„Így tudtok különbséget tenni szent és közönséges közt” 3Móz 10
1 Nádáb és Abíhú, Áron fiai fogták a maguk szenesserpenyőjét, tüzet tettek bele, füstölőszert raktak rá, és idegen tűzzel áldoztak az Úr színe előtt, pedig ő nem adott nekik erre parancsot. 2 Ekkor tűz csapott ki az Úr színe elől, és megemésztette őket; meghaltak az Úr színe előtt. 3 Mózes így szólt Áronhoz: Erről beszélt az Úr, amikor azt mondta: A hozzám közel állókon mutatom meg, hogy szent vagyok, és az egész nép előtt, hogy dicsőséges vagyok! Áron némán hallgatott. 4 Azután odahívta Mózes Mísáélt és Elcáfánt, Áron nagybátyjának, Uzzíélnek a fiait, és ezt mondta nekik: Jöjjetek ide, és vigyétek el testvéreiteket a szentély elől, a táboron kívülre! 5 Ők odamentek, és elvitték azokat ruhástul a táboron kívülre, ahogyan elrendelte Mózes. 6 Azután ezt mondta Mózes Áronnak meg a fiainak, Eleázárnak és Ítámárnak: Hajatokat gondozatlanul ne hagyjátok, ruhátokat meg ne szaggassátok, hogy meg ne haljatok, és az Úr meg ne haragudjék az egész közösségre! Testvéreitek, Izráel egész háza pedig sírjon a pusztító tűz miatt, amelyet az Úr támasztott! 7 A kijelentés sátrának a bejáratától se távozzatok el, különben meghaltok, mert az Úr felkenő olaja van rajtatok! Ők Mózes beszéde szerint cselekedtek. 8 Azután így beszélt Áronhoz az Úr: 9 Bort és részegítő italt ne igyatok: se te, se a fiaid, amikor bementek a kijelentés sátrába, hogy meg ne haljatok! Örök rendelkezés legyen ez nektek nemzedékről nemzedékre! 10 Így tudtok különbséget tenni szent és közönséges közt, tisztátalan és tiszta közt, 11 és így tudjátok megtanítani Izráel fiait mindazokra a rendelkezésekre, amelyeket Mózes által kijelentett számukra az Úr. 12 Azután így beszélt Mózes Áronhoz és megmaradt fiaihoz, Eleázárhoz és Ítámárhoz: Fogjátok az ételáldozatot, amely megmaradt az Úr tűzáldozataiból, és egyétek meg azt kovásztalanul az oltár mellett, mert igen szent az. 13 Szent helyen egyétek meg, mert neked és fiaidnak rendelt rész ez az Úr tűzáldozataiból. Ezt a parancsot kaptam. 14 A felmutatott áldozati szegyet és a felajánlott combot is tiszta helyen egyétek meg, te és a fiaid meg a lányaid, mert neked és gyermekeidnek rendeltem ezeket a részeket Izráel fiainak békeáldozataiból. 15 A felajánlott combot és a felmutatott áldozati szegyet a kövér részek tűzáldozatával együtt vigyék be, hogy felmutassák felmutatott áldozatként az Úr színe előtt, azután a tied lesz és a fiaidé örök rendelkezésként, ahogyan megparancsolta az Úr. 16 Amikor Mózes a vétekáldozati bak után tudakozódott, kiderült, hogy elégették. Megharagudott ezért Áron megmaradt fiaira, Eleázárra és Ítámárra, és ezt mondta: 17 Miért nem ettétek meg a vétekáldozatot a szent helyen? Hiszen igen szent az, és az Úr nektek adta, hogy hordozzátok a közösség bűnét, és engesztelést szerezzetek értük az Úr előtt. 18 Íme, ennek a vérét nem vittétek be a szentély belsejébe: meg kellett volna tehát ennetek az áldozati húst a szent helyen, ahogy megparancsoltam. 19 De Áron így szólt Mózeshez: Nézd, ma mutatták be vétekáldozatukat és égőáldozatukat az Úr előtt, engem pedig ilyen dolgok értek! Ha én ma vétekáldozatot eszem, jónak látta volna-e az Úr? 20 Amikor ezt hallotta Mózes, igazat adott neki.
Bibliaolvasó Kalauz – Bóna Zoltán igemagyarázata
„Így tudtok különbséget tenni szent és közönséges közt” (10a). Ahogy arról a hét elején már olvastunk, a vallásos élet is deformálódhat. A reformációnak éppen az volt a lényege, hogy kinyilvánítsa: egyedül Istené a dicsősség, egyedül Ő a szent, meg persze mindaz, amit Ő szentté tesz. A mi dolgunk pedig az, hogy ne keverjük össze a szentet és a profánt. Ez nem kis feladat.
RÉ21 700 RÉ 510
Zsoltár vasárnapra | 102 | Hallgasd meg, Uram, kérésem
„…sőt eljön az óra, amikor mindaz, aki megöl titeket, azt hiszi, hogy Istennek tetsző szolgálatot végez…” Jn 16,1–4a
1 Ezeket azért mondom nektek, hogy meg ne botránkozzatok. 2 A zsinagógákból kizárnak titeket, sőt eljön az óra, amikor mindaz, aki megöl titeket, azt hiszi, hogy Istennek tetsző szolgálatot végez; 3 és mindezt azért teszik, mert nem ismerték meg sem az Atyát, sem engem. 4a Ezeket pedig azért mondom nektek, hogy amikor eljön ez az óra, emlékezzetek rá: én megmondtam nektek.
Az Ige mellett – Lányi Gábor igemagyarázata
(2) „…sőt eljön az óra, amikor mindaz, aki megöl titeket, azt hiszi, hogy Istennek tetsző szolgálatot végez…” (Jn 16,1–4a)
Az embert rontó hatalomnak mindig ügyes eszköze volt, hogy olyanok által végezte romboló munkáját, akik meg voltak győződve róla: amit tesznek, azt valami jó, valami több érdekében, mások javáért teszik. A világtörténelem számtalan példája mutatja, hogy milyen sokszor öltötték magukra Isten- és emberellenes bűnök az „Istennek tetsző szolgálat” álarcát, mennyire gyakran válhatott Krisztus követése olyan tettek igazolásává, amelyek éppen a tőle való elfordulásról tanúskodnak. Különlegesen érzékeny és felelősségteljes feladat hát Isten akaratának felismerése és követése. Önvizsgálatra és vigyázatra int ezen a téren az Ige: ne rejtsem Isten akaratának álarca mögé a saját önzésem, úrhatnámságom, akaratom. Ne csomagoljam az ő akaratának köntösébe azt, ami valójában nem az. Ma sem az eget-földet rengetni ígérő, leegyszerűsített, hangos jelszavakban, hanem halk és szelíd hangjában (1Kir 19,12) találhatom meg azt, ami tisztán az övé.
