„…Isten kegyelme és ajándéka kiáradt az egy ember, Jézus Krisztus kegyelme által sokakra” Róm 5,12–17
12 Ahogyan tehát egy ember által jött a bűn a világba, és a bűn által a halál, úgy minden emberre átterjedt a halál azáltal, hogy mindenki vétkezett. 13 Mert a törvényig is volt bűn a világban, bár a bűn nem róható fel, ha nincs törvény. 14 Mégis uralkodott a halál Ádámtól Mózesig azokon is, akik nem Ádám bűnéhez hasonlóan vétkeztek. Ő pedig előképe az eljövendőnek. 15 De nem igaz az, hogy amilyen a vétek, olyan a kegyelmi ajándék is. Mert ha annak az egynek a bűne miatt sokan haltak meg, még inkább igaz, hogy Isten kegyelme és ajándéka kiáradt az egy ember, Jézus Krisztus kegyelme által sokakra. 16 És az sem igaz, hogy a kegyelmi ajándék ugyanolyan, mint az első ember bűnbeesése. Az ítélet ugyanis egyetlen eset folytán vitt a kárhozatba, a kegyelmi ajándék viszont sokak elbukásából visz megigazulásra. 17 Ha pedig az egynek elbukása miatt uralkodhatott a halál egyetlen ember által, akkor még inkább igaz, hogy azok, akik bőségesen kapják a kegyelem és az igazság ajándékát, uralkodni fognak az életben az egy Jézus Krisztus által.
Bibliaolvasó Kalauz – Bátki Dávid Géza igemagyarázata
Átkos örökségünk a bűn. Ahogyan magunkban hordozzuk eleink genetikai örökségét, úgy a bűnre való hajlandóság, az eredendő bűn is életünk valósága. Krisztusban azonban új teremtéssé lehetünk, mert „…Isten kegyelme és ajándéka kiáradt az egy ember, Jézus Krisztus kegyelme által sokakra” (15). „Újonnan kell születnetek” (Jn 3,7), hogy az Ádámtól örökölt bűn valóságától megszabadulva élhessünk Krisztus kegyelmében új életet.
RÉ21 404
Húsvéti ének | 513 | Felvirradt áldott szép napunk
„A színarany lámpatartóra rakja fel a mécseseket, hogy állandóan az Úr előtt égjenek.” 3Móz 24
1 Azután így beszélt Mózeshez az Úr: 2 Parancsold meg Izráel fiainak, hogy hozzanak neked olajbogyóból ütött tiszta olajat a mécstartóhoz, hogy mindig tehessenek rá égő mécsest. 3 Gondoskodjon róla Áron, hogy az a kijelentés sátrában, a bizonyság kárpitján kívül estétől reggelig állandóan égjen az Úr előtt. Örök rendelkezés legyen ez nektek nemzedékről nemzedékre. 4 A színarany lámpatartóra rakja fel a mécseseket, hogy állandóan az Úr előtt égjenek. 5 Végy finomlisztet, és süss belőle tizenkét lepényt. Kéttized vékából készüljön egy lepény. 6 Helyezd el azokat két sorban, soronként hatot, a színarannyal bevont asztalra az Úr elé. 7 Tégy a sorokra tiszta tömjént. Ez legyen a kenyérből az emlékeztető áldozat: tűzáldozat ez az Úrnak. 8 Szombatról szombatra így kell megteríteni az Úr előtt, állandóan: örök szövetség kötelezi erre Izráel fiait. 9 Azután legyen a kenyér Ároné és fiaié. Szent helyen egyék meg, mert az Úr igen szent tűzáldozatai közé tartozik ez is. Örök rendelkezés ez. 10 Egy izráeli asszony fia, akinek az apja egyiptomi volt, Izráel fiaival együtt jött ki, és ennek az izráeli asszonynak a fia összeveszett egy izráeli férfival a táborban. 11 Az izráeli asszony fia káromolta az Úr nevét és átkozódott, ezért odavitték Mózeshez. Anyjának a neve Selómít volt, Dibrí leánya, Dán törzséből. 12 És őrizetbe vették, amíg útmutatást nem kapnak az Úrtól. 13 Az Úr pedig így beszélt Mózeshez: 14 Vidd ki az átkozódót a táboron kívülre, és tegyék fejére a kezüket mindazok, akik hallották őt, azután kövezze meg őt az egész közösség. 15 Izráel fiaihoz pedig így beszélj: Ha valaki átkozza Istenét, annak bűnhődnie kell vétkéért. 16 Aki az Úr nevét káromolja, halállal lakoljon: irgalom nélkül kövezze meg az egész közösség! Akár jövevény, akár közületek való, meg kell halnia, ha káromolja az Úr nevét. 17 Ha valaki agyonüt egy embert, akárkit is, halállal lakoljon! 18 Aki pedig egy állatot üt agyon, az fizessen az állatért állattal. 19 Ha valaki nyomorékká teszi honfitársát, azzal úgy bánjanak, ahogyan ő cselekedett: 20 törést törésért, szemet szemért, fogat fogért. Amilyen fogyatékosságot okozott, olyat okozzanak neki is. 21 Aki állatot üt agyon, fizesse meg azt, de aki embert üt agyon, annak meg kell halnia. 22 Ugyanaz a törvény vonatkozzon nálatok mind a jövevényre, mind a született izráelire, mert én, az Úr vagyok a ti Istenetek. 23 Így beszélt Mózes Izráel fiaihoz, azok pedig kivitték az átkozódót a táboron kívülre, és megkövezték. Úgy cselekedtek Izráel fiai, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr.
Az Ige mellett – Czanik Péter igemagyarázata
(4) „A színarany lámpatartóra rakja fel a mécseseket, hogy állandóan az Úr előtt égjenek.” (3Móz 24)
Az áldozatokat több helyen nevezi Isten eledelének ez a könyv. Ha táplálék, kenyér is jár hozzá. És jól tudták, hogy Istennek nincs szüksége kenyérre, mert egyúttal ott a rendelkezés arra is, hogy egy hét leteltével a papok egyék meg azokat szent helyen. Hasonló lehet a helyzet a királyi palota kivilágításával. A függönyön túl állt egy üres trón, de tudták, hogy ez az Úr jelenlétének csak jelképe, a valóságban esetleg csak megjelenik itt. Mi kevesebb külső jellel is megelégszünk, de a belső lényeget vegyük komolyan. A vallási közösség (legalábbis elvben) egybeesett a polgári társadalommal. Ez persze megmutatkozott a törvényadásban is, erre látunk itt példát. A híres „szemet szemért, fogat fogért” alapelv a féktelen bosszú szent korlátozása. A büntetés nem haladhatja meg az okozott baj mértékét. Életért élet, de anyagi kárért csak anyagi elégtétel, egyebekben pedig a gonosztett mértéke szerinti büntetés. Hétköznapi, társadalmi életünkben gondoljunk erre a fékre!
