„Én azonban nem kívánok mással dicsekedni, mint a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjével” Gal 6,11–18
11 Nézzétek, mekkora betűkkel írok nektek a saját kezemmel! 12 Akik testi értelemben akarnak tetszést aratni, azok kényszerítenek titeket arra, hogy körülmetélkedjetek, csak azért, hogy Krisztus keresztjéért ne üldözzék őket. 13 Mert akik körülmetélkednek, maguk sem tartják meg a törvényt, hanem azért akarják a ti körülmetélkedéseteket, hogy a ti testetekkel dicsekedhessenek. 14 Én azonban nem kívánok mással dicsekedni, mint a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjével, aki által keresztre feszíttetett számomra a világ, és én is a világ számára. 15 Mert Krisztus Jézusban sem a körülmetélkedés nem számít, sem a körülmetéletlenség; hanem csak az új teremtés. 16 Békesség és irgalmasság mindazoknak, akik e szabály szerint élnek, és Isten Izráelének! 17 Ezentúl senki se okozzon nekem fájdalmat, mert én Jézus bélyegeit hordozom a testemen! 18 A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme legyen a ti lelketekkel, testvéreim. Ámen.
Bibliaolvasó Kalauz – Pótor Áron igemagyarázata
A törvényeskedő judaisták szégyellték a keresztet, s a törvény megtartásával akartak dicsekedni. Az apostol azonban nem a maga érdemeivel kérkedik, hanem leírja: „Én azonban nem kívánok mással dicsekedni, mint a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjével” (14). Pál a Megváltóval dicsekszik. Azzal, hogy Krisztus áldozata kiengesztelte az Atyát, és ő ezzel azonosult. Ahogyan az efézusi levélben is vallja: Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék (Ef 2,8–9).
RÉ21 756
Pünkösdi himnusz | 544 | Jövel, Szentlélek Úr Isten, ki Atyával vagy egy Isten
„Óvj meg a hiábavaló és hazug beszédtől! Se szegénységet, se gazdagságot ne adj nekem! Adj annyi eledelt, amennyi szükséges…” Péld 30
1 Ágúrnak, a masszái Jáke fiának beszéde. Így szólt ez a férfi: Elfáradtam, Istenem! Elfáradtam, Istenem! Végem van! 2 Mert minden embernél tudatlanabb vagyok, nincs emberhez illő értelmem. 3 Nem tanultam bölcsességet, és nem ismerem a Szentnek tudományát: 4 Ki ment fel az égbe, és ki szállott le onnan? Ki szedte össze markába a szelet, ki kötötte köntösébe a vizet? Ki határozta meg az egész föld határát? Talán tudod, hogy mi a neve, vagy mi a fiának a neve? 5 Istennek minden szava színigaz, pajzsa ő a hozzá menekülőknek. 6 Ne tégy hozzá szavaihoz semmit, mert megcáfol, és hazugságban maradsz! 7 Két dolgot kérek tőled, mielőtt meghalok, ne tagadd meg tőlem: 8 Óvj meg a hiábavaló és hazug beszédtől! Se szegénységet, se gazdagságot ne adj nekem! Adj annyi eledelt, amennyi szükséges, 9 hogy jóllakva meg ne tagadjalak, és ne mondjam: Kicsoda az Úr? El se szegényedjek, hogy ne lopjak, és ne gyalázzam Istenem nevét! 10 Ne rágalmazd a szolgát ura előtt, mert megátkoz, és bűnhődni fogsz! 11 Micsoda népség az, amely átkozza apját, és anyját nem áldja! 12 Micsoda népség az, amely tisztának tartja magát, pedig ki sem mosták szennyéből! 13 Micsoda népség az, a mely kevély szemű és fennhéjázó tekintetű! 14 Micsoda népség az, amelynek fogai kardok és agyarai kések! Megennék a nincsteleneket a földön, a szegényeket az emberek között! 15 A piócának két lánya van: add ide, add ide! Ez a három nem lakik jól, sőt négy nem mondja, hogy elég: 16 a holtak hazája és a meddő asszony, a föld, mely sohasem telik el vízzel és a tűz, mely nem mondja, hogy elég. 17 Aki gúnyolja apját, vagy engedetlenül megveti anyját, annak szemét kivájják a patak menti hollók, és megeszik a saskeselyűk. 18 Ez a három dolog csodálatos előttem, sőt négy dolgot nem értek: 19 a sasmadár útját az égen, a kígyó útját a kősziklán, a hajó útját a mély tengeren és a férfi útját a nővel. 20 Ilyen a házasságtörő nő útja: eszik, aztán megtörli a száját, és ezt mondja: Nem tettem semmi rosszat! 21 Három dolog miatt rendül meg a föld, sőt négyet nem bír elviselni: 22 ha a szolgából király lesz, ha a bolond teleeszi magát, 23 ha a megvetett nő férjhez megy, és ha a szolgálóleány úrnője örökébe lép. 24 Van négy kicsiny állat a földön, amelyek mégis nagyon okosak: 25 nem erős a hangyák népe, mégis beszerzik nyáron az eledelüket. 26 Nem hatalmas a mormoták népe, mégis sziklák közt építenek házat. 27 Nincs királyuk a sáskáknak, mégis rendezetten vonulnak mindnyájan. 28 Kézzel is megfogható a gyík, mégis ott van a királyi palotákban. 29 Ez a három lépked szépen, sőt négynek szép a járása: 30 az oroszlán a legerősebb állat, mely nem riad vissza senkitől, 31 a fölingerelt ló meg a kecskebak és a hadserege élén álló király. 32 Ha fennhéjázásból bolondságot követtél el, és rájöttél, tedd kezedet a szádra! 33 Ha tejfölt köpülnek, vaj lesz belőle, ha az orrot erősen fújják, vér jön belőle, és ha haragot szítanak, perpatvar lesz belőle.
Az Ige mellett – Karsay Eszter igemagyarázata
(8) „Óvj meg a hiábavaló és hazug beszédtől! Se szegénységet, se gazdagságot ne adj nekem! Adj annyi eledelt, amennyi szükséges…” (Péld 30)
Új rész kezdődik Ágúr beszédével, aki híres keleti bölcs lehetett, szinte előrevetíti a következőkben olvasandó szövegnek, A prédikátor könyvének hangulatát. Alázattal elismeri magáról, hogy tudatlan (2–3). Sokat kutathat az ember a világ ügyeiből, de Isten dolgait (4) és beszédét (5–6), a Szentnek tudományát nem ismerheti meg. Emlékeztet ez Isten kérdéseire Jóbhoz (Jób 38). Érdekes számmondásokat sorol egymás után (15-31). Kiemelt igeversünket, a könyörgést szeretjük idézni, amely két kéréssel fordul Istenhez, egy szellemi és egy anyagi vonatkozásúval. Az egyik, hogy Isten óvja lelki életünket a hiábavalóságtól és beszédünket a hazugságtól, mert ezek torzítják a hitünket és a jellemünket. A másik, hogy óvjon a nagy szegénységtől, a nyomortól és a túlzott bőségtől, gazdagságtól is, mert mindkettő egyaránt kísértés, amely megronthat, és mindkét életmód Isten ellen fordíthat. Mi szükséges hát a hívő és bölcs élethez? Az, hogy se a luxus varázsa, se a kolduslét rémképe ne babonázzon meg. Változó anyagi viszonyaink között merjük magunkat a Gondviselőre bízni! Nem az arany középutat kell keresnünk a szélsőségek között, hanem Jézus keskeny útját.
