„Én sem ítéllek el téged…” Jn 8,1–11
1 Jézus pedig kiment az Olajfák hegyére. 2 De korán reggel ismét megjelent a templomban, és az egész nép hozzásereglett; ő pedig leült, és tanította őket. 3 Ekkor odavezettek az írástudók és a farizeusok egy asszonyt, akit házasságtörésen értek, középre állították, 4 és így szóltak Jézushoz: Mester, ezt az asszonyt házasságtörés közben tetten érték. 5 Mózes azt parancsolta nekünk a törvényben, hogy kövezzük meg az ilyeneket. Hát te mit mondasz? 6 Ezt azért mondták, hogy próbára tegyék, és legyen mivel vádolniuk őt. Jézus pedig lehajolt, és ujjával írt a földre. 7 Amikor továbbra is faggatták, felegyenesedett, és ezt mondta nekik: Aki bűntelen közületek, az vessen rá először követ. 8 És lehajolva tovább írt a földre. 9 Azok pedig ezt hallva, egymás után kimentek, kezdve a véneken. Egyedül ő meg az asszony maradt ott a középen. 10 Mikor pedig Jézus felegyenesedett, és senkit sem látott az asszonyon kívül, így szólt hozzá: Asszony, hol vannak a vádlóid? Senki sem ítélt el téged? 11 Ő így felelt: Senki, Uram. Jézus pedig ezt mondta neki: Én sem ítéllek el téged, menj el, és mostantól fogva többé ne vétkezz!
Bibliaolvasó Kalauz – Battyányi Géza igemagyarázata
„Én sem ítéllek el téged…” (11) A házasságtörés közben tetten ért asszonyt odavezető farizeusok és írástudók próbára akarták tenni Jézust, hogy vádolhassák Őt. Pedig a helyzet egyértelmű volt, a mózesi törvények szerint (3Móz 20,10) meg kellett kövezni az ilyet. Miközben azt hitték, hogy sarokba szorították Jézust, ő rámutatott a vádlók bűneire is, és az egyetlen útra: a bűnbocsánatra. Nem azért jött, hogy elítélje a világot, hanem hogy bűnbocsánatot nyerjünk. Krisztusban mind új lehetőséget kaptunk ma is.
RÉ21 712 • IÉ Jel 1,9–18 • Zsolt 71
Vasárnap ének | 233 | Eljött hozzánk az üdvösség
Heti zsoltárének | 138 | Dicsér téged teljes szívem
„...ott ültek sírva az Úr színe előtt.” Bír 20,1–28
1 Izráel fiai valamennyien kivonultak, és összegyülekezett az Úrhoz Micpába egy emberként az egész közösség, Dántól Beérsebáig, meg Gileád földjéről is. 2 Az egész népnek, Izráel valamennyi törzsének a vezetői előálltak Isten népének a gyülekezetében, amelyben négyszázezer kardforgató gyalogos volt. 3 Meghallották a benjáminiak is, hogy Izráel fiai fölvonultak Micpába. Izráel fiai ekkor azt mondták: Beszéljétek el, hogyan történt ez a gaztett! 4 Megszólalt a lévita, a megölt asszony férje, és ezt mondta: Bementem a benjámini Gibeába, én és a másodfeleségem, hogy megszálljak ott éjszakára. 5 A gibeai polgárok azonban rám támadtak, és éjjel körülvették miattam a házat. Engem akartak meggyilkolni, aztán másodfeleségemmel erőszakoskodtak úgy, hogy belehalt. 6 Ezért fogtam a másodfeleségemet, földaraboltam, és szétküldtem Izráel örökségének egész területére, mert fajtalan és gyalázatos dolgot követtek el Izráelben. 7 Ti mindnyájan Izráel fiai vagytok, tartsatok tehát nyomban tanácsot ebben az ügyben! 8 Erre az egész nép egy emberként felállt, és azt mondta: Senki se menjen sátrába, és senki se térjen haza! 9 Mert most ez a teendőnk Gibea dolgában: sorsot vetünk ellene. 10 Megbízunk tíz embert száz közül, százat ezer közül, ezret tízezer közül Izráel mindegyik törzséből, hogy szerezzenek útravalót a hadinépnek. Azután megtámadjuk a benjámini Gibeát, és elbánunk vele, amiatt a gyalázatos dolog miatt, amelyet elkövetett Izráelben. 11 Így gyülekezett össze együttesen, egy emberként minden izráeli férfi a város alá. 12 Izráel törzsei embereket küldtek Benjámin egész törzsébe ezzel az üzenettel: Micsoda gaztett történt tinálatok! 13 Most azért adjátok ki azokat az elvetemült gibeai férfiakat, hogy megöljük őket, és így takarítsuk ki a gonoszt Izráelből! De a benjáminiak nem akartak hallgatni Izráel fiainak, testvéreiknek a szavára. 14 A benjáminiak összegyűltek városaikból Gibeába, hogy fölvegyék a harcot Izráel fiaival. 15 Azon a napon huszonhatezer kardforgató embert számoltak össze a benjáminiak a városokból, Gibea lakosain kívül, ahonnan hétszáz válogatott embert számoltak össze. 16 Ebből az egész hadinépből hétszáz válogatott ember balkezes volt. Ezek mindnyájan hajszálpontosan tudtak parittyázni, sohasem hibáztak.17 Az izráeli férfiakat is összeszámolták: Benjáminon kívül négyszázezer kardforgató embert, csupa harcedzett férfit. 18 Azután elindultak Izráel fiai, elmentek Bételbe, és ezt kérdezték Istentől: Ki vonuljon föl közülünk elsőnek, hogy megütközzék a benjáminiakkal? Az Úr ezt felelte: Először Júda! 19 Másnap reggel elindultak tehát Izráel fiai, és tábort ütöttek Gibeával szemben. 20 Kivonultak az izráeli férfiak, hogy megütközzenek Benjáminnal, és csatarendbe álltak velük szemben az izráeli férfiak Gibeánál. 21 A benjáminiak is kivonultak Gibeából, és leterítettek azon a napon huszonkétezer izráeli embert. 22 Akkor a nép, az izráeliek összeszedték erejüket, és újra csatarendbe álltak azon a helyen, ahol az első napon sorakoztak föl. 23 Fölmentek ugyanis Izráel fiai, és sírtak az Úr színe előtt egész estig, és ezt kérdezték az Úrtól: Harcba szálljak-e újból a testvéremmel, Benjáminnal? Az Úr azt felelte: Vonuljatok föl ellene! 24 Amikor Izráel fiai a második napon a benjáminiak ellen indultak, 25 kivonult ellenük Benjámin Gibeából a második napon is, és leterítettek Izráel fiai közül újabb tizennyolcezer embert, akik a kardforgatásban mind jártasak voltak. 26 Ekkor elvonultak Izráel fiai mindnyájan, az egész nép; elmentek Bételbe, és ott ültek sírva az Úr színe előtt. Böjtöltek azon a napon egész estig, és égőáldozatokat meg békeáldozatokat mutattak be az Úr színe előtt. 27 És megkérdezték Izráel fiai az Urat, mert abban az időben ott volt az Isten szövetségének a ládája, 28 és Fineás, Áron fiának, Eleázárnak a fia szolgált előtte abban az időben. Ezt kérdezték: Kivonuljak-e még egyszer harcolni a testvérem, Benjámin ellen, vagy abbahagyjam? Az Úr azt felelte: Vonuljatok föl, mert holnap a kezetekbe adom!
Az Ige mellett – Hodossy-Takács Előd igemagyarázata
(26) „...ott ültek sírva az Úr színe előtt.” (Bír 20,1–28)
Sötét történet ez. Gibea lakói szavakkal nehezen leírható, gyalázatos tettet követtek el: tömeges nemi erőszakkal gyaláztak meg egy asszonyt, aki nem élte túl a borzalmas éjszakát. A sérelem felfoghatatlan, a közösség döntése is az. A tényleges bűnösök kézre kerítésére tesznek kísérletet (13), de ezzel párhuzamosan már zajlanak a háborús előkészületek, soha nem látott egységben, teljes erőbedobással. Az ellenség ezúttal nem a kánaáni népek egyike, akik A bírák könyve szerint sorra mérték a csapásokat Izráelre. Ezek ellen, a valódi ellenséggel szemben a nép igazán sohasem forrt egységbe. Néha csak egy-két törzs ragadott fegyvert, máskor a sikeres küzdelem után azonnal szétszéledtek, vagy viszály robbant ki a harcosok között. Ezúttal teljes az összhang: kezdődjön harc Benjámin ellen. Ez tragédia. Héber Bibliánk finoman jelzi: a nép lassan rádöbbent, valami nagyon rossz történik közöttük. A legmegrázóbb ebben a történetben mégsem a nép viselkedése, hanem Isten ismétlődő jóváhagyása. Hisszük: a bűnbánat elmaradása szolgáltat erre magyarázatot. Ne engedjük megfoganni a bűnt, ha pedig bekövetkezett, legyünk készek megvallani azt, esedezzünk bűnbocsánatért! Talán elkerüljük a nagyobb tragédiát.
