„...nincs más isten, aki így meg tud szabadítani” Dán 3,26–33
26 Ekkor Nebukadneccar király odament az izzó tüzes kemence ajtajához, és így szólt: Sadrak, Mésak és Abéd-Negó, szolgái a felséges Istennek! Gyertek ki, jöjjetek ide! Sadrak, Mésak és Abéd-Negó pedig kijött a tűzből. 27 Az összegyűlt kormányzók, elöljárók, helytartók és a király udvari emberei pedig látták, hogy ezeknek a férfiaknak semmit sem ártott a tűz, a hajuk szála sem perzselődött meg, a ruhájuk sem égett meg, sőt még a füst szaga sem járta át őket. 28 Nebukadneccar ekkor így szólt: Áldott legyen Sadrak, Mésak és Abéd-Negó Istene, mert elküldte az angyalát, és kiszabadította szolgáit, akik benne bíztak. Még a király parancsát is megszegték, és kockára tették az életüket, de a maguk Istenén kívül nem tiszteltek egy istent sem, és nem hódoltak előttük. 29 Megparancsolom azért, hogy aki nem tiszteli Sadrak, Mésak és Abéd-Negó Istenét, azt vágják darabokra, bármilyen nyelvű népből vagy nemzetből való is legyen, házát pedig tegyék szemétdombbá! Mert nincs más isten, aki így meg tud szabadítani. 30 Azután a király megerősítette tisztségében Sadrakot, Mésakot és Abéd-Negót Babilon városában. 31 Nebukadneccar király üzenete az egész birodalmában lakó különféle nyelvű népekhez és nemzetekhez: Békességetek növekedjék! 32 Jónak látom kihirdetni azokat a jeleket és a csodákat, amelyeket a felséges Isten tett velem. 33 Mily nagyok az ő jelei, mily hatalmasak csodái! Az ő királysága örök királyság, és uralma megmarad nemzedékről nemzedékre!
Bibliaolvasó Kalauz – Vad Zsigmond igemagyarázata
„...nincs más isten, aki így meg tud szabadítani” (29). Isten szabadítása nem ismer határokat. Ahogyan a tűzben megjelent Valaki, úgy hisszük, hogy a bűn és kárhozat pusztító kemencéjében így jelent meg az élő Isten Fia, hogy kiszabadítson minket a bűn és a halál hatalmából. Önmagát adta értünk, hogy életünk legyen, és az örök élet várományosai lehessünk.
RÉ 97 RÉ21 97
Krisztus dicsérete | 630 | Zengd Jézus nevét, zengd, világ
„Ő pedig bejárta a Jordán egész környékét, és hirdette a megtérés keresztségét a bűnök bocsánatára…” Lk 3,1–20
1 Tibériusz császár uralkodásának tizenötödik évében, amikor Júdea helytartója Poncius Pilátus volt, Galilea negyedes fejedelme Heródes, Iturea és Trakhónitisz tartományának negyedes fejedelme Heródes testvére, Fülöp, Abiléné negyedes fejedelme pedig Liszániász volt, 2 Annás és Kajafás főpapok idején szólt az Úr Jánoshoz, Zakariás fiához a pusztában. 3 Ő pedig bejárta a Jordán egész környékét, és hirdette a megtérés keresztségét a bűnök bocsánatára, 4 ahogyan meg van írva Ézsaiás próféta beszédeinek könyvében: „Kiáltó szava hangzik a pusztában: Készítsétek az Úr útját, egyengessétek ösvényeit! 5 Minden völgyet töltsetek fel, minden hegyet és halmot hordjatok el, legyen a görbe út egyenessé, a göröngyös simává: 6 és meglátja minden halandó az Isten szabadítását.” 7 A sokaságnak tehát, amely kiment hozzá, hogy megkeresztelkedjék, ezt mondta: Ti viperafajzatok! Ki figyelmeztetett titeket, hogy meneküljetek az eljövendő harag elől? 8 Teremjetek hát megtéréshez méltó gyümölcsöket, és ne kezdjétek azt mondogatni magatokban: A mi atyánk Ábrahám! Mert mondom nektek, hogy Isten ezekből a kövekből is tud fiakat támasztani Ábrahámnak. 9 A fejsze pedig már a fák gyökerén van: ezért minden fa, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágatik és tűzre vettetik. 10 A sokaság pedig megkérdezte tőle: Akkor hát mit tegyünk? 11 János így válaszolt nekik: Akinek két ruhája van, adjon annak, akinek nincs, és akinek van ennivalója, hasonlóan cselekedjék! 12 Vámszedők is mentek hozzá, hogy keresztelje meg őket. Ezek szintén megkérdezték tőle: Mester, mit tegyünk? 13 Nekik ezt mondta: Semmivel se hajtsatok be többet a megszabottnál! 14 Megkérdezték tőle a katonák is: Mi pedig mit tegyünk? Nekik ezt felelte: Senkit ne bántalmazzatok, senkit meg ne zsaroljatok, hanem elégedjetek meg a zsoldotokkal! 15 Mivel a nép reménykedve várakozott, és szívükben mind azt fontolgatták, vajon nem János-e a Krisztus, 16 János így válaszolt mindenkinek: Én vízzel keresztellek titeket, de eljön az, aki erősebb nálam, és én arra sem vagyok méltó, hogy saruja szíját megoldjam: Ő majd Szentlélekkel és tűzzel keresztel titeket, 17 kezében szórólapát lesz, és megtisztítja szérűjét: csűrébe hordja gabonáját, a pelyvát pedig megégeti olthatatlan tűzzel. 18 Sok másra is buzdította őket, és hirdette az evangéliumot a népnek. 19 Amikor pedig megintette Heródes negyedes fejedelmet Heródiásért, a testvére feleségéért, és minden gonosz tettéért, Heródes 20 mindezt még azzal tetézte, hogy börtönbe csukatta Jánost.
Az Ige mellett – Tatai István igemagyarázata
(3) „Ő pedig bejárta a Jordán egész környékét, és hirdette a megtérés keresztségét a bűnök bocsánatára…” (3,1–20)
János szolgálatának négy fontos része volt. Mindenekelőtt megtérésre hívta fel Izráel népét. Ennek tartalma a bűnbánatra való felszólítás és a vétkek személyes megvallása volt. A megtérő emberek úgy gyóntak János előtt, miként az áldozati szertartásban az oltárra kerülő állat felett is elmondták bűneiket. A második lépés maga a vízben való teljes megmerülés volt (ld. a Mk 1,5 lábjegyzetét). Ez az esemény fejezte ki a bűnbánó személy vágyát és Isten akaratát is, hogy a szív tiszta legyen, tehát a megkeresztelt személy késszé váljon Isten küszöbön lévő uralmának fogadására. Harmadszor, János határozottan beszélt a megtérés gyümölcseiről. A megtérő embernek új életet kellett kezdenie. Végül János a Messiás személyéről tanította a népet. Ő majd másfajta keresztségre is felhívja népét. Most János csak a Jordán vizében áll, de a Messiás szentlelkes tűzfolyamba fogja vezetni a benne hívőket. Az a tűzfolyam majd valóban megtisztítja a szívet és elégeti az értéktelen polyvát, másfelől erőt és bátorságot is ad az igazi életre. János szólt a szórólapátról és az ítélet olthatatlan tüzéről is. Az eljövendő Messiás megszentelt népet fog Isten elé állítani (1,77–79). A nép előkelői nem adtak igazat Jánosnak (7,30), Heródes negyedes fejedelem pedig börtönbe is zárta őt (20).
