„Isten erejéből nyer időt az erős; ha most még áll is, nem marad majd így egész életében.” Jób 24,18–25
18 Gyorsan eltűnnek a víz színén, birtokuk átkozott lesz az országban, nem tér be többé a szőlőskertekbe. 19 Szárazság és hőség elnyeli a hó levét, a holtak hazája pedig azokat, akik vétkeztek. 20 Még az anyaméh is elfelejti őt, férgek csemegéje lesz. Senki sem emlékszik rá többé, összetörik az álnokság, mint a fa. 21 Mert bántalmazza a meddőt, aki nem szült, és az özveggyel nem tesz jót. 22 Isten erejéből nyer időt az erős; ha most még áll is, nem marad majd így egész életében. 23 Biztonságot ad neki és támaszt, de szemmel tartja útjait. 24 Fölemelkednek, de egy kis idő múlva nincsenek, alászállnak, elenyésznek, mint bárki más, levágják őket, mint a kalászokat. 25 Nem így van-e? Ki hazudtolhatna meg, ki tehetné semmivé szavamat?
Bibliaolvasó Kalauz – Vincze Árpád igemagyarázata
Élet: születésünk napjától minden nappal közelebb kerül hozzánk a halál pillanata. Jób igazsága, hogy minden embernek ez az útja. Hiányzik szavaiból a keresztyénség sajátos hitvallása, ami vallja a test feltámadását és hirdeti az örök életet. Uram, add, hogy ma higgyek újjáteremtő hatalmadban és az örökkévalóságban!
RÉ21 50
Zsoltárdicséret | 165 | Irgalmazz, Úr Isten, immáron énnékem
„Azokban a napokban keresik az emberek a halált, de nem találják, és vágynak meghalni, de a halál elfut előlük.” Jel 9,1–12
1 Az ötödik angyal is trombitált, és láttam, hogy egy csillag leesett az égből a földre, és neki adatott az alvilág kapujának kulcsa. 2 Felnyitotta az alvilág mélységét, és füst szállt fel onnan, mint egy nagy kemence füstje, és elsötétült a nap és a levegő a mélység füstjétől. 3 Sáskák jöttek ki a füstből a földre, és olyan erő adatott nekik, amilyen ereje van a földi skorpiónak. 4 És megmondatott nekik, hogy ne bántsák a földön a füvet, se a zöldet, se az élő fát, hanem csak azokat az embereket, akiknek a homlokán nincs ott az Isten pecsétje. 5 És parancsot kaptak, hogy ne öljék meg őket, hanem kínozzák öt hónapon át, és olyan legyen a kínjuk, mint amikor a skorpió megmarja az embert. 6 Azokban a napokban keresik az emberek a halált, de nem találják, és vágynak meghalni, de a halál elfut előlük. 7 A sáskák alakja a harcra felkészített lovakéhoz volt hasonló: fejükön valami aranyhoz hasonló korona, arcuk, mint az ember arca, 8 sörényük, mint az asszonyok haja, foguk, mint az oroszláné, 9 és páncéljuk olyan, mint a vaspáncél; szárnyaik zúgása, mint sok lovas hadiszekér hangja, amikor harcba rohannak. 10 Skorpiókéhoz hasonló farkuk és fullánkjuk volt, és a farkukban volt az erejük, hogy az embereket öt hónapon át gyötörjék. 11 Királyuk az alvilág angyala volt, neve héberül Abaddón, görögül pedig az Apollión, vagyis a Pusztító nevet viseli. 12 Az első jaj elmúlt, és íme, még két jaj következik ezek után.
Az Ige mellett – Bella Violetta igemagyarázata
(6) „Azokban a napokban keresik az emberek a halált, de nem találják, és vágynak meghalni, de a halál elfut előlük.” (Jel 9, 1–12)
A trombitaszó felvezeti a jajokat. A gonosz erőknek nincs saját, Istenével egyenrangú autonómiájuk. Kapják a kulcsot. Majd erő „adatik” a lényeknek. Jóel látomásának lószerű sáskái is kereteket kapnak, kinek, minek és meddig árthatnak, hol a határ, ameddig elmehetnek. Nem korlátlan tehát a hatalmuk. Mindig megrázó, amikor egy-egy ember a halált kívánja, mert az életösztön olyan erős, hogy ott óriási lelki vagy más természetű bajnak kell a háttérben meghúzódnia. Itt viszont ez a lehetőség mint a gyötrelemből való kiút nem adatott meg, pedig az emberek kergetett vágyálmává válik a halál, annyira elviselhetetlen az, amiben részük van. Szenvedésben élnek. De nincs módjuk elérni a halált. Istentől nem kaptak megmenekedést úgy, mint azok, akiken ott a pecsétje. Ha azért van ez így, mert eddig magukra alapozták a hitüket és biztonságukat, mennyivel inkább csalódás lehet, hogy még ezt sem tudják kontrollálni! Mennyivel jobb annak adni – idejében – az ellenőrzés feladatát, aki az életért, a megmenekülésért, az új teremtésért dolgozik! Beszéljünk erről az Istenről a munkatársainknak, a szomszédainknak, a barátoknak! Adjuk meg nekik az esélyt!