„A víz az univerzum egyik alapvető építőköveként kapcsolódik össze az igazság fogalmával, ami annak az erőteljes meggyőződésnek a kifejeződése, hogy létezik az emberi nézőponttól független, azon túli, mindig és mindenhol érvényes valami” – írja Váradi Ferenc irodalomtudós, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója a Reformátusok Lapjában.
A teremtés hete jelmondata az idei ősszel a következő: „Áradjon az igazság, mint a víz!” Az Ámósz próféta könyve 5. részének 24. versén alapuló gondolat a keresztyén élet történelmi és egyúttal filozófiai alapjait érinti: a víz az univerzum egyik alapvető építőköveként (két gyakori elem, a hidrogén és az oxigén erőteljes „vonzalmán” alapuló molekula alkotja) kapcsolódik össze az igazság fogalmával, ami annak az erőteljes meggyőződésnek a kifejeződése, hogy létezik az emberi nézőponttól független, azon túli, mindig és mindenhol érvényes valami.
Bár a próféták korától hatalmas történelmi távolság választ el bennünket, az emberiség igénye – mondhatni szomja – a vízre és az igazságra nem csökkent az évezredek alatt. Biológiai adottságaink mit sem változtak: életben maradásunkhoz naponta jelentős mennyiségű víz bevitelére van szükség. A gazdagabb országokban ez a napi folyadékfogyasztás minden máshoz hasonlóan kereskedelmi folyamatokon keresztül valósul meg: a palackozott italok gyártói egészséget, életérzést, státuszt is igyekeznek eladni az ízesített folyadékokkal együtt. Az így keletkező szeméthegyek mára óriási problémát jelentenek. Évtizedekkel vagyunk a probléma felismerése után, érdemi változás helyett a gyártók jelenleg épp a palackok kupakjának megváltoztatásával igyekeznek enyhíteni az egyre súlyosabb kollektív lelkiismeret-furdalást.
Ezzel szemben a világ szegényebb részein a vízhez való viszony ma is a Biblia ószövetségi könyveiből ismert formákat mutatja: kevés, nehezen elérhető, sok esetben (egészségügyi szempontból) veszélyes vagy drága az ivóvíz. A nyugati ember a gyarmatosítás, majd a gyarmati állapotból szabadulás ötszáz éves története során sikerrel honosította meg államszervezési módszereit, hadászati technikáit, kultúráját, divatját – és legújabban az internet virtuális valóságát a világ ezen területein, a tiszta ivóvízhez való jutás problémáját mégsem sikerült kellő hatékonysággal megoldani. Afrika, Ázsia, Közép- és Dél-Amerika a keresztyénség történetének is fontos területei – a misszió itt mindig egyet jelentett a segítségnyújtással a testi szenvedések, a vízhiány és betegségek jellemezte nyomorban. És talán az sem véletlen, hogy ugyanezeken a területeken az ókori sivatagi nomád harcos népek világszemléletét a modern korba továbbörökítő iszlám vallás és életforma napjainkban is terjedni, növekedni képes.
Az igazság témája ugyanilyen ellentmondásokat hordoz. A görög filozófusok tevékenységére szoktuk visszavezetni az emberiségnek azt a nagy vállalkozását, amelynek keretében úgymond saját lábára állva, a vallási tanításoktól függetlenül, önálló tevékenység révén igyekszik megérteni a világ valós természetét. Kant gondolatát kissé átfogalmazva: keressük a kilábalás lehetőségét az önmagunk okozta kiskorúságból.
Noha sokan úgy vélik, ez a tevékenység már önmagában ellentétes az egyházak vagy a keresztyénség lényegével – önállóan, Isten kijelentésén kívül keresni az igazságot –, valójában az így felhalmozódó tudás, bölcsesség ugyanúgy Isten ajándéka, mint az emberiség ezáltal valóban megvalósuló „nagykorúsodása”. A bölcsesség, az igazság hiánya pedig épp oly veszélyes lehet, mint az ivóvízé. Miközben a szándékok szerint lényegében vallási tanításoktól független, tudományon és technikán alapuló civilizációban élünk, a világjárvány azt is megmutatta: milyen szűk látókörű, irracionális és babonás tud lenni a tudományvallásba menekült világ is. A leggazdagabb országokban élő milliók számukra felfoghatatlanul bonyolultan működő digitális eszközökön (okostelefon) osztották meg és terjesztették az alapvető tudományos felismeréseket megkérdőjelező nézeteiket. Micsoda ellentmondás, micsoda csőd!
A cikket elolvashatják a Reformátusok Lapjában is, amelyben további érdekes és értékes tartalmakat találnak. Keressék a templomokban és az újságárusoknál!