A mai korszellem és a média társadalmi hatásainak következtében nem véletlen, hogy szinte minden korosztályban felmerül a kérdés: hogyan tudom önmagamat értékesnek látni úgy, ahogy vagyok? Nem véletlen, hogy éppen most került elém Lucski Mártának az énkép, a testkép és az étkezés biblikus értelmezéséről szóló doktori disszertációja. A Pápai Református Teológiai Akadémia adjunktusa a pasztoráció lehetőségeiről is kifejtette a gondolatait.
Kereken negyvenöt éve tette földdel egyenlővé a németek és magyarok számára korábban gyűjtő- és megsemmisítőtáborrá változtatott Pozsonyligetfalut és környékét a kommunista csehszlovák állam. A múlt mégis felszínre tört, két módon is. Az első az Udvardy Zoltán és Géczy Dávid által rendezett, Skrabski Fruzsina producerségével készült, Népirtás Pozsonyligetfalun című dokumentumfilm, a második a Sóval hintették be című dokumentumkönyv. A református hátterű, többkötetes Udvardy Zoltán íróval, újságíróval tekintettük át a történteket.
Ahol víz van, ott élet van. Az élet vize A jelenések könyve szerint a Bárány trónjából fakad, és életet teremt, amerre folyik. Nálunk, Európában természetes a mindennapi vízellátás, de sokak számára elkeserítően szűkösek a rendelkezésre álló készletek. Hogyan tudjuk a szemléletet formálni egyfajta teremtésvédelmi megközelítéssel? – erről is kérdeztük Molnár Sándort, a Külső-Kelenföldi Református Egyházközség lelkipásztorát.
Sokat beszélhetnénk arról, milyen családias a gyülekezetünk, és milyen sokan szolgálunk benne, de mindennek az alapja az istentisztelet és az igehirdetés – mondja a Mátyásföldi Református Egyházközség egyik tagja. Ők tényleg nem csak szavakkal segítik egymást.
Hallgasson a gyerek minél több bibliai történetet, tanítsunk nekik idejekorán zsoltárokat – javasolja Vizi István pátyi lelkipásztor, a Dunamelléki Református Egyházkerület és az Északpesti Református Egyházmegye zenei előadója. A lelkész tizenkét évesen jutott élő hitre, harmincegy éve vezeti az agglomerációs település református gyülekezetét.
A helyettes bűnhődés tantétele (más néven: az elégtétel büntetőjogi szemlélete) szerint – ahogy azt egy, e tantételt ért támadásokra adott válaszként megszületett, többféle protestáns felekezet képviselőit egyesítő és 2019 márciusában közzétett nyilatkozatban olvashatjuk – „Krisztus a kereszten Isten bűneink feletti jogos haragját és ítéletét szenvedte el helyettünk”.
Határoktól függetlenül egész magyar nemzetünk, de a valóságban a Kárpát-medence minden népének ünnepe vagy ünnepének kellene lennie az 1848-as pesti forradalom évfordulójának. A gyümölcseit ugyanis minden nemzetiség élvezhette, a javaiból részesedhetett anyanyelvtől függetlenül. Az azt követő szabadságharc példátlan spontán nemzeti egységet teremtett a hazában, hiszen a vívmányokat fegyveresen kényszerült megvédeni Magyarország közössége.
„Az ifjúság számára ma is, de korábban is mindig fontos volt március 15., hiszen 175 évvel ezelőtt a forradalom kitörésének fontos pillanatai is a »márciusi ifjakhoz« kötődtek” – írja T. Németh László történész a Reformátusok Lapjában.
„A munka világa az emberi létezés minden területére igényt támaszt, így muszáj tudatosan időt szánni saját magunkra, szabad időt teremteni” – írja Kincses Krisztina, a Magyar Nemzet újságírója a Reformátusok Lapja hasábjain.
Füle Tamás felvételeinek művészi értéke, sok egyéb, egyházunkat gazdagító, színesítő tevékenysége mellett, sokunk számára nyilvánvaló, akik régóta nagyra becsüljük. A közelmúltban megnyílt, máris nagy látogatottságú tárlatának sok egyéb mellett egyik fő érdeme és a nézők számára nyeresége az izraeli Negev-sivatagtól a szíriai Aleppón át az itáliai Arezzóig vándorló, a képek alkotójának mélységes istenhitéből táplálkozó, természetes ökumené.
Másfél ezer fiatal önkénteskedésében segített már. Huszonöt évet szolgált az Önkéntes Diakóniai Év programirodájának vezetőjeként, majd tavaly gyülekezeti lelkész lett Závodi Emese. A lelkésznő úgy véli, hogy az önkéntes év nemcsak életeket formál, de az anyaszentegyházat is építi. Mert azt nemcsak felülről szerveződő programokkal lehet formálni, hanem diakónusokkal is.
Több száz fölterjesztett jelölt közül kiválasztva kapott Elkötelezett Polgár címet a Forbes üzleti magazintól egy református presbiter, Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára, mecénás. Díja alkalom arra, hogy a keresztyén művészet esélyéről és az üzletemberek missziós lehetőségeiről váltsunk szót vele, hiszen egyik adományaként nagy sikerű, bibliai tematikájú képzőművészeti gyűjteményt hozott létre.
A határok kijelölése fontos vezetői készség, amely a bizalomépítésben is szerepet játszik. Akkor bizonyul hatékony eszköznek, ha mindenki, még magunk számára is megszabjuk és betartatjuk őket. Így nem válunk a körülményeink áldozataivá. Szalai Zsolt, a Keresztyén Vezetők és Üzletemberek Társaságának elnöke, a szentendrei református gyülekezet gondnoka széles körű vezetői gyakorlattal rendelkezik. Megfigyelte, hogy a szervezeti működés kereteinek hiányában a vezetők hajlamosak engedni a csoportnyomásnak.
„Korunk nagy kérdése, hogyan szolgálhat az egyház ateista környezetben, a rosszindulatú többség pillantásainak kereszttüzében. Csak úgy, ha áldás árad ki belőle.” Czanik Péter nyugalmazott lelkipásztor József példáján keresztül vezeti be az olvasót abba, hogy akár szereti éppen a világ a keresztyéneket, akár nem, el kell viselni a megpróbáltatásokat, és hűségesnek kell maradni Istenhez.
Telefon, tévé, esti ropogtatnivaló vagy csúnya beszéd. Akad miből válogatnunk, ha böjtölni akarunk. Mindenki tudja, melyik illik önmagára, mégis elkezdeni a legnehezebb. Isten valóban kedvét leli a lemondás miatti szenvedésünkben? A sikeres és sikertelen böjtölésről kérdeztük Hajdú Zoltán Levente szóládi lelkipásztort, a Magyar Református Egyház Missziói Szolgálatának vezetőjét.
„Valószínűleg mindenkivel előfordul, hogy életének egy-egy mozzanata éveken át foglalkoztatja, forog a gondolataiban.” Regéczy-Nagy Enikő írása a Reformátusok Lapjából megbocsátásról és a bibliai alapokon nyugvó zsidó–keresztyén kultúrkörről.
Kerüld a durva, nyers beszédet, szólít fel a Biblia. A hétköznapi életben ugyanakkor rendkívül gyakori a közönséges beszéd. Első ránézésre nem tűnik bűnnek, mivel nem mindig ártunk vele másnak. A verbális agresszió széles skálájába beletartoznak a szidalmazások, az enyhébb szóbeli fenyegetések, de akár egy lekicsinylő ajakbiggyesztés is.
Ha a himnusz szót halljuk, először legtöbbünknek saját nemzeti jelképünk jelenik meg a tudatában, Kölcsey Ferenc kétszáz évvel ezelőtt papírra vetett költeménye. Rövid áttekintésünknek az a célja, hogy bemutassuk a mi himnuszunk közép-európai kontextusát: mi az, ami tartalmában, formájában hasonló bennük Kölcsey költeményéhez, és miben különböznek tőle tágabb szomszédságunk nemzeti jelképei.
Épp száz évvel ezelőtt írta meg John Gresham Machen ma már egyértelműen klasszikusnak számító Keresztyénség és liberalizmus című művét. Az egyházban és a világban tapasztalható, egyre erősödő kihívásokra adott válaszai manapság talán még aktuálisabbak, mint a könyv 1923-as megjelenésekor. A mai keresztyéneknek meg kell hallaniuk Machen sürgető felhívását, hogy elkerüljék a megalkuvást, és küzdjenek a hitért, amely egyszer s mindenkorra a szentekre bízatott.