„Eddig jól futottatok: ki akadályozott meg titeket abban, hogy az igazságnak engedelmeskedjetek?” Gal 5,7–15
7 Eddig jól futottatok: ki akadályozott meg titeket abban, hogy az igazságnak engedelmeskedjetek? 8 Ez a félrevezetés nem attól van, aki hív titeket. 9 Egy kevés kovász az egész tésztát megkeleszti. 10 Én bizalommal vagyok irántatok az Úrban, hogy egyáltalán nem fogtok másképp gondolkodni; de aki megzavar titeket, el fogja venni büntetését, bárki legyen is az. 11 Engem pedig, testvéreim, ha még mindig a körülmetélkedést hirdetem, miért üldöznek? Hiszen akkor megszűnik a kereszt botránya. 12 Bárcsak ki is metszetnék magukat, akik lázítanak titeket! 13 Mert ti, testvéreim, szabadságra vagytok elhívva; csak a szabadság nehogy ürügy legyen a testnek, hanem szeretetben szolgáljatok egymásnak. 14 Mert az egész törvény ebben az egy igében teljesedik be: „Szeresd felebarátodat, mint magadat.” 15 Ha pedig egymást marjátok és faljátok, vigyázzatok, el ne emésszétek egymást!
Bibliaolvasó Kalauz – Pótor Áron igemagyarázata
Az apostol arra hívja fel a figyelmet, hogy a törvényhez való visszatérés a hívő élet fejlődését akadályozza. Egyik kedves hasonlatával, a versennyel fejezi ezt ki: „Eddig jól futottatok: ki akadályozott meg titeket abban, hogy az igazságnak engedelmeskedjetek?” (7) Megtört a galaták lendülete, úgymond megbotlottak. Mert ez történik akkor, ha már nem az igazságnak engedelmeskedünk, hanem a törvényeskedés útján próbáljuk folytatni a versenyt.
RÉ21 724 • Zsolt 78
Pünkösdi ének | 545 | Jövel, Szentlélek Úr Isten, Lelkünknek vigassága
„Vassal formálják a vasat, és egyik ember formálja a másikat.” Péld 27
1 Ne dicsekedj a holnapi nappal, mert nem tudod, mit hoz az a nap! 2 Más dicsérjen téged, ne a te szájad, az idegen, és ne a te ajkad! 3 Súlyos a kő, és nehéz a homok, de a bolond bosszantása mindkettőnél nehezebb. 4 Kegyetlen indulat a túláradó harag, de ki állhat meg a féltékenységgel szemben? 5 Jobb a nyílt feddés a titkolt szeretetnél. 6 Jó szándékúak a baráttól kapott sebek, de csalárd a gyűlölködő csókja. 7 Az, aki jóllakott, a lépes mézet is eltapossa, de az éhes embernek még a keserű is édes. 8 Mint a madár, amely elhagyja fészkét, olyan az az ember, aki elhagyja lakóhelyét. 9 Az olaj és a jó illat vidámít, de a jó barát lélekből jövő tanácsa is. 10 Barátodat és apád barátját ne hagyd cserben! Ne menj testvéred házába, mikor bajban vagy! Többet ér a közeli szomszéd a távoli testvérnél. 11 Légy bölcs, fiam, és vidíts fel engem, hogy megfelelhessek annak, aki gyaláz. 12 Ha az okos látja a veszedelmet, elrejtőzik, az együgyűek pedig belekeverednek, és megjárják. 13 Vedd el ruháját, mert kezességet vállalt másért, és zálogold meg az idegenért! 14 Aki kora reggel nagy hangon áldja felebarátját, átoknak veszik azt tőle. 15 A záporeső idején csepegő háztető és a zsémbes asszony egyformák: 16 aki feltartóztatja, szelet tartóztat fel, és jobbjával olajat fog meg. 17 Vassal formálják a vasat, és egyik ember formálja a másikat. 18 Aki a fügefát gondozza, az eszi a gyümölcsét, és aki gondoskodik uráról, azt megbecsülik. 19 Ahogyan a víz tükrözi az arcot, úgy tükröződik a szívben az ember. 20 Amilyen telhetetlen a halál és az enyészet helye, éppoly telhetetlen az emberi szem. 21 Ami az ezüstnek az olvasztótégely és az aranynak az olvasztókemence, az az embernek a jó hírneve. 22 Ha apróra töröd is a bolondot mozsárban, mozsártörővel, akkor sem megy ki belőle a bolondság. 23 Ismerd meg juhaidat egyenként, törődj gondosan a nyájakkal, 24 mert a kincs nem marad meg örökké, sem az ékszer nemzedékről nemzedékre! 25 Amikor behordják a szénát, és a fű kizöldül újra, mikor begyűjtik a hegyekről a takarmányt, 26 akkor a bárányokért ruhát, a kecskékért mezőt vehetsz; 27 és lesz elég kecsketejed eledelre, házad népe eledelére és szolgálóid megélhetésére.
Az Ige mellett – Karsay Eszter igemagyarázata
(17) „Vassal formálják a vasat, és egyik ember formálja a másikat.” (Péld 27)
A mondás helyes önismeretre és önmérsékletre figyelmeztet (19-21). „Más dicsérjen téged, ne a te szájad” (2), de nem mindegy, hogy baráttól vagy ellenségtől kapjuk a kritikát vagy a hízelgést (5–6.10.14–16). Szemléletes a hasonlat: ahogyan az egyik kést a másikkal élezzük, úgy formáljuk és csiszoljuk emberi kapcsolatainkban egymás személyiségét. Haragosunk a nyelvét élezi rajtunk, noha ellenséges, érdemes figyelni, milyennek lát. Különösen érdekeljen minket a közelünkben és velünk együtt élők véleménye! Hatnak ránk, ahogyan mi is hatással vagyunk mások életére és jellemére. Isten néha reszelőnek alkalmazza a házastársunkat – mondta tréfásan Gyökössy Endre lelkész, pasztorálpszichológus egy-egy panaszkodó házaspárnak, ezzel biztatta őket. Mert maga Isten formál minket a másik emberrel, hogy nyesegesse a hibáinkat. Hiteles tükör vagyok-e a társamnak, barátomnak, olyan, amelyben megnézheti magát? Vajon segítjük vagy visszahúzzuk egymást? Ad-e lendületet a változáshoz a társunk, a barátunk, hogy kiérlelődjön rajtunk az, akivé a teremtő Isten szeretne látni? A legszebb hatásokat Jézus Krisztustól kapjuk, aki az igazi Ember képét is bemutatta nekünk.
