Egy különleges alkalmon vehettek részt azok a fiatalok, akik az ökumenikus imahéten, január 25-én ellátogattak a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa épületébe. Az Ökumenikus Ifjúsági Iroda a találkozások helyszínének nevezte az eseményt, ahova több felekezet ifjúsági csoportjaiból érkeztek a résztvevők.
Ha fellapozzuk egy gyülekezet pár évszázaddal korábbi anyakönyveit, megdöbbenünk a halálokokon. Láz, sorvadás, pestis… Ezek annak idején emberéleteket követeltek, napjainkra – hála az orvostudomány és gyógyszerészet fejlődésének – kezelhetővé váltak. Van azonban egy kór, amely a bibliai időktől kezdve máig a leginkább rászorulókat sújtja, és amelyről Riskóné Fazekas Márta, aki negyvennyolc éve szenteli az életét az ügynek, azt mondja: bizony, már ennek sem volna szabad léteznie a föld színén. Ez a lepra.
– Remélem, hamarosan megünnepelhetjük, hogy huszonnyolcadikként az SMA is felkerül a kötelező újszülöttkori szűrések listájára. Így a beteg babák az egészséges kortársaikhoz hasonlóan fejlődhetnének, élvezhetnék a mozgás szabadságát, az önálló táplálkozás örömét, és boldog gyerekkoruk lehetne – bizakodik Mikos Borbála főorvos, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának orvosigazgatója. A nemzeti újszülött-SMA-szűrés kutatási programjának vezetője szerint meg kell adni az esélyegyenlőséget minden kisbabának. A program lezárultával Mikos Borbála főorvos és Velkey György kórházigazgató kizárólag a Reformátusok Lapjának adott interjút.
Szülőként az egyik legnagyobb próbatétel, hogy gyermekeink rendesen táplálkozzanak. Lényegében „szemetet” akarnak enni. Amikor középiskolába kezdenek járni, a mindennapi chips és csokoládé teljesen természetes. Be kell vallanom, én is szeretem ezeket az ételeket. Mivel azonban vannak gyermekeim, próbálok a lehetőségekhez képest jól táplálkozni.
Az ókori rabszolgapiacok működése óta a történelem egyik legjelentősebb üzlete az emberkereskedelem. A XXI. században ez a jelenség tragikus gyorsasággal terjed, hatalmas hasznot hozva az üzérkedők számára. Ebbe a témába nyúlt bele, valós történetet feldolgozva, A szabadság hangja (Sound of Freedom) című film.
Segítő munkakörben dolgozó szakembereknek indít továbbképzést a Magyar Református Egyház Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Drogterápiás Otthona március 18–22. között Ráckeresztúron. Olyan, hazánkban még nem mindenhol elterjedt módszert sajátíthatnak el a résztvevők, amely a szeretet, a tisztelet és az elfogadás erejével segíti a nehéz helyzetbe került, szociális intézményekben élő embereket.
A találkozó az istenkapcsolatunkra szánt idő témáját járja körül. A szervező Ifjúságépítők Alapítvány számos területen igyekszik kezdő és tapasztalt ifjúsági munkásoknak megfelelő szintű képzést nyújtani.
Hogyan kapcsolódik össze a hit és a racionalitás? Ez a kérdés sokakat foglalkoztat. Ezt a témát boncolgatja Alvin Plantinga Tudás és keresztény meggyőződés című könyve is. A mű kiemelkedően színvonalas betekintést nyújt a hasonló dilemmák világába, ezek ugyanis nemcsak a mindennapi életben, hanem az akadémiai világban is felmerültek az elmúlt évszázadokban.
A középkortól kezdve a magyarságnak mindig voltak nemzeti fohászai, még ha nem is olyan egységes, az egész nép által elfogadott és szeretett imádságok is voltak ezek, mint Kölcsey Ferenc verse. Az első, a Jóisten segítségét kérő, a nemzet felemelkedését áhító magyar nyelvű himnusz az evangélikus hagyományokban keresendő, majd hamarosan megszületett ennek protestáns, valamivel később pedig katolikus megfelelője is. Egészen Kölcsey versének megzenésítéséig csak a felekezetekhez köthető imákat énekelte a nép. Megzenésítése után, rövid idő elteltével az emberek magukénak érezték a művet.
Három tematikus útvonal, hat felújított templom, valamint vallási, történelmi és művészeti értékek sokasága került a Religio et Patria elnevezésű turisztikai programba, amely a Tiszántúli Református Egyházkerület kezdeményezésére valósul meg 2024-től kezdődően. A cél, hogy Debrecenben, a Hajdúságban és a Felső-Tisza-vidéken meglévő kálvinista hagyományokat egységes rendszerbe foglalva, élmenyeken keresztül ismerhessék meg a látogatók.
A világon is szinte egyedülálló formát választott zenei útkeresése során Nagy János, Erkel Ferenc - díjas zeneszerző, jazz-zongorista, aki a régi református, magyar nyelvű zsoltárok és a jazz fúziójával szól közönségéhez. Míg a koncertszínpadon nagyon gyakran megszólal egy-egy zsoltár jazzes feldolgozása, a templomban ragaszkodik az eredeti, leírt énekekhez a Budapest-Pestszentlőrinc-Ganzkertváros Református Egyházközség kántora.
A gyokossyintezet.hu címen elérhetővé vált egyházunk segítő szolgálatának új internetes oldala – tájékoztatta honlapunkat Mucsi Zsófia, az intézet szakmai vezetője.
A gyülekezetek zenei életét szervezettebb és magas minőségi elvárások szerint működő református egyházzenei központok megalakulásával lehetne felélénkíteni – összegezték a résztvevői annak az országos szakmai találkozónak, amelyen dunamelléki és tiszántúli református kántorok vettek részt, Budapesten. Ennek összefogása nemcsak a helyi közösségeket erősítheti, hanem a református zenei hagyomány hazai zeneművészeti rangját is emelheti.
Isten a szavával teremti meg a világot és az egyházat. A hívők csoportjai a krisztusi kegyelembe kapaszkodva hit által Isten szövetségéhez tartoznak. A helyi gyülekezeteket Isten élő Igéje táplálja. Közösségeink önmagukon túlmutató értéket képviselnek az evangélium hirdetésével, amely megmozdít, és mélyreható változást idéz elő abban, aki hallja. A Magyarországi Református Egyház 2024-et az élő Ige évének nyilvánította, amely szorosan kapcsolódik a 2023-ra meghirdetett lelkipásztori hivatás évéhez.
Irak északi, kurdisztáni területén él a világ egyik legrégibb keresztyén közössége. Sajtos Szilárd alezredes, református tábori lelkész többször is járt a Közel-Keleten, katonai misszió tagjaként. A keleti keresztyénségről szóló tanulmányában jelentős veszélynek nevezte, hogy a lakosság elmenekülésével az egyház sem tud megmaradni a térségben. Erről és személyes élményeiről beszélgettünk a lelkipásztorral.
A református drogterápiás otthonnak gyűjtött idén a Pannonhalmi Bencés Gimnázium közössége, amivel egyszerre állt a szenvedélybetegséggel küzdők mellé, és mutatott példát ökumenikus szemléletből. Bencés és református személyiségek, segítők és szenvedélybetegségből gyógyulók a Szent Márton-heti programokon találkoztak, beszélgettek egymással.
Tamásné Bese Nóra, a református Bethesda Gyermekkórház társadalmi kapcsolatokért és kommunikációért felelős igazgatója volt a Veletek vagyok podcastsorozat legújabb vendége. Az ötgyermekes édesanya őszintén beszélt a megküzdött hitről, a kórház kommunikációjáról, megható és szomorú pillanatokról.
Egy éjszakára adja fel otthona kényelmét, aludjon az utcán! – hangzott a felhívás egy rászorulókat támogató kezdeményezésre. A november végi akcióval egy érsekújvári keresztyén szervezet szolidaritásra hívott a mélyszegénységben élőkkel és a hajléktalanokkal. Sátorban várták az érdeklődőket és a rászorulókat, akik közül egyikük úgy fogalmazott: „Itt engem vártak.” Az ő történetén és Pál apostol szavai mentén járjuk körbe, hogy az erőseknek kedvező világban miként szolgálhatjuk az erőtleneket.
Az Istentől való függőségünk arányában vagyunk függetlenek olyan szenvedélyektől, amelyek rabságba ejthetnek minket – hangzott el a Szólj be a papnak! rendezvénysorozat legutóbbi alkalmán. A december 4-én a budapesti Grund vendéglátóhelyen tartott eseményen Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a Zsinat lelkészi elnöke, Kovács András Péter humorista és Fazekas György katolikus pap beszélgettek.
Van egy alapítvány, amely december 5-én este csomagokat visz több kórházba is az egészségügyi dolgozóknak és a betegeknek. Az adománygyűjtést közösségi futással kötik össze, kórházról kórházra futva vagy gyalogolva, hogy személyesen adhassák át a csomagokat. Regisztrációs díjat nem kértek, helyette a mikuláscsomagba való ajándékokat hoztak a futók, amelyeket kiosztottak a kórházaknak. A futók útvonala érintette a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházát is.