„Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot.” Mt 9,9–13
9 Amikor Jézus továbbment onnan, meglátott egy embert a vámszedő helyen ülni, akit Máténak hívtak, és így szólt hozzá: Kövess engem! Az felkelt, és követte őt. 10 És történt, amikor Jézus asztalnál ült a házban, hogy sok vámszedő és bűnös jött, és odatelepedett Jézushoz és az ő tanítványaihoz. 11 Meglátták ezt a farizeusok, és szóltak tanítványainak: Miért eszik a ti mesteretek vámszedőkkel és bűnösökkel együtt? 12 Ő pedig, amikor ezt meghallotta, így szólt: Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek. 13 Menjetek, és tanuljátok meg, mit jelent ez: „Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot.” Mert nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket.
Bibliaolvasó Kalauz – Mucsi Zsófia igemagyarázata
Számtalan kihívás elé állít minket a mai ige. Vajon mi, mai keresztyének megtanultuk már, mit jelent az, hogy Isten őszinte, szívből fakadó irgalmasságot, az emberekhez való könyörületes odafordulást vár azoktól, akik hisznek benne, nem látványkeresztyénséget? Tudunk-e úgy jelen lenni bűnösök társaságában, hogy nem egy leszünk közülük, hanem – mint Jézus – Isten irgalmasságát közvetítjük feléjük? Könyörüljön rajtunk Isten, hogy megértsük Jézus küldetésének lényegét és aszerint éljünk.
RÉ21 363 RÉ 438
Napi ének | 802 | Örvendjetek, mert Isten úgy szeret
„…Uram, meddig késel?” Zsolt 6
1 A karmesternek: Mély hangú húros hangszerre. Dávid zsoltára. 2 Uram, ne feddj meg haragodban, ne ostorozz indulatodban! 3 Kegyelmezz, Uram, mert elcsüggedtem, gyógyíts meg, Uram, mert reszketnek tagjaim! 4 Lelkem is csupa reszketés, és te, Uram, meddig késel? 5 Fordulj hozzám, Uram, mentsd meg életemet, szabadíts meg, mert irgalmas vagy! 6 Mert a halál után nem emlegetnek téged, ki ad hálát neked a sírban? 7 Belefáradtam a sóhajtozásba. Egész éjjel könnyekkel áztatom ágyamat, könnyeimmel öntözöm fekvőhelyemet. 8 Szemem elhomályosodott a bánattól, fénye megtört sok ellenségem miatt. 9 Távozzatok tőlem mind, ti, gonosztevők, mert meghallotta az Úr hangos sírásomat! 10 Meghallgatta könyörgésemet az Úr, imádságomat elfogadta az Úr. 11 Megszégyenül és reszketni fog nagyon minden ellenségem, meghátrál és megszégyenül egy pillanat alatt!
Az Ige mellett – Bogárdi Szabó István igemagyarázata
(4) „…Uram, meddig késel?” (Zsolt 6)
Az egyházi hagyományban ez az első a hét egyéni bűnbánati zsoltár közül (6, 32, 38, 51, 102, 130, 143). Bár Dávid itt nem nevezi meg vétkét, mint például a 32. vagy 51. zsoltárban, de kimondja, hogy Isten feddő ítélete és fenyítéke gyötri, ezért testében-lelkében reszket Isten haragja miatt. Könyörgését (3), töredelmét (6–7), alázatát (4), a bűn megvetését (8) mélyen áthatja és egybefogja e kétségbeesett halálérzet (4–5). Csak a bűnbocsánat kegyelme mentheti meg életét, szabadíthatja meg ellenségeitől is, akik, látva az összetört életű hívőt, rárontanak, hogy megsemmisítsék. „Kívül harc, bennem félelem” (713. dics.). Szenvedések idején óhatatlanul szakad ki belőlünk a kérdés: miért? Azonban a bűnbánó Dávid most másféle kérdésre tanít: meddig? Azt ugyanis tudja, honnan tört be életébe a rossz, és mi az oka elesett állapotának. Nem a baj okát keresi tehát, hanem a végét. Ezért szinte sürgeti Istent, ahogyan azt egy másik, közösségi bűnbánati zsoltárában is halljuk: „siess felénk irgalmasan, mert elesettek vagyunk” (Zsolt 79,8). Isten megengedi, hogy sürgessük őt, hiszen nem tartja meg haragját örökké (Mik 7,18), hanem meghallja sírásunkat, és meghallgatja könyörgésünket. Úgy sürgessük őt, hogy hozzá sietünk.
