„az Úrban bízzatok!” Zsolt 115
1 Ne nekünk, Uram, ne nekünk, hanem a te nevednek szerezz dicsőséget szeretetedért és hűségedért! 2 Miért mondanák a pogányok: Hol van az ő Istenük? 3 A mi Istenünk a mennyben van, megalkotott mindent, amit akart! 4 A bálványok ezüstből és aranyból vannak, emberi kéz csinálmányai. 5 Van szájuk, de nem beszélnek, van szemük, de nem látnak. 6 Van fülük, de nem hallanak, van orruk, de nem szagolnak. 7 Van kezük, de nem tapintanak, van lábuk, de nem járnak, nem jön ki hang a torkukon. 8 Hozzájuk hasonlók lesznek készítőik és mindazok, akik bennük bíznak. 9 Izráel, az Úrban bízzál! Segítséged és pajzsod ő. 10 Áron háza, az Úrban bízzál! Segítséged és pajzsod ő. 11 Akik félitek az Urat, az Úrban bízzatok! Segítségetek és pajzsotok ő. 12 Gondol ránk az Úr, meg fog áldani. Megáldja Izráel házát, megáldja Áron házát. 13 Megáldja azokat, akik félik az Urat, a kicsinyeket a nagyokkal együtt. 14 Szaporítson meg titeket az Úr, titeket és fiaitokat! 15 Áldjon meg titeket az Úr, aki az eget és a földet alkotta! 16 Az egek az Úr egei, de a földet az embereknek adta. 17 Nem a halottak dicsérik az Urat, nem azok, akik a csend honába tértek, 18 hanem mi, mi áldjuk az Urat most és mindörökké. Dicsérjétek az Urat!
Bibliaolvasó Kalauz – Barta Zsolt igemagyarázata
A bálványok emberek alkotásai, nincs bennük élet. Imádóinak jussa a hiábavalóság pöffeszkedése, az élettelen létezés. Az evangélium hirdetésének célja, hogy a bálványoktól az élő Istenhez forduljunk (1Thessz 1,9), és megkapjuk az áldást. A bálványimádás és az Isten tisztelete közötti választást a bizalom dönti el. Mindennap kérdezzük meg magunktól: bízunk-e abban, hogy az Úr jó és üdvösségünket munkálja?
RÉ21 115
Napi ének | 800 | Mindeddig vélem volt az Úr
„…éljetek úgy, mint a világosság gyermekei.” Ef 5,1–14
1 Legyetek tehát Isten követői mint szeretett gyermekei, 2 és éljetek szeretetben, ahogyan Krisztus is szeretett minket, és önmagát adta értünk áldozati ajándékul, Istennek kedves illatként. 3 Ellenben paráznaság, bármiféle tisztátalanság vagy nyerészkedés még szóba se kerüljön közöttetek, ahogyan ez szentekhez méltó, 4 se szemérmetlenség, se ostoba beszéd vagy kétértelműség, mert ez nem illik, hanem inkább a hálaadás. 5 Hiszen jól tudjátok, hogy egyetlen paráznának, tisztátalannak vagy nyerészkedőnek, azaz bálványimádónak sincs öröksége Krisztus és Isten országában. 6 Senki meg ne tévesszen titeket üres beszédével, hiszen éppen ezekért sújtja Isten haragja az engedetlenség fiait. 7 Ne vegyetek tehát részt ezekben! 8 Mert egykor sötétség voltatok, most azonban világosság vagytok az Úrban: éljetek úgy, mint a világosság gyermekei. 9 A világosság gyümölcse ugyanis csupa jóság, igazság és egyenesség. 10 Ítéljétek meg tehát, mi az, ami kedves az Úrnak, 11 és ne vegyetek részt a sötétség haszontalan cselekedeteiben, hanem inkább leplezzétek le ezeket. 12 Mert amiket titokban tesznek, azokról még beszélni is szégyen, 13 de mindaz, amit a világosság leleplez, nyilvánvalóvá lesz. 14 Mert minden, ami nyilvánvalóvá lett, az világosság. Ezért mondja: „Ébredj fel, aki alszol, támadj fel a halálból, és felragyog neked a Krisztus.”
Az Ige mellett – Fodorné Nagy Sarolta igemagyarázata
(8) „…éljetek úgy, mint a világosság gyermekei.” (Ef 5,1–14)
Még két napig egyre magasabban delel a nap, hosszabbodnak a nappalok, és rövidülnek az éjszakák. A teremtett világ emlékeztessen bennünket küldetésünkre: a világosság gyermekeiként éljünk, sőt egyre inkább így éljünk, mert „Az igazak ösvénye olyan, mint a felragyogó világosság, mely egyre világosabb lesz délig.” (Péld 4,18) A világ világossága Jézus. Aki ebben él, annak kifejlődik az érzéke a különbségtételre a világosság és a sötétség cselekedetei között. A fény egyértelműsít. Isten Igéje rávilágít cselekedeteink igazi természetére, leleplez, nem enged magyarázkodást. Jézusban egész életünk átvilágított. A bennünk lévő világosság leleplezi a dolgok valódi természetét. A világ szemében élelmes itt lehet, hogy nyerészkedő, a maga sorsának kovácsa, istentelen, a jó szóforgató mellébeszélő, a boldogságkereső esetleg parázna, a céltudatos áruló. A világosság nem szépíti a bűnt, az megkapja méltó nevét. Azért akarja kiiktatni magából a sötétség a fényt, hogy rejtve maradhasson. Az üdvösség fényével szolgálunk környezetünknek: Jézus nevével, egyenes beszéddel, igazságossággal, hűséggel, szeretettel, hogy Krisztus dicsősége a föld végső határáig terjedjen.
