azután mutasson be abból áldozatot tűzáldozatul az Úrnak: a kövérjét, amely a beleket borítja: mindazt a kövérjét, amely a beleken van, 15 a két vesét, a rajtuk és a vékonyán levő kövérjét meg a májon levő hártyát, amelyet a veséknél kell lefejteni. 16 Füstölögtesse el ezeket a pap az oltáron: kedves illatú tűzáldozat ez, az Úr eledele. A kövérje mind az Úré. 17 Örök rendelkezés legyen ez mindenütt, ahol laktok, nemzedékről nemzedékre: se kövérjét, se vért ne egyetek!
Bibliaolvasó Kalauz – Pecsuk Ottó igemagyarázata
„Ha valakinek az áldozata békeáldozat...” (1). A békeáldozat egy közösségi lakoma volt, amelynek során a vér és a zsír kivételével (amelyek Istent illették), mindent együtt fogyasztott el az áldozatot bemutató család és az érintettek. A mi békeáldozatunk Jézus Krisztus (Kol 1,20), aki üdvösséget szerzett nekünk halála által: nem véletlen, hogy a Bibliában az üdvösség leggyakoribb képe a lakoma, ahol mindenki helyet és bőséget talál.
RÉ21 164 RÉ 51
Könyörgés böjti időben | 474 | Ó, irgalmas Isten
„Aki engem lát, látja az Atyát.” Jn 14,7–11
7 Ha ismernétek engem, ismernétek az én Atyámat is: mostantól fogva ismeritek őt, és látjátok őt. 8 Fülöp így szólt hozzá: Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és az elég nekünk. 9 Jézus erre ezt mondta: Annyi ideje veletek vagyok, és nem ismertél meg engem, Fülöp? Aki engem lát, látja az Atyát. Hogyan mondhatod: Mutasd meg nekünk az Atyát? 10 Talán nem hiszed, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem van? Azokat a beszédeket, amelyeket én mondok nektek, nem önmagamtól mondom; az Atya, aki énbennem van, ő viszi végbe a maga cselekedeteit. 11 Higgyetek nekem, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem van; ha pedig másért nem, magukért a cselekedetekért higgyetek!
Az Ige mellett – Lányi Gábor igemagyarázata
(9) „Aki engem lát, látja az Atyát.” (Jn 14,7–11)
Nincs a világon felfoghatatlanabb, megérthetetlenebb és titokzatosabb, mint Isten. A régi szerzetesi történet szerint ő az „egészen más” (totaliter aliter), ha bármit kigondolunk felőle, rögtön hozzá kell tennünk, hogy ő biztosan más és több annál, mint amit az emberi elme róla bármikor is elképzelhetne. Gondolatai nem a mi gondolataink, útjai nem a mi útjaink (Ézs 55,8). Igék sora szól az Isten és ember közti lényegi különbözőségről: „Isten a mennyben van, te pedig a földön” (Préd 5,1). Mégis, nincs a világon kézenfekvőbb annál, ahogyan Jézus megmutatta nekünk az Atyát; ahogyan az ő személye, cselekedetei, szavai által megismerhetjük ezt az addig rejtőzködő Istent: „Bizony, te rejtőzködő Isten vagy, Izráel Istene, szabadító!” (Ézs 45,15). Jézus halk és szelíd szava, gyógyító, embert növelő és jobbító tettei, alázata és végül önmaga teljes odaadása példázza, ki az Isten és milyen is az Isten. „Annyi ideje veletek vagyok, és nem ismertél meg engem, Fülöp?” (9). Keressük az alkalmakat, hogy az Ige által minél teljesebben ismerhessük meg Jézust, és általa az Atyát.
