„Most megy végbe az ítélet e világ felett...” Ákos, Bátor
27 Most megrendült az én lelkem. Kérjem azt: Atyám, ments meg ettől az órától engem? De hiszen éppen ezért az óráért jöttem! 28 Atyám, dicsőítsd meg a te nevedet! Erre hang hallatszott az égből: Már megdicsőítettem, és ismét megdicsőítem. 29 A sokaság pedig, amely ott állt, és hallotta, azt mondta, hogy mennydörgés volt; mások azonban így szóltak: Angyal beszélt vele. 30 Jézus megszólalt: Nem énértem hallatszott ez a hang, hanem tiértetek. 31 Most megy végbe az ítélet e világ felett, most vettetik ki e világ fejedelme. 32 Én pedig, ha felemeltetem a földről, magamhoz vonzok mindeneket. 33 Ezt azért mondta, hogy jelezze, milyen halállal fog meghalni.
Bibliaolvasó Kalauz – Némethné Balogh Katalin igemagyarázata
A döntés ideje jött el, ezért Jézus nyugtalan, vívódik. Vállalja a szenvedésen át a megszégyenítő halált, hogy megdicsőítse Isten nevét? Az égi hang segítséget ad. Nem Jézusnak, hanem nekem van szükségem erre, miattam van, hogy merjem elfogadni a rendelt utam, ahogy Ő tette az övét. Engedjem, hogy ma magához vonzza életemet, rábízzam mindennapi dolgaimat, kapcsolataimat. Vele én is győzhetek.
RÉ21 269
Könyörgés böjti időben | 471 | Kegyelmezz meg nékünk
„Nem olyan-e az én igém, mint a tűz […], vagy mint a sziklazúzó pöröly?” Jer 23,23–40
23 Nemcsak a közelben vagyok Isten – így szól az Úr –, hanem Isten vagyok a távolban is! 24 El tud-e rejtőzni valaki olyan helyre, ahol nem látom? – így szól az Úr. Nem én töltöm-e be az eget és a földet? – így szól az Úr. 25 Hallottam, hogy mit mondanak a próféták, akik hazug módon így prófétálnak nevemben: Álmot láttam, álmot láttam! 26 Meddig tart még ez? Mit forgatnak a hazugságot prófétáló próféták a fejükben, mikor saját szívük csalárdságát prófétálják? 27 El akarják talán feledtetni népemmel az én nevemet álmaikkal, amelyeket elbeszélnek egymásnak, ahogyan Baal kedvéért őseik is elfeledték nevemet? 28 Az a próféta, aki álmot látott, mondja meg, hogy csak álom volt. De aki igét kapott, hirdesse igémet igazán! Mi köze a szalmának a tiszta búzához? – így szól az Úr. 29 Nem olyan-e az én igém, mint a tűz – így szól az Úr –, vagy mint a sziklazúzó pöröly? 30 Ezért rátámadok az olyan prófétákra – így szól az Úr –, akik egymástól lopkodják igéimet! 31 Rátámadok az olyan prófétákra – így szól az Úr –, akik csak a szájukat járatják, és azt állítják, hogy az kijelentés. 32 Rátámadok az olyan prófétákra, akik hazug álmaikat beszélik el – így szól az Úr –, és félrevezetik népemet hazugságaikkal és kérkedésükkel. Pedig nem küldtem őket, nem adtam parancsot nekik, és használni sem tudnak ennek a népnek – így szól az Úr. 33 Ha megkérdezi tőled ez a nép vagy egy próféta vagy egy pap, hogy mi az Úr ígérete, akkor ezt mondd nekik: Az az ígéret, hogy elvetlek benneteket – így szól az Úr. 34 Ha egy próféta, pap vagy a nép az Úr ígéretéről beszél, megbüntetem azt az embert háza népével együtt. 35 Csak azt kérdezhetitek egymástól, egyik ember a másiktól, hogy mit válaszolt az Úr, vagy hogy mit szólt az Úr! 36 De az Úr ígéretét ne emlegessétek többé, mert az ígéret csak emberi beszéd, amellyel megváltoztatjátok az élő Istennek, a Seregek Urának, Istenünknek az igéjét. 37 Csak azt lehet kérdezni a prófétától, hogy mit válaszolt neki az Úr, vagy hogy mit szólt az Úr! 38 Ha azonban az Úr ígéretéről beszéltek, akkor így szól az Úr: Mivel ki mertétek mondani azt, hogy az Úr ígérete, noha üzentem nektek, hogy ne beszéljetek az Úr ígéretéről, 39 ezért fölemellek benneteket, és elvetlek benneteket színem elől azzal a várossal együtt, amelyet nektek és őseiteknek adtam. 40 Örök szégyennel és örök gyalázattal sújtalak titeket, amely soha nem megy majd feledésbe!
Az Ige mellett – Hodossy-Takács Előd igemagyarázata
(29) „Nem olyan-e az én igém, mint a tűz […], vagy mint a sziklazúzó pöröly?” (Jer 23,23–40)
Isten Igéjével élhetünk napról napra, ez csodálatos ajándék az Úrtól. Az Igével azonban nemcsak élni, de visszaélni is lehet: ezt követi el az ember, valamennyiszer saját vágyait, saját szavait, saját igazságát hirdeti Istenre, az ő szavára hivatkozva. Miért kaptuk Isten Igéjét? Ez a mai szakasz valódi kérdése. A válasz: azért, mert Isten az Ige által jelenti ki a legtisztábban akaratát. A „hazug módon” (25) prófétáló hírnökök Isten igazságának érvényre jutását lehetetlenítik el. Aki hazugságot szól, Istent próbálja saját szolgálatába állítani, számára az Úr alkalmazható bizonyíték, hivatkozási alap, nem több annál. Az istenfélő ember azonban nem az életét menedzseli, hébe-hóba az Úrra utalgatva, hanem az Igét teszi meg kiindulási ponttá. Az istenfélő nem önfejűen, érdek alapján dönt, hanem az Igéből nyer eligazítást. Fáradhatatlanul kell kutatnunk Isten akaratát, hisz az összes krízisünkre van válasz, ha bizonytalanok vagyunk, valószínűleg még nem találtunk rá. Így tudakolva az Írást képessé válhatunk az irányítás átengedésére. Már nem akarom kézben tartani az életem, mert tudom, hogy jobb, sokkal jobb helyen van Istennél, mint nálam.
