Közel két éve már, hogy 2022. február 24-én kitört az orosz–ukrán fegyveres konfliktus, és emberek millióinak változott meg az élete egyik napról a másikra. A Magyar Református Szeretetszolgálat a háború első napja óta segíti a hazánkba menekülőket, valamint a Kárpátalján maradt testvéreket. A szolgálatot országszerte több gyülekezet, intézmény, alapítvány és egyesület is támogatja. Az eddig megvalósult nemzetközi humanitárius programok tapasztalatairól és a harmadik alkalommal most meghirdetett pályázati lehetőségekről tartott szakmai workshopot hétfőn a szervezet menekültszolgálata Budapesten.
– Szerintem nem vagyok egyedül, ha azt mondom: a mai napig tisztán emlékszem arra, amikor elért hozzánk a háború híre, és azonnal telefont ragadtunk, hívtuk Kárpátalján élő barátainkat, ismerőseinket, és rögtön azon kezdtünk gondolkodni, hogy mit tehetünk, miként segíthetünk – mondta köszöntőjében Juhász Márton, a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) ügyvezető igazgatója. – Az elmúlt években olyan dolgok történtek, amikről korábban nem hittük volna, hogy megtörténhetnek. Ilyen volt négy éve a koronavírus-járvány, most pedig ez a háború. De meg kellett tapasztalnunk, hogy ezekben a rendkívül nehéz időkben az összefogás, egymás megsegítése mennyire felértékelődik, és az összekapcsolódásokban hogyan tud katalizátorként működni a Magyar Református Szeretetszolgálat is – tette hozzá.
Ódor Balázs, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatala külügyi osztályának vezetője köszönetet mondott azoknak a külföldi támogatóknak, akik lehetővé tették a nemzetközi humanitárius (sclr) projektek megvalósulását, kiemelve közülük a svájci reformátusok segélyszervezetét, a HEKS-et. – Régi kapcsolat fűz minket a külföldi támogatókhoz, és ennek fontos eleme a helyi kezdeményezések támogatása. Ennek a régi kapcsolatnak köszönhető, hogy nem szorult magyarázatra az, hogy mi Kárpát-medencében gondolkodunk, és ott élnek a testvéreink Kárpátalján, akiknek most szükségük van a támogatásra – mondta az osztályvezető, és megköszönte az MRSZ Alapítványnak, Menekültszolgálatának és a részt vevő szervezeteknek, hogy ebben a krízisben is helytálltak, és erkölcsi tőkéjüket, tudásukat és tapasztalatukat használták a menekülő közösségek megsegítéséhez.
Zságer László Zsolt, az MRSZ Menekültszolgálatának szolgálatvezetője Máté evangéliumából idézte a Szentírás szavait: „Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok.” (Mt 25,35) Felelevenítette, hogy a református egyház fenntartásában 2006-ban kezdte meg munkáját a menekültszolgálat, amely azóta a Magyar Református Szeretetszolgálathoz került. Történetük során nem az orosz–ukrán háború elől menekülők az elsők, akiket segítettek: közel-keleti, közép-ázsiai és afrikai országokból érkező menekültek beilleszkedését és hazánkban történő boldogulását is folyamatosan figyelemmel kísérik.
Pál Norbert, az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos előadásában méltatta a Magyar Református Szeretetszolgálat munkáját, amely a segítőpontokon nyújtott szolgáltatásokon túl kiterjed a munkavállalásra, az egészségügyre és az oktatásra is. – A háború kitörése nemcsak Ukrajnát érte sokkhatásként, hanem hazánkat, Európát és az egész világot is. A magyar állam minden illetékes szerve gyorsan és szakszerűen reagált: először volt egy azonnali fázis, majd követte egy második fázis, amely a közép- és hosszú távú tartózkodás feltételeinek megteremtését tette lehetővé, mint például az Ukrajnából érkező gyerekek elhelyezése az oktatási rendszerben, a munkavállalás kérdése, az egészségügyi ellátások hozzáférhetősége és a menekültstátusz igényléséhez kapcsolható egyéb eljárások – közölte. Hozzátette, hogy a háború kitörése óta 1,2 millió menekült érkezett Magyarországra, közülük negyvenezren kérvényezték a menekültstátuszt – a kettős állampolgároknak erre nem volt szükségük, így a valóságban jóval többen telepedtek le hazánkban. Csaknem 640 ezer menekülő igényelt valamilyen segítséget Magyarország kormányától, ebben a munkában partnereik voltak a hazai nagy karitatív szervezetek, amelyek az ukrán–magyar határnál, segítőpontokon végzik tevékenységüket.
Tominec Mihály kárpátaljai sclr-koordinátor, miután az ukrán hatóságok nem engedték át a határon, online csatlakozott a szakmai nap résztvevőihez. Beszámolójában elmondta, hogy az elmúlt két évben a kárpátaljai pályázatokból szeretetkonyhákat üzemeltetettek, fejlesztették az egészségügyi ellátást, közösségi tereket hoztak létre, segítve több mint hétezer menekültet.
– A magyarok az első perctől kezdve segítették az ukránokat a háborúban. Ez egy olyan személyes, generációs tapasztalat, amelynek hatása évtizedek múlva is érezhető lesz – emelte ki Czibere Károly, a Magyar Református Szeretetszolgálat elnöke. Előadásában rámutatott, hogy az MRSZ Alapítvány az elmúlt két évben hazánkban és a határon túli területeken egyaránt segítséget nyújtott. Kárpátaljára mostanra több mint ezer tonna tárgyi adományt szállított a szervezet, támogatták öt kárpátaljai oktatási intézmény óvóhelyének kialakítását, az elmúlt évben pedig a szeretetkonyhák működését segítették harmincmillió forint értékben. Czibere Károly szerint a kölcsönös bizalom és a hitelesség voltak a legfontosabb előfeltételei annak a hatékonyságnak, ami a szeretetszolgálat menekültekért végzett munkáját mindvégig jellemezte.
A szakmai nap zárásaként forgóasztalos kerekasztal-beszélgetéseken vehettek részt a korábbi sclr-pályázók, megosztva egymással tapasztalataikat és keresve a következő kapcsolódási pontok lehetőségét.
A Magyar Református Szeretetszolgálat 2024 februárjában újabb pályázati felhívást tett közzé, amellyel újabb húsz projekt támogatására nyílik lehetőség.
A pályázati felhívást itt olvashatja.
A pályázat benyújtásának határideje: 2024. február 21. (szerda).
„Addig maradunk, amíg kell” – riport az ukrán határ mellől
Az ukrán határhoz invitáljuk olvasóinkat egy látogatásra. Akit érdekel, hogyan sietett segíteni Tiszabecs lelkésze és lakossága a hétköznapjaikba beeső menekülteknek, miképp dolgoznak éjt nappallá téve a Magyar Református Szeretetszolgálat munkatársai és önkéntesei, vagy épp, hogy mit keres Maradona Gelénesen, huppanjon be mellénk az autóba, még épp jut neki hely.