„Állandó illatáldozat legyen ez az Úr színe előtt nemzedékről nemzedékre!” 2Móz 30
1 Azután készíts egy oltárt az illatáldozat bemutatására! Akáciafából készítsd: 2 hossza egy könyök, szélessége egy könyök, tehát négyzet alakú legyen, és két könyök magas. Vele egy darabból legyenek a szarvai! 3 Vond be színarannyal a tetejét és oldalait körös-körül, valamint a szarvait is! Készíts rá körös-körül aranyszegélyt! 4 Két-két aranykarikát is készíts hozzá a szegélye alá: kétfelől készíts, mindkét oldalára! Ezek legyenek a rudak kengyelei, hogy azoknál fogva hordozzák az oltárt. 5 A rudakat akáciafából készítsd, és vond be arannyal! 6 Helyezd az oltárt a bizonyság ládájánál levő kárpit elé, a Bizonyságon levő fedél elé, ahol megjelenek neked! 7 Mutasson be azon Áron reggelenként jó illatú illatáldozatot; amikor rendbe hozza a mécseseket, akkor mutassa be! 8 Estefelé is mutassa ezt be Áron, amikor felrakja a mécseseket. Állandó illatáldozat legyen ez az Úr színe előtt nemzedékről nemzedékre! 9 Ne mutassatok be azon idegen illatáldozatot, se égőáldozatot, se ételáldozatot; italáldozatot se öntsetek arra! 10 Végezzen Áron engesztelést annak a szarvain évenként egyszer. Az engesztelési vétekáldozat véréből végezzen rajta engesztelést évenként egyszer nemzedékről nemzedékre! Igen szent ez az Úr előtt. 11 Azután így beszélt Mózeshez az Úr: 12 Amikor összeszámolod Izráel fiai közül azokat, akiket számba kell venni, adjon mindenki váltságdíjat magáért az Úrnak, amikor számba veszik, hogy ne érje őket csapás a számbavétel miatt. 13 Mindazok, akik átesnek a számbavételen, adjanak egy fél sekelt a szent sekel szerint, amelyben húsz géra egy sekel. Fél sekel legyen az Úrnak szóló felajánlás. 14 Mindenki adja meg az Úrnak szóló felajánlást, aki átesett a számbavételen, húszévestől fölfelé. 15 A gazdag ne adjon többet, és a nincstelen se adjon kevesebbet fél sekelnél, amikor megadjátok az Úrnak szóló felajánlást váltságdíjul magatokért. 16 Amikor átveszed a váltságdíjat Izráel fiaitól, fordítsd azt a kijelentés sátrában végzett szolgálatra, hogy értetek adott váltságdíjként emlékeztesse az Urat Izráel fiaira. 17 Azután így beszélt Mózeshez az Úr: 18 Készíts egy rézmedencét és egy rézállványt hozzá a mosakodáshoz! Helyezd azt a kijelentés sátra és az oltár közé, és töltsd meg vízzel, 19 hogy abban mossák meg kezüket és lábukat Áron és fiai. 20 Mosakodjanak meg a vízben, mielőtt bemennek a kijelentés sátrába, hogy meg ne haljanak, vagy ha az oltárhoz járulnak, hogy szent szolgálatot végezzenek és tűzáldozatot mutassanak be az Úrnak. 21 Mossák meg a kezüket és lábukat, hogy meg ne haljanak. Örök rendelkezés legyen ez nekik, neki és utódainak nemzedékről nemzedékre. 22 Azután így beszélt Mózeshez az Úr: 23 Végy a legkiválóbb balzsamokból: folyékony mirhát ötszáz sekelért, balzsamos fahéjat feleannyiért, azaz kétszázötvenért, balzsamos nádat is kétszázötvenért 24 és kassziát is ötszázért a szent sekel szerint, és hozzá egy hín olívaolajat. 25 Készíts belőle felkenésre való szent olajat: illatos olajkeveréket, ahogyan a kenetkeverők készítik. Fölkenésre való szent olaj lesz ez. 26 Kend meg ezzel a kijelentés sátrát és a bizonyság ládáját, 27 az asztalt és egész fölszerelését, a lámpatartót és fölszerelését, az illatáldozati oltárt, 28 az égőáldozati oltárt és egész fölszerelését, a medencét és az állványát. 29 Így szenteld föl ezeket, hogy igen szentek legyenek! Csak az érintheti, aki fel van szentelve. 30 Kend fel Áront és fiait is! Szenteld fel őket, hogy papjaim legyenek! 31 Izráel fiaihoz pedig így beszélj: Felkenésre való szent olajom lesz ez nemzedékről nemzedékre. 32 Más ember testére nem szabad belőle önteni, se hasonlót készíteni ilyen összetételben. Szent az, hát tartsátok is szentnek! 33 Ki kell irtani népe közül azt, aki hasonló kenetet készít, vagy illetéktelent ken meg vele. 34 Azután ezt mondta Mózesnek az Úr: Végy illatos alapanyagokat: gyantát, füstölőkarmot és mézgát, csupa illatos anyagot és hozzájuk tiszta tömjént, mindet ugyanabban a mennyiségben. 35 Készíts belőle füstölőszer-keveréket, ahogyan a kenetkeverők készítik: sózva, tisztán és szentül. 36 Morzsold szét egy részét, és tedd a Bizonyság elé a kijelentés sátrában, ahol megjelenek neked. Igen szentnek tartsátok ezt! 37 De ha magatoknak készítetek füstölőszert, ne ebben az összetételben készítsétek! Tartsátok ezt az Úrnak szentelt füstölőszernek! 38 Mindenkit ki kell irtani népe közül, aki ilyet készít, hogy annak az illatát élvezze.
Bibliaolvasó Kalauz – Bölcsföldi András igemagyarázata
„Állandó illatáldozat legyen ez az Úr színe előtt nemzedékről nemzedékre!” (8) Az illatáldozat volt az egyetlen az ószövetségi kultuszban, amelynek rendelkezése naponkénti elvégzésre szólt. Reggel és este. Azt fejezte ki, hogy reggel már Istenre figyelek, és este, amikor nyugovóra térek, akkor is vele gondolom át a napomat. Van-e ilyen ritmusa az életednek? Ha nincs, akkor ennek mintájára lehet akár a bibliaolvasás, az imádság vagy egy ének eléneklése a mai „illatáldozatunk”, amely tetszik Istennek.
RÉ21 141
Kedd esti dicséret | 684 | Bölcs teremtője a széles nagy földnek
„…mivel ugyanazokat szenvedtétek el ti is a saját népetektől, mint ők a zsidóktól.” 1Thessz 2,13–16
13 Ezért mi is szüntelenül hálát adunk Istennek, hogy amikor hallgattátok Isten általunk hirdetett igéjét, nem emberi beszédként fogadtátok be, hanem Isten beszédeként, aminthogy valóban az, és annak ereje munkálkodik is bennetek, akik hisztek. 14 Mert ti, testvéreim, hasonlóvá lettetek Isten gyülekezeteihez, amelyek Júdeában vannak, és Krisztus Jézusban hisznek, mivel ugyanazokat szenvedtétek el ti is a saját népetektől, mint ők a zsidóktól. 15 Ezek megölték az Úr Jézust, ugyanúgy, mint a prófétákat, üldöztek minket is; nem kedvesek Isten előtt, és ellenségei minden embernek, 16 akadályoznak minket abban is, hogy prédikáljunk a pogányoknak, hogy üdvözüljenek: így teszik teljessé mindenkor bűneiket. De végül utol is érte őket Isten haragja.
Az Ige mellett – Csűrös-Varga Vanda igemagyarázata
(14) „…mivel ugyanazokat szenvedtétek el ti is a saját népetektől, mint ők a zsidóktól.” (1Thessz 2,13–16)
Feszültség támad a közösségben. Júdeában a kérdés ez: szabad-e hinni Krisztusban, és mindazt, amit eddig évezredeken át tanultunk Istenről, most kitágítani, új fényben látni, mert elküldte a megígért Messiást? Szabad-e a régi kereteket átlépni, másként olvasni az Írásokat, mást remélni, mint az őseink?
Feszültség támad Thesszalonikában is: szabad-e Pálnak és társainak hinni, és teljesen másképp élni, mint eddig? Elhagyni a régi vallási formákat, a megszokott társadalmi rendet, a családi hagyományokat? Nincsenek könnyű helyzetben egyik helyen sem. Ősi kérdések ezek: szabad-e lecserélni a régit az újra, mást gondolni, mint amit eddig? Szabad-e megtűrni, akinek más a véleménye, vagy másképp él, továbbgondolni azt, amit eddig hittünk? Szabad-e máshogy dönteni, mint korábban? És vajon milyen jogon, meddig lehet megbüntetni a saját közösségem tagját, ha ő másképp gondolkodik, ha merészel kilógni a sorból? Hol kell megállni és engedni, hogy továbblépjen egy közösség? Minden korban nagy bátorság kell e határok felismeréséhez.
