Magyarországon kétszáztíz köznevelési intézményt tart fenn a református egyház, napi szinten több mint hatvanegyezer diákkal (az óvodások esetében a szám efölött van). A velük való foglalkozás mára missziós területté vált. A Magyarországi Református Egyház Zsinati Tanácsa tavaly decemberben fogadta el a köznevelésben és a szakképzésben szolgáló intézményi lelkipásztorokról szóló szabályrendeletet. Hogy ez miért fontos és hogyan nyújt segítséget az érintetteknek, arról Szabó Elődné Melinda iskolamissziós referenst kérdeztük.
Nagyon szeretem az irodalmat, az egyetemen azt is hallgatok. A napokban Arany János kötete akadt a kezembe, és belelapoztam. A Tamburás öreg úr régi kedvencem, most eszembe juttatta, hogy a múlt év egy pillanat alatt telt el a számomra. Sokszor roskadtam magamba, vesztettem el a reményt, miközben rohanás volt az életem. De megálltam gondolkodni, hálát adni minden lélegzetvételért és észrevenni azt, hogy újra Isten karjába érkeztem. Zán-Fábián Balázs írása.
Január 9–11. között a Károli Gáspár Református Egyetem standja a színpad közelében várja a látogatókat az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon.
2024-ben régóta nem tapasztalt megrázkódtatások érték a Magyarországi Református Egyházat. Idén – remélve, hogy sikerül újra az építkezés útján folytatni a szolgálatot – tájékoztató kampányban mutatja meg az egyház, milyen hitéleti és társadalmi szolgálatot végeznek a reformátusok itthon és a határokon túl.
Sorozatunkban a Jézus korabeli Palesztina történetét dolgozzuk fel, hogy érthetőbbé váljon az a kulturális és politikai környezet, amelyben az evangéliumok, illetve az apostolok cselekedeteinek története játszódott. Az első részben az elgörögösödő, hellenizálódó Palesztinát mutatjuk be Nagy Sándor hódításától a templom második pusztulásáig.
Szikszai György prédikátor imádságoskönyvét kétszáznegyven évvel később is forgatják a protestánsok, mert az abban fogalmazott gondolatok ma is iránymutatók. Mit kívánjunk a magunk számára egy esztendő küszöbén, ha komolyan vesszük, hogy „csak az ér valamit az életünkben, amit Isten dicsőítésére, embertársaink hasznára és azzal együtt üdvösségünk munkálására fordítunk, a többi mind hiábavalóság”?
Manapság a férfi- és női szerepek kérdése a teológiai etika egyik legfontosabb témájává nőtte ki magát. A témával való foglalatoskodást az sem könnyíti meg, hogy egyrészt számos olyan konnotáció tapad hozzá a múltból, amelyet ma sokan a „keresztyén családmodellel” azonosnak tekintenek, másrészt a releváns bibliai passzusok értelmezését manapság olyan ideológiavezérelt szempontok határozhatják meg, amelyek eredményeképp a szövegből levont következtetéseink bizonyosan nem felelnek meg a bibliai szerző intencióinak.
Akárcsak a művészek, a lelkészek is a lélek hangszerén játszanak, kettejük között pedig talán több is a hasonlóság, mint gondolnánk. Sorozatunkban lelkipásztorainkat kérdezzük művészeti élményeikről, szokásaikról, tevékenységeikről, számukra kedves alkotókról, általában a művészetekhez való viszonyukról. Révész Csilla vallomása.
„Tardonára menjetek emberséget tanulni!” – ezt nem más mondta, mint a sokak szerint legnagyobb magyar regényíró. Jókai Mór a szabadságharc leverése után néhány hónapig ebben a borsodi faluban bujdosott, ahol „jó, becsületes, kálvinista kurta nemesek laknak”, és „van egy derék papjuk, aki vasárnap lelki táplálékkal ellátja őket, s egészen meg vannak a sorsukkal elégedve”.
– Ha át tudunk lépni a saját társadalmi határainkon, akkor válunk igazán jutalmazottá. Nekem ez gyakran megadatik, keresem is a találkozást a szegregátumok világával – mondja Topolánszky Ákos. A református lelkipásztor egy albániai cigány telepen készített képeket, ezekből nyílt kiállítás. A fotók mögötti sorsokról, a kirekesztettség világáról beszélgettünk a Bethesda Gyermekkórház kórházlelkészével.
Képzeljünk el egy kisfiút, akit tízéves kora óta vonz a műanyag világa. Általános iskolában majdnem megbukik fizikából, tanárai nem sokra tartják a szellemi képességeit. A szakmunkásképzőben felismerik, hogy különös kémiai látásmódja van, a képleteket, egyenleteket úgy olvassa, mint a verset. A fiú útja szakközépiskolán és egyetemen át vezet, idővel sikeres cégvezető lesz, az élet és az alkoholproblémák azonban szinte a halál szélére sodorják. Büki László felé ekkor nyúlt ki Isten – élete itt vett száznyolcvan fokos fordulatot.
A karácsonyt kisebb incidensekkel kísérve, de nagyrészt békésen ünnepelhették a szíriai keresztyének, sokan azonban félnek attól, mi következik. A hatalomra jutott iszlamista csoportok békés rendezést és biztonságot ígérnek, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján ezt kevesen merik komolyan venni.
A csillagos égbolt kezdetektől lenyűgözte az embert. Ma is tájékozódási pontként szolgál a bolygók és csillagok elhelyezkedése. A Csillagok a Bibliában című könyv érdekes utazásra hívja az olvasót. Szentírási leírásokat próbál megfejteni, égitestek, égi jelenségek nyomába eredve, történelmi napfogyatkozásokat azonosítva, a betlehemi csillag titka után nyomozva, amely a világ világosságát hozta el.
Akkor, ott újra egymásra találtak. Nem vertek közéjük éket az évek, évtizedek csalódásai és elveszett reménységei, hanem megérintette őket a gyermekkor mindenre rácsodálkozó öröme és mély vágyakozása a szeretetre és közösségre. Fodorné Ablonczy Margit írása a Reformátusok Lapjából.
Két éve szokásommá vált, hogy egy befőttesüvegbe időről időre cetliket dobálok be, amikre felírom az éppen aktuális örömeimet. Ezt a módszert még a pandémia idején hallottam, és nagyon megtetszett. Tökéletes technika arra, hogy az ember év végén számot vessen: milyen áldásokat, ajándékokat, esetleg kihívásokat kapott az utóbbi időszakban. Az esztendő utolsó napjaiban fantasztikus érzés ezeket elővenni és elolvasni. Dobán Vivien év végi gondolatai.
– Azt kértem az Istentől, hogy ne legyek gátja a születő közösségnek. Hiába van bárkinek elképzelése arról, hogyan lehet egy gyülekezetet a gyakorlatban elindítani, mégsem mi hajtjuk ezt végre, hanem az Isten tervét valósítjuk meg az ő Szentlelkének erejével. A célunk, hogy Istenhez vezessük az embereket, megmutassuk az Úr féltő szeretetét – fogalmaz Antal Mariann, a Budapest-Rákoskerti Református Missziói Egyházközség lelkipásztora. A gyülekezet első televíziós szolgálatára készül, az év utolsó vasárnapján a Mennybemenetel templomából közvetít istentiszteletet a Duna televízió.
Majd a két ünnep között megcsinálom, megírom, válaszolok, felhívom, megbeszélem, kialszom magam, pihenek, meglátogatom, elmegyek a gyógyfürdőbe, akár egy masszázsra is, vagy meghívom a barátokat egy kávéra. És most itt van ez a különös, titkos, rejtőzködő néhány nap, amit olyan nagyon vártam már, s én fáradtan nézek ki az ablakon, és igazából semmihez sincs kedvem. Fáradt vagyok. Csoma Judit Margit református lelkész gondolatai.
Liptai Zsolt háromgyermekes édesapa a győrújbarát-ménfőcsanaki gyülekezet tagja annak alapítása óta, felesége presbiterként szolgál elsősorban a fiatalok között. A nevét sokan csak pár hete ismerték meg, amikor – sokévnyi jelöltség után – a Pannonhalmi Bencés Főapátság főborászaként idén elnyerte Az év bortermelője Magyarországon díjat. Ezt a szakmai elismerést a borászok Kossuth-díjaként emlegetik, amelyet a Magyar Borakadémia adományoz a legjobbaknak immár több mint három évtizede.
Lelkigondozás nélkül nem tudja elképzelni a lelkipásztori munkát Szűcs László, aki Gyökössy Endre nyomdokain haladva az emberi viselkedést jól ismerő pasztorálpszichológusként, a Szentírásra támaszkodva segíti át gyülekezetének tagjait az élet nehézségein, nem egyszer krízisein. A szentkirályszabadjai gyülekezet vezetőjével arról beszélgettünk, hogyan tudja egymást segíteni a lélektan és a teológia tudománya a gyakorlatban.
A karácsony nem mozgó ünnep, nem függ a nap és a hold éppen aktuális mozgásától. A Gergely-naptár szerint minden évben december 24-én van szenteste, december 25-én és 26-án ünnepeljük karácsony első és második napját. Bár az ortodox egyház által használt Julián-naptárban tizenhárom nappal későbbre esnek ezek az ünnepek, ott is állandó a dátum: a szenteste mindig január 6-ára esik. Ez az információ köztudott és könnyen hozzáférhető: akit érdekel a keresztyénség egyik legnagyobb ünnepének időpontja, bármikor utánanézhet az interneten. Kállay G. Katalin írása a Reformátusok Lapjából.
A krisztusi megbocsátást nem szabad abbahagyni a házastársi kapcsolatban – állapítja meg Tolnay Lajos szülész-nőgyógyász, neves házasság- és családgondozó, aki az interjúban szól a fiatalok termékenységét veszélyeztető rossz életstratégiákról és a kiégésveszélyről is, illetve arról, mit tart a nőiség lényegének.
Karácsonykor megtörtént az a csoda, hogy Isten egészen közel jött hozzánk, nem hagyott bennünket egyedül a nehézségekben – fogalmazott Steinbach József püspök az M1-nek adott karácsonyi interjúban. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke szerint mind vágyunk valami többre, megnyugtatóra. Amikor letesszük a terheket és jobban figyelünk egymásra, akkor ünneppé tud válni Krisztus születése.
A Magyarországi Református Egyház 1881-ben a Debreceni Református Kollégiumban tartott alkotmányozó zsinattal jött létre. Ezáltal törvényileg egyesült az addig egymástól teljesen különálló öt egyházkerület. A közös ügyek intéző és döntéshozó szerve 1882-től a Magyarországi Református Egyház Egyetemes Konventje lett. Üléseit féléves rendszerességgel Budapesten, az egyházi fenntartású oktatási intézet épületében tartotta.
Amikor ezekben a napokban rápillantunk a karácsonyfára és közben önfeledten játszunk a gyerekeinkkel, unokáinkkal, akkor eszünkbe jutnak-e azok, akik az ünnepek idején is sokszor távol vannak a családjuktól, mert olyan a munkájuk? Ők azok, akik ilyenkor is ügyeleti szolgálatot teljesítenek. Lelkipásztorok, rendőrök, mentők, tűzoltók, orvosok és ápolók, vagy éppen a Református Telefonos és Internetes Lelkigondozás munkatársai.
Az egykori ószövetségi, júdai Ezékiás királyról írja ezt a Biblia: „Vele volt az Úr…” (2Kir 18,7) A Biblia egyik legtöbbet hangsúlyozott biztatása ez. Márpedig, ha a világot teremtő, megtartó, újjáteremtő és végül minden halálos rosszból megváltó Isten velünk van, akkor minden jó a miénk, és ez a minden jó hamarosan láthatóvá is lesz rajtunk. Steinbach Józsefnek, a Dunántúli Református Egyházkerület püspökének, a Zsinat lelkészi elnökének gondolatai.
Az élő Ige éve tematikus év hamarosan véget ér. Isten iránti hálaadással tekintünk vissza mindazokra az eseményekre, alkalmakra, találkozásokra, amelyek lehetőséget biztosítottak arra, hogy emberek érezzék és tapasztalják meg a ma is jelen lévő igazságot: „Mert Isten igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, mélyre hatol, az elme és a lélek, az ízületek és a velők szétválásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait. Nincsen olyan teremtmény, amely rejtve volna előtte, sőt mindenki mezítelen és fedetlen az ő szeme előtt. Neki kell majd számot adnunk.” (Zsid 4,12–13)
Az adventi időszak megélése lelkészgyermekként is különleges. Záhorszki-Hangó Viola Réka szülei mindig figyeltek arra, hogy a család figyelmét ne terelje el a rohanás és a társadalmi elvárások. Amióta Viola teológiát tanul, még tudatosabban készül az ünnepre. Az egyetemistát korosztályának elvárásairól, elcsendesedésről és a karácsonyi készülődésről kérdeztük.
A karácsonyi ember mindig a másik emberrel van, odaáll a másik ember mellé. Ha Isten velünk és értünk van, akkor mi, emberek sem élhetünk egymás ellenében! Az irgalom kultúrájára van szükség. Isten velünk van, mi pedig egymással, egymásért vagyunk. Nincs más választás. Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspökének adventi gondolatai.
„Olyan szép estét töltöttünk együtt, mesélve a magunk karácsonyairól, és felidézve a bibliai történetet, hogy azóta is bennem él annak az estének a légköre.” Bölcsföldi András lelkipásztor írása egy negyven évvel ezelőtti, teológus előfelvételis katonaként laktanyában töltött karácsony három ajándékáról.
„Az épületek nem állandó lakás céljára szolgálnak! A hatósági ellenőrzés folyamatos!” – hirdeti a megdőlt tábla, ami mellett elzötykölődünk a homokos dűlőúton a Magyar Református Szeretetszolgálat kisbuszát követve. Néhány gödör kerülgetése után megállunk egy háznak alig nevezhető kis épület előtt. Itt emberek élnek? – ez az első gondolatom. Házról házra hasonló az érzésem, hol jobban, hol kevésbé, de ahogy behívnak minket, vagy a kapuban fogadnak, ráébredek: a hangsúly azon van, hogy itt is emberek élnek.
A mama ajándéka megvan? Bevásároltunk, a bejgli kész van, a fát hazavittük. Mit felejtettünk el? Huszonharmadikán elszaladok még vásárolni, huszonnegyedikén az én rokonaimhoz megyünk, huszonötödikén a te szüleidhez, de délelőtt még papáékhoz is be kell nézni. Állandó rohanásban telik a karácsony és az advent, nehéz akár csak egy percre is megállni szusszanni egyet. És még a munka is húzós, mert be kellene fejezni mindent karácsony előtt. Pedig nem erről kellene szólnia.
Jézuska, angyalok, fogtündér, nyuszi, Mikulás: minden gyermek életében megjelennek az ajándékot hozó, szerető alakok, akik a csodák megtestesülését jelentik a kicsiknek. Szülőként mindent megteszünk azért, hogy a titokzatosság, a varázslat sokáig áthassa az életüket. És bizony felnőttként is örömünket leljük abban, ha meglepnek minket, ha ránk is gondoltak az angyalok. Miért fontosak a csodák? Alapja lehet-e a keresztyén hitnek egy ilyen bizalom? Mit adhat gyermekkorban a vallási közeg? Ezekről is beszélgettünk egy református gyökerekkel bíró gyermekcoachcsal, pedagógussal, Sziládi Hedvig Andreával.
A nemzetközi ökumenikus diskurzusban lassan már száz éve formálódó igazságos béke fogalmához kapcsolódóan tartott konzultációt Varsóban december 9–11. között az Európai Egyházak Konferenciája. Az eseményen megvitatták az ukrajnai háború által felvetett dilemmákat, valamint az európai és ukrajnai egyházak lehetőségeit és feladatait is.
Ennek a rendhagyó karácsonyi írásnak a gondolatát három könyv és a Debreceni Református Kollégium Múzeumában őrzött gyönyörű úrasztali pohár képe indította el bennem. Petrőczi Éva írása a Reformátusok Lapjából.
Országos, nyílt tervpályázaton, több mint negyven pályázó közül választották ki a Károli Gáspár Református Egyetem új, a ferencvárosi Ráday utca és az Üllői út közé tervezett campusának tervezőjét. A sok pályamunka közül a szakmai zsűri anonim módon 2024 nyarán az Archikon Építészstúdió tervét választotta győztes pályaműnek. A közbeszerzési eljárás után, december elején aláírták a tervezési szerződést, és ezzel elkezdődött a tervezési munka.
Egy (nem) mindennapi történetből meríthetnek hitet azok, akik elolvassák a Bethesda Gyermekkórház Kakashinta című könyvét, amely betekintést nyújt az égéssebészeti központ hétköznapjaiba is. A könyv, amelynek árából éppen ezt az osztályt támogathatják a vásárlók, egy tizennyolc éves nagyégett fiú történetén keresztül beszél nyolcszáz ember mindennapi küzdelméről, egy csodával határos gyógyulásról, és hogy az életet igenis ajándékba kaptuk – magunkért, egymásért. A fiatal égéssérült fiú és szülei által írt vallomásos – humort sem nélkülöző – könyv lebilincselő olvasmány és hosszú távú lelki muníció.
Betlehem napjainkban teljesen máshogy néz ki, mint Jézus születésének idején. Fallal körülvett, zsúfolt, nyüzsgő arab város, élénk kereskedelemmel és turizmussal. A háború miatt azonban most adventkor nem látogatható. A Megváltó születésének helyszínéről kérdeztük Bölcsföldi András lelkipásztort, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának spirituálisát, aki többször utazott már teológushallgatókkal Izraelbe és más bibliai tájakra.
Hogyan lehet közelebb hozni egymáshoz a református egyházban szolgáló generációkat és melyek azok a törésvonalak, melyek mentén különösen fontos a párbeszéd?
Lelepleződések, egyéni és közösségi bűnbánat, változás, megerősödés a Krisztustól kapott küldetésben – minderről a kétszázhatvan dunamelléki lelkipásztor részvételével tartott újévi lelkészértekezleten esett szó.
2024-ben nagyon régóta nem tapasztalt megrázkódtatások érték a Magyarországi Református Egyházat. Idén – remélve, hogy sikerül újra az építkezés útján folytatni a szolgálatot – tájékoztató …
Az Ökumenikus Imahét nulladik nappal indul idén. A 2025. január 19-26. között országosan megrendezett alkalomsorozat részeként, január 18-án a Hajdúdorogi Görgökatolikus Főegyházmegye Érseki hivatalának debreceni …
A felsőoktatási intézmény Dogmatikai Tanszéke és a Magyar Vallástudományi Társaság rendkívüli, angol nyelven folyó programsorozatot szervezett Intercultural Workshop on Korean Religions címmel december 6-7. között …
Csaknem ezer kis matróz, többségében hátrányos helyzetű gyermek szállt fedélzetre idén a református Bárka tábor turnusaiban. Játékos tanulás a Balaton partján.
Csaknem ezer kis matróz, többségében hátrányos helyzetű gyermek szállt fedélzetre idén a református Bárka tábor turnusaiban. Játékos tanulás a Balaton partján.
Értesítjük a református gyülekezeteket és intézményeket, hogy 2024. szeptember 1-jétől az új református énekeskönyvekre is a Kálvin Kiadó könyveire adható általános kedvezmény (20%) vonatkozik.
A bárki számára elérhető, értékhatárhoz kötött kedvezmények nem változnak. Részletes információ a termékleírásban olvasható.
Könyvesboltunk december 23-án 12 óráig tart nyitva. A december 20-án 9 óráig beérkező megrendeléseket tudjuk még karácsony előtt futárszolgálattal kiküldeni.
Éves leltárunk 2025. január 2–10-ig tart. Ez idő alatt az árusítás és az utánvétes csomagok küldése szünetel. Könyvesboltunk előreláthatóan január 13-án, hétfőn nyit meg újra.
Horváth Gáspár, az Irie Maffia társalapítója, a Kelemen Kabátban billentyűs-dalszerzője, zenei producer és DJ református teológusból lett zenész.
2021. május 19.
„Ha bármilyen gazdagságot kaptunk az Úrtól, azt azért kaptuk, hogy tovább adjuk.” A Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány korábbi kuratóriumi elnöke ugyan nem Kárpátalja szülötte, de immár tizenöt éve segíti az ott élőket.
2021. május 15.
Hozzatok dalt emlékül, a hajdan / Lomb- s virággal gazdag tájirúl; / Zengjétek meg a jövőt, ha majdan / E kopár föld ujra felvirúl. (Tompa Mihály: A madár, fiaihoz)
Kapás Csilla
