„Kinek mondják az emberek az Emberfiát?” Mt 16,13–20
13 Amikor Jézus Cézárea Filippi vidékére ért, megkérdezte tanítványait: Kinek mondják az emberek az Emberfiát? 14 Ők így válaszoltak: Némelyek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, megint mások pedig Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának. 15 Ő megkérdezte tőlük: Hát ti kinek mondotok engem? 16 Simon Péter így felelt: Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia. 17 Jézus ezt mondta neki: Boldog vagy, Simon, Jóna fia, mert nem test és vér fedte fel ezt előtted, hanem az én mennyei Atyám. 18 Én pedig ezt mondom neked: Te Péter vagy, és én ezen a kősziklán építem majd fel egyházamat, és a pokol kapui sem fognak diadalmaskodni rajta. 19 Neked adom a mennyek országának kulcsait, és amit megkötsz a földön, kötve lesz az a mennyekben is, és amit feloldasz a földön, oldva lesz az a mennyekben is. 20 Akkor megparancsolta tanítványainak: ne mondják el senkinek, hogy ő a Krisztus.
Bibliaolvasó Kalauz – Czanik Péter igemagyarázata
Csupa megtisztelő jelző, amit Jézusra mondanak, mégis téves, sőt öngyilkos. Nekünk isteni megváltóra van szükségünk (Krisztus = fölkent = messiás), csak ekkor lehetünk biztosak benne, hogy a megváltás végleges, mert magától az Úrtól van. Ezt vallja Péter. Egyházat csak erre a tiszta tanításra lehet alapítani, akkor biztos minden támadás ellen. Imádkozzunk, hogy egyházunkban, a világkeresztyénségben a Jézusról való tiszta tanítás szóljon.
RÉ21 566 RÉ 242 • IÉ 3Móz 19,1–3.13–18.33–34 • Péld 4
Úrvacsorai ének | 357 | Buzdulj mély hálára, lelkünk
Heti zsoltárének | 2 | Miért zúgolódnak a pogányok
„Szárnyad árnyékába menekülnek az emberek.” Zsolt 36
1 A karmesternek: Az Úr szolgájáé, Dávidé. 2 A bűnös ember szíve mélyén ott suttog a bűn. Nem számít neki az istenfélelem, 3 sőt azzal hízeleg magának, hogy bűnével gyűlöletet tud szítani. 4 Szája rontást és csalárdságot beszél, nem akar okos és jó lenni. 5 Rontást eszel ki ágyában, nem a jó úton jár, nem veti meg a rosszat. 6 Uram, szereteted az égig ér, hűséged a fellegekig. 7 Igazságod olyan, mint a hatalmas hegyek, ítéleteid, mint a nagy mélység, embert és állatot megtartasz, Uram. 8 Mily drága a te szereteted, Istenem! Szárnyad árnyékába menekülnek az emberek. 9 Dúslakodnak házad bőségében, örömöt árasztasz rájuk, mint patakot. 10 Mert nálad van az élet forrása, a te világosságod által látunk világosságot. 11 Maradj hűséges a téged szeretőkhöz, igazságos a tiszta szívűekhez! 12 Ne taposson rám a gőgösök lába, ne tegyen bujdosóvá a bűnösök keze! 13 Majd elbuknak a gonosztevők, elterülnek, nem tudnak fölkelni.
Az Ige mellett – Balog Zoltán igemagyarázata
(8) „Szárnyad árnyékába menekülnek az emberek.” (Zsolt 36)
A zsoltáros körülnéz, s ezt látja: a bűn megmérgezi az életet, olyan manipulatív erővel és elszántsággal működik, hogy éjjel-nappal képes tervezni a következő rontást. Mint a fény árnyéka, mint a szín fonákja van jelen közöttünk. Egyszerre emberfeletti pusztító hatalom és az emberben lakó gonosz indulat, amely magát a halandót is tönkreteszi. Erről ír akkor is a zsoltáros, amikor nem a másik, hanem a saját bűnével szembesül (32. zsoltár). Majd szinte váratlanul tör ki belőle a hitvallás: „Uram, szereteted az égig ér, hűséged a fellegekig.” (6) Isten szeretetének mélységébe és magasságába kell belefeledkezni ahhoz, hogy ne babonázza meg a hívő látását a gonosz hatalma. S amikor szembefordítja a rosszal ezt a végső jót, amelynek forrása Isten, feltárul az a valóság, amelyben bőség van, öröm, világosság, hűség. Itt helye van az egész teremtésnek, a hegyeknek, az állatoknak… Isten világosságában látni és élni – számunkra Jézus Krisztust, a világ világosságát jelenti (Jn 8,12). Ő nemcsak új látást ad, hanem ha megkörnyékez a kétségbeesés a világban uralkodó gonosz láttán, ha saját elveszettségünket látva elveszítjük a reményt, a szárnyai árnyékába menekülhetünk a bűn perzselő, megsemmisítő hősége elől.
