Felgyorsult társadalmunkban mindennapossá vált a munkahelyen, az iskolában vagy akár a boltban tapasztalt szorongás, stressz. Feszültséggel teli helyzeteknek mindannyian ki vagyunk téve. Sokan azonban nem mutatják belső szorongásuk jeleit, és sikeresen veszik az eléjük kerülő akadályokat. Mégis, az átélt stressz egészségüket veszélyezteti. A magasan funkcionáló szorongás előbb-utóbb mentális betegséggé válhat. Lehet-e a hit kapaszkodó a feszültséggel terhelt mindennapokban?
Mi az a magasan funkcionáló szorongás?
A magasan funkcionáló szorongás nem klinikai kórkép, nem szorongásos zavarként tartják nyilván. A kifejezés azokra az egyénekre utal, akik nagy mennyiségű feszültséggel élnek együtt, mégis kívülről sikeresnek, összeszedettnek tűnnek. A belső aggódás, a stressz és a rögeszmés gondolatok a külvilág számára rejtve maradnak, a szorongással küzdő személy pedig ezektől függetlenül a munkahelyén jól teljesít, rendben tartja a pénzügyeit, kapcsolatait nem hanyagolja el. Tünetei nem egyértelműek, szakemberek szerint nagy a hasonlóság a generalizált szorongás tüneteivel: naponta jelentkező nagymértékű félelem legalább hat hónapon keresztül, nyugtalanság, koncentrációs nehézségek, fáradtság a kisebb feladatok elvégeztével is, ingerlékenység, izomfeszültség és alvási problémák. Emellett a perfekcionizmussal is összeköttetésben állhat, ahol a feszültség a hibázástól való félelemből származik. Gyakori az irányításmánia tüneteinek megjelenése, amikor a stressz forrása a helyzetek, döntések feletti kontrollvesztésből származik. A magasan funkcionáló szorongás esetében a tünetek egyike általában kiemelkedően jelentkezik.
Míg maga a zavar negatívan hat az egészségre, lehetnek pozitív hatásai is. Némelyek motivációként is tekinthetnek a jelenségre, amely biztatja őket a magas szintű teljesítményre. Robert Yerkes és John D. Dodson kutatásukban a munkahelyi izgalom és a teljesítmény kapcsolatát vizsgálták, és ennek eredményeként megfogalmazták az úgynevezett Yerkes–Dodson törvényt. A két pszichológus szerint a kevés, illetve a túl sok izgalom – amely hasonlít a fent említett szorongásra, igaz, kizárólag ha motivációként tekintünk rá – a hatékonyság csökkenéséhez vezet. Optimális szinten azonban az egyenletes, magas szintű teljesítést eredményezi. Így a magasan funkcionáló szorongás esetében a munkahelyi teljesítmény is fokozódhat, azonban a túl nagy feszültség csendes tűrése következében a betegség hosszú ideig lappanghat. Nemcsak a szakemberek számára nehezíti meg a szorongás rejtettsége a segítségnyújtást, hanem a környezet számára is megtévesztő lehet. Olyan jól megy neki minden, hogyan lehetne bármiféle baj?
Kialakulásának okai
Szakemberek szerint a zavar kialakulásának okozója lehet a környezet vagy a genetikai hajlam is. Konkrét előidézője pedig a családban előforduló szorongási zavar, gyermekkorból visszamaradt félénk vagy ideges személyiségjegyek, túl sok negatív, stresszes történésnek való kitettség, túlzott alkoholfogyasztás és szerhasználat. Emellett szerepet játszhatnak fizikai tényezők is, például szívproblémák vagy pajzsmirigygondok. Olyanoknál gondolhatunk magasan funkcionáló szorongásra, akik rövid idő alatt értek el sikereket, munkahelyi előléptetéseket. Természetesen a rizikófaktorok változhatnak, így egyes tünetek tapasztalása nem jelenti automatikusan a szorongásos zavar jelenlétét.
Kéz a kézben
A szorongás sajnos nem zárja ki más mentális betegség kialakulását, gyakoriak a depressziós tünetek is. Kimutatások szerint a súlyos depresszióval küzdő betegek több mint fele jelentős szorongást is tapasztalt. A magasan funkcionáló szorongás egyik veszélye, hogy idővel depresszióhoz vezethet, és az érintettek nagy része csak ekkor eszmél rá, hogy szakember segítségére van szüksége. A ráébresztő tényezők közül gyakoriak az alvási zavarok, a nehézségek a reggeli felkelésnél, az érdektelenség az addig kedvelt hobbik iránt, illetve az élet értelmetlenségét érintő gondolatok megjelenése. A két állapot közötti kapcsolat működhet visszafele is, így a depresszióból is lehet az idő elteltével magasan funkcionáló szorongás. A beteg kezelése alatt fontos figyelembe venni a két zavar egymásra hatását.
Hit: gyógyító erő vagy stresszforrás?
A szorongás és a vallás komplex kapcsolata kevésbé kutatott. A hit kétélű kard, hiszen a szorongás előidézője lehet bűntudat ébresztésével, illetve az elkövetett bűnök súlya feszültséget okozhat. Emellett azonban megoldást is nyújthat a mentális betegségekkel küzdők számára: bizonyítottan segít megküzdeni a trauma tüneteivel, aminek eredményeként szorosabbá válhat az Istennel való kapcsolat. Az erős hit az egzisztenciális kérdésekből származó feszültségeket is enyhíti. Míg akik megkérdőjelezik saját hitüket, hajlamosabbak erősebb szorongásokkal élni. Hívő emberként életünk Krisztus kezébe helyezése és az isteni gondoskodásba vetett bizalom segítséget nyújt a mindennapok nehézségei során, és szorongásaink enyhítésére is szolgálhat. A Biblia tanításából tanult gesztusok szintén mentális egészségünket támogatják. A megbocsájtás, a közösség segítő ereje, a hálaadás és a pozitív érzelmek fontossága kapaszkodót nyújthat a szorongásos zavarokkal küzdők számára.
A kezelés egyik legjobb módja a kognitív viselkedésterápia, amelynek alaptétele, hogy a viselkedést és az érzelmeket nagymértékben befolyásolja az, ahogyan az egyén önmaga számára megalkotja a világot. Jellemzően a jelenre és a jövőre koncentrálva próbálja a problémákat fenntartó gondolkodási sémákat megérteni, illetve megváltoztatni, azonban nem hagyja figyelmen kívül a múltat sem: a gyermekkorból származó tapasztalatokkal is foglalkozik. A hit, mint életünk és a világ értelmezési kerete, így elősegítheti a gyógyulást, a Biblia tanításának pozitív üzenetei enyhíthetik mindennapos feszültségeinket, még ha teljességében nem jelentenek is választ a szorongásos zavarokra.