A Himnusszal azok is imádkoznak, akik nem is tudnak róla (videó)

Megemlékezést tartottak a Himnusz születésének kétszázadik évfordulója alkalmából vasárnap Budapesten, az Országházban, ahol irodalmi összeállítással és közös szavalással ünnepelték a magyar kultúra napját. A Magyarországi Református Egyházat Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke képviselte.

Balog Zoltán a magyar kultúra napja ünnepségen a Parlamentben 2023. január 22. Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Balog Zoltán az ünnepségen a Parlamentben

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A kétszázadik évfordulón kétszáz gyermek – száz anyaországi és száz határon túli – szavalta együtt Novák Katalin köztársasági elnökkel és a többi meghívottal a nemzeti imádságot az ünnepségen. Négy határon túli helyszínen, a partiumi Nagyváradon, az erdélyi Székelyudvarhelyen, a felvidéki Nagymegyeren, a délvidéki Zentán, valamint Szatmárcsekén és az Európa Kulturális Fővárosa címet idén birtokló Veszprémben is ugyanebben az időpontban szavalták a Himnuszt.

– Kétszáz évvel ezelőtt született egy olyan imádságunk, amelynek küldetése felemelni, összekötni, megvilágítani a közös magyar életünket – mondta beszédében Balog Zoltán püspök az ünnepségen. A püspök szerint az imádkozást tanulni kell, és mi, magyarok együtt tanuljuk, mit jelent nemzeti imádságot mondani. Azt jelenti, hogy egész életünket, magunkat és közösségi, nemzeti ügyeinket, a gondjainkat és az örömeinket odavisszük Isten színe elé – emlékeztetett a Zsinat lelkészi elnöke.

– Isten által „nyert szép hazát / Bendegúznak vére”, és a győzelmeket himnuszunk az Úr ajándékának tekinti, nem a saját teljesítményünk vagy becsvágyunk visszaigazolásának – mondta Balog Zoltán, majd hozzátette: Kölcsey Himnusza, a mi himnuszunk nem kegyes kívánságok gyűjteménye, hogy mi, magyarok mi mindent szeretnénk a nemzet karácsonyfája alá, hanem szembenézés történelmünkkel, úgy, ahogy azt az Ószövetség prófétái tették, és ez nem volt más, mint hogy Isten szemszögéből akarták látni a saját életüket.

Elmondta, hogy a Himnusz arra is emlékeztet minket, hogy egymás ellen elkövetett bűneinkből lett a baj, mert ezek sértik az isteni törvényt, és romlásba taszítják a közösséget. De azért kezdődik úgy az utolsó versszak, hogy „Szánd meg Isten a magyart”, mert bűnbocsánat, áldás csak irgalomból lehet és lesz – jelentette ki a püspök, aki szerint mindig ezért imádkozunk, amikor a Himnuszt énekeljük.

Balog Zoltán hálát adott Istennek, amiért a Himnuszt énekelve azok is imádkoznak, akik nem is tudják, és így „együtt lehetünk mi, magyarok az emberi mélységekben és az isteni magasságokban”.