„Nagyon emberi volt! Ezekkel az ismeretekkel nem találkozunk az életben… Hatalmas anyag tökéletes foglalata, érthetően közvetítve.” Patkós Attila szenvedélybetegségek kialakulását megelőző előadásainak visszajelzéseiből idéztünk. A sokoldalú pszichológussal és presbiterrel a többi között a lélekgyógyítás evangéliumi missziójáról, Eger szakrális kincseiről, a holtig tanulás igényéről beszélgettünk.
Három nap alatt hat helyszínen, negyven ingyenes programmal érkezik pünkösd hétvégéjén Budapest egyik legnagyobb zenei eseménye. Ezúttal is több ezer résztvevőre számítanak a szervezők, akik nemcsak szórakoztatni szeretnének, hanem azt is, hogy minél többen megismerjék a páratlanul gazdag református zenei hagyományokat.
Kutatások bizonyítják, hogy könnyebben felgyógyulnak azok a mentális zavarral küzdő személyek, akik gyülekezetbe járnak. Betegségük nem kizárólag a közösség ereje miatt enyhébb lefolyású, hanem amiatt is, mert együtt kapcsolódnak a Mindenhatóhoz – állítja Kállai Imre lelkész, a Debreceni Egyetem Klinikai Központja Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztályának részlegvezető szakorvosa.
Ha következetesen elhangzik Isten gondviselő szeretete a krízisben, ott az igei jelenlét mindig valami különlegeset munkál ki. A gyermek Isten ajándéka, akit tőle kérünk el, így vele hordozzuk a várakozást is. A titok minden esetben a hogyan – fejtette ki Lakatos Enikő lelkipásztor, a Gyökössy Intézet munkatársa. A gyermekáldásra vágyó párok számára elérhető lelkigondozás fontosságáról és a társadalmi érzékenyítésről is beszélgettünk a Semmelweis Egyetem Asszisztált Reprodukciós Centrumának kórházlelkészével.
Népdaléneklés, élménypedagógia és születésnapi tortázás – mozgalmasan telt az Soli Deo Gloria Református Diákmozgalom harmincadik tavaszi találkozója, ahol húsz új tagot is avattak. Közel száz egykori és jelenlegi középiskolás vett részt a Balatonszárszón rendezett hétvégén, ahol megünnepeltük az első magyar református ifjúsági szervezet harminc évvel ezelőtti újraalapítását is.
Nemcsak a szülő korban lévő nők, de férfiak és az idősebb korosztály képviselői is szép számban voltak jelen a Szólj be a papnak! legutóbbi, május 6-i rendezvényén, ahol a résztvevők napjaink egyik égető kérdésére keresték a választ: vajon kell-e választani a karrier és anyaság között? A közönség moderálta beszélgetés társadalmi, szociológiai szempontokat is felvetett, és az apák szerepe is szóba került. Az izgalmas és inspiráló alkalom meghívott vendégei Szász-Kovács Emese olimpiai bajnok vívó, Hajdúné Tóth Lívia lovasberényi református lelkész, hitoktató, és Tornya Erika, a Szent Szív Társaság szerzetesnővére voltak.
Amíg valaki nem érti meg, hogy a lelki kincsek többet érnek, mint az anyagiak, addig nem tud Jézus mellé állni. Pedig Jézus már döntött mellette. A megtérés az értékrend radikális átrendeződésével jár: előtte hiába van meg mindenem, úgy érzem, nincs semmim, mert semmi sem elég. A megtérés után is úgy érzem, nincs semmim – hiszen mindenem az övé –, mégsem hiányzik semmi, hisz megvan az az egy, ami a minden. Szabó Zsolt írása.
Jelentősen megváltozott a népesség egészségügyi állapota, amiért alapvetően a helytelen táplálkozást tehetjük felelőssé – állítja Boros László orvos, biokémikus. A Világ/nézet legutóbbi adásában Molnár Ambrus arra volt kíváncsi: mi számít helyes étkezésnek, valamint milyen hatása van a bibliai és a kóser táplálkozásnak az egészségre.
A hatvanas-hetvenes évek progresszív rockzenéje tele van szakrális utalásokkal, a szerzők forrásként használták a Bibliát. Már csak ezért is érdemes ismerni a Szentírást – hogy megértsük, mit is akart üzenni a Pink Floyd. E korszak zenéjét kevesen ismerik jobban – vagy egyáltalán – Böszörményi Gergelynél, a Református Zenei Fesztivál alapítójánál, lemezkiadónál. Háromszáz évre visszamenőleg találunk családfájában lelkészeket mind anyai, mind apai ágon. Matematikusprofesszor, irodalomtudós lelkész édesapja útravalóját, aki azt kérte tőle, hagyjon valamit az utókorra, most, hetvenkét évesen valósítja meg: könyvet ír életéről.
– Olyan léptékű kortárs kiállításra, mint amilyet a Ludwig Múzeumban vagy a Műcsarnokban lehet meglátogatni, legutóbb talán az 1930-as években volt példa nálunk. Ezzel a kortárs művészet felé is nyitunk – állítja Veress Dániel, a Debreceni Református Kollégium Múzeumának muzeológusa, kultúrtörténésze, a Makropædia című kiállítás egyik szervezője. A könyv múltjáról és jelenéről szóló tárlaton nemcsak bibliofil köteteket, hanem egykori kollégiumi professzorok tárgyait és az olvasási szokásainkra reflektáló kortárs műalkotásokat is láthat a nagyérdemű.
A pénteki napfény és a kitelepült színpad a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának kertjébe csalogatta a kórház orvosait, nővéreit és dolgozóit. A programot szervező prevenciós igazgatóság egészségünk két alappillérének, fizikai és pszichés állapotunk fontosságára kívánta felhívni a figyelmet.
A természet tudna regenerálódni nélkülünk, de saját magunkat lőjük lábon, ha életképtelen földet hagyunk hátra – fogalmazott Demeter László erdőökológus, akivel a Föld napja alkalmából beszélgettünk erdeink védelméről. Fő kutatási területe a tölgyfa, ami fontos eleme a Kárpát-medence biodiverzitásának. Jelképezi a kitartást, az időtállóságot, és gyakran még a magyar címerábrázolásokon is feltűnik. Ám a tölgyesek megújulása veszélyben van, akárcsak az erdeink.
Húsvéti témájú színes rajzok, kartonkivágások az asztalon. A Hajnalcsillag Tanodába járó gyerekek és szüleik a református intézmény ünnephez kapcsolódó családi napját várják. Ezzel szinte egy időben a tanodába járó gyermekek lakóhelyén, a kecskeméti szegregátumban két huszonéves fiatal összeszólalkozik, és tudatmódosult állapotban az egyik halálosan megkéseli a másikat… Helyszíni riportunk a nagyvárosokban is fellelhető mélyszegénységről és az ottani gyermekek esélyeiről.
Babindák István felvidéki cigány költő, a csatai református tanoda vezetője április 11-én nem csak József Attila születésnapját ünnepli. Ezen a napon született ugyanis a cigányság egyik legnagyobb költője, Lakatos Menyhért is, így a csatai romáknak két név is kapcsolódik a magyar költészet napjához. Az ünnepnapra kis tanodájukkal lelkesen készülnek: a csataiak – aprók és nagyok – elhozzák legkedvesebb versüket, és felolvassák azt egymásnak.
Tompa Mihály már ismert és elismert költő volt, amikor – hátrahagyva a reformkori Budapest bohém művészvilágát – református lelkésznek állt. Vajon mi késztette erre? Milyen magánéleti tragédiák után lett a költőből a szabadságharcot követően a megtört nemzet szószólója? Hogyan került a halálvágyó versek örvényébe már lelkészként? A költészet napján Tompa Mihályra, Arany János és Petőfi Sándor jóbarátjára, a Gólyához szerzőjére, a vallásos líra kiemelkedő alkotójára emlékezünk.
Mást jelent a békesség, és mást a béke. A honvédségre azért van szükség, hogy a békét fenntartsa, békesség viszont a szívben van, onnan indul ki – jelentette ki Pásztor Dániel püspök, a Zsinat lelkészi alelnöke a hódmezővásárhelyi laktanyában tartott istentiszteleten. Ez volt az első alkalom, hogy református püspök hirdette Isten Igéjét az ökumenikus Hunyadi-kápolnában.
Az óvodáskor érzékeny időszak a családok számára. A statisztikák szerint ebben az időszakban nő a válások száma is. Ez a néhány év ugyanakkor alkalmas arra, hogy a picik készségeikben fejlődjenek. Ha a kötődésben sérülés történt, a szülő és a gyermek közötti bizalom megerősítése az ovis korszakban elengedhetetlen a sikeres iskolai évekhez. Fodorné Ablonczy Margit, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, református lelkész és családterapeuta. Ő lesz az egyik előadója a református óvodák 30. jubileumi Kárpát-medencei szakmai találkozójának, amelyet április 5-én tartanak Budapesten.
Besétálni egy nagy fővárosi pláza könyvesboltjába és Bibliát vásárolni. Talán nem mindennapos, de lehetséges. Egy fiatal, Istent kereső története indított arra, hogy utánajárjunk, hogyan alakult ki az a kivételes helyzet, hogy egy nagyáruház könyvesboltjától kezdve a kisebb vidéki antikváriumig, szinte mindenhol hozzájuthatunk a Szentíráshoz, és ezek még csak a nyomtatott kiadványok. Az internet és a telefonos alkalmazások szintén széles kínálatot nyújtanak.
„Vagy nem tudjátok, hogy mi, akik Krisztus Jézusba kereszteltettünk, az ő halálába kereszteltettünk? A keresztség által ugyanis eltemettettünk vele a halálba, hogy amiképpen Krisztus feltámadt a halálból az Atya dicsősége által, úgy mi is új életben járjunk. Ha pedig meghaltunk Krisztussal, hisszük, hogy vele együtt élni is fogunk.” (Róm 6,3–4.8) Az Úr Jézus kereszthalála előtt háromszor is elmondta tanítványainak, hogy harmadnapon feltámad. Sőt, Lázár történetében arról is beszélt Mártának, mi az összefüggés Urunk feltámadása és a miénk között: „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha.” (Jn 11,25–26) Vagyis Urunk személye maga a feltámadás!
Mélyen megérintette a zenetörténet legnagyobb protestáns zeneszerzőjét Jézus kereszthalála. Johann Sebastian Bach a feljegyzések szerint könnyek között írta Krisztus szenvedéstörténetének oratóriumát, a János-passiót – tudjuk meg Oláh Gábor karnagytól, aki legalább húsz alkalommal vezényelte már a János-passiót. Kétezer éves zenetörténetünk különleges vívmánya a bibliai elbeszélés dramatikus feldolgozásának zenei nyelven való előadása, amely minden időben megrendítő hatással bír.