Az új lelkésztörvény második olvasatát is elfogadták a zsinati tagok. A tervezet egyebek mellett a nyugdíjkorhatárt, a lelkésznők jogállását, valamint a lelkipásztorok vegyes házasságát is szabályozni kívánja.
A lelkipásztorok szolgálatáról és jogállásáról szóló 2024. évi törvény második olvasata során az első olvasathoz képesti változásokat tárgyalták meg az egybegyűltek. Szólláth Bernadett zsinati jogtanácsos előzetesen kiemelte, a két zsinati ülésszak között eltelt időben ismét párbeszédre bocsátották a törvényt. A többi között jogalkotási vitanapon, köztes egyeztetések alkalmával, jogi bizottsági üléseken, valamint szakterületi egyeztetéseken is elővették a vitás pontokat. A jogtanácsos hangsúlyozta, a törvény széles társadalmasítása megtörtént, a lehetséges érintetti köröket megszólították, várták a véleményeket, hozzászólásokat.
A második olvasatban tárgyalt törvénytervezet igyekszik egységesíteni a lelkipásztori megnevezést a törvény szövegében. Emellett olyan fogalmakat is tisztázni kíván, mint a lelkészszentelés. A tervezet egyértelműsíteni szeretné a lelkipásztori szolgálati viszony tartalmát, a többi között a jogviszony létrejöttét, pontos tartalmát, valamint megszűnését. A jogtanácsos kiemelte, az új fogalmak használatát meg kell tanulni, ami természetesen időbe fog telni. Megígérte, hogy ezt a folyamatot oktató, tanító jellegű anyagokkal fogják segíteni. A jogi osztály tervei között szerepel oktatási alkalmak szervezése, szeretnének minden egyházkerülethez ellátogatni, segíteni a jogszabály változásainak gyakorlatba való beépítését, valamint az értelmezést.
A törvénytervezet célja végigkövetni a lelkipásztori életpályát az elhívástól a lelkész emlékének gondozásáig. A lelkipásztorok búcsúztatása kapcsán kisebb vita alakult ki arról, hogy ez mennyiben kötelező, vagy inkább csak ajánlott.
A tervezet értelmében a lelkipásztori szolgálati jogviszony a hetvenedik életév betöltése hónapjának utolsó napján érne véget.
Az új lelkésztörvény tervezete megerősíti a lelkésznők jogi helyzetét, hiszen ez korábban nem volt egységes. Emellett segíteni akarja a gyermekvállalás idején a lelkipásztornők helyzetét. Ennek a kérdésnek a rendezését is széles társadalmi egyeztetés előzte meg. A tervezet értelmében a lelkésznők a gyermek várható születése előtt négy héttel a gyermek harmadik életévének betöltéséig speciális jogállásba kerülnek. A korlátozott lelkipásztori szolgálat védett időtartam, ez alatt szünetel a szolgálat, ez alól kivételt képez, ha a lelkipásztornő gyülekezetvezető lelkész. Az elnökséggel járó teendőket muszáj ellátnia, így ez egy különleges helyzetet teremt, amikor nem lehet teljesen szüneteltetni a szolgálatot. A tervezet ezen felül lehetőséget biztosít arra, hogy a lelkipásztornő, a presbiterek és a helyi esperes megállapodást kössön, amelyben rögzítik, milyen feladatokat tud ellátni a lelkésznő az említett időszakban. Ezzel eleget szeretnének tenni a védettség igényének, ám lehetőséget biztosítanak arra, hogy a lelkésznők – amennyiben erre igényük van – a gyermek születését követő időszakban számukra megfelelő szolgálatot lássanak el. Ezenfelül a tervezet biztosítja a védettség alatt lévő lelkésznők lakhatását is. A jogi bizottság javaslatára a törvény május 1-jén lépne hatályba. Akik már három év alatti gyermeket nevelnek, hátrányba kerülhetnek, így egy átmeneti szabállyal hidalnák át a problémát, és a törvény a három évnél kisebb gyermekkel rendelkezőkre is kiterjedne. A nyugdíjintézettel egyeztetve a korlátozott szolgálatot megelőző huszonnégy hónap stóla nélküli javadalmát kapja a védett jogállásba kerülő lelkésznő.
A lelkipásztorok vegyes házasságát illetően vita alakult ki a Zsinaton. A nem református vagy evangélikus történelmi keresztyén egyházak tagjaival kötendő házasságokat illetően a zsinati tagok azt a javaslatot szavazták meg, amely szerint a lelkipásztor vagy lelkészhallgató leendő házastársának vállalnia kell, hogy a református egyházi szolgálattal járó felelősséget, életviteli szabályokat betartja. Ezenkívül a házasságot az egyházkerületi tanácsnak is engedélyeznie kell. Megszavazták továbbá, hogy a nem evangélikus történelmi egyház tagjával kötött vegyes házasságban élő lelkészek nem lehetnek önálló jogállású lelkipásztorok.
Végül az elektronikus lelkésznyilvántartás létrehozását is szorgalmazza a törvénytervezet. Az elektronikus törzskönyv 2025. január 1-jével lépne hatályba.
A lelkésztörvény második olvasatát elfogadták, harmadik olvasatra terjesztették.