Hagyj nyomot, és övezd fel derekadat!

A Budapesttől háromszáz kilométerre fekvő Mezőladányban járunk, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye északi részén, a Tisza folyó mentén. A rendezett falun áthaladva a szegényebb utcák felé vesszük az irányt, és hamarosan a szegregátumba – vagy ahogyan a helyiek ismerik, Endespusztára – érkezünk. Itt találjuk ugyanis a Magyar Református Szeretetszolgálat Felzárkózó települések (Fete) programja által fenntartott Jelenlét pontot, amely egy különleges bőrműhely otthonául is szolgál. Kun Imre és Szabó Zoltán, a szeretetszolgálat munkatársai kalauzolnak végig a helyszínen és mesélnek a manufaktúrában végzett szolgálatról.

Kun Imre már otthonosan mozog a bőrműhelyben, pedig korábban el sem tudta volna képzelni, hogy öveket fog készíteni. A térségben rendkívül kevés a munkalehetőség, a közfoglalkoztatás jelentette számára az egyetlen megoldást, viszont a megélhetés mindig gondot okozott a család számára. Mosolyogva elevenítik fel a pillanatot, amikor Szabó Zoltán, a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) helyi munkatársa felkereste, hogy lenne-e kedve a bőrműhelyében vele dolgozni. – Emlékszem, mennyire zavarban volt, amikor az alkalmassági feltételekről beszéltünk és az óvodai ollóhasználatról kérdeztem – mesélte nevetve Szabó Zoltán, aki a kezdetektől segíti szakértelmével a műhely munkáját. – Az elején én is nehezen hittem el, hogy egyszer kézzelfogható valósággá válnak ezek a bőrtermékek, és a tanult szakmámnak a település is hasznát veheti. Most pedig itt állunk, és büszkén mutathatom a gyönyörű marhabőrből készült öveket, kulcstartókat, laptoptáskákat, karkötőket és fülbevalókat, és nem utolsó sorban az új református énekeskönyvhöz készített borítókat. Sokat tanultunk Pankotai Csabától, aki bőrdíszművesként kisebb-nagyobb mesterfogásokat mutatott nekünk, és bevezetett minket az emberiség egyik legrégebbi kézműves szakmájába. Még van hova fejlődnünk, mert minden bőr élő anyag, így egyedi megoldásokkal lehet csak jól formálni – ismerteti a szakma rejtelmeit Szabó Zoltán.

Ahogyan a mondás tartja, minden kezdet nehéz – nem volt ez másként Kun Imre számára sem, amikor minden mozdulatot meg kellett tanulnia, mint például lekerekíteni a szélét, elvékonyítani a bőrt, beütni egy szegecset vagy megtanulni, mitől lesz évekig megbízható egy bőröv. – Mire belejöttem az övek készítésébe, jöttek az újabb termék-ötletek, így a karkötők, fülbevalók, könyvborítók. Minden ügyességemre szükség volt, és persze sok gyakorlásra is. Minden nap olyan, mintha Jézus hívna az Igéjében: „…legyen a ti derekaitok felövezve, ti pedig hasonlók ahhoz a szolgához, aki az ő urát várja…” Ez az igevers számomra azt jelenti, hogy mindig készen kell állni az újra, a változásra, és ezen a különleges műhelyben is őrállónak lenni. Itt a manufaktúrában nemcsak a szakmai fortélyokat adjuk át egymásnak, hanem lelkileg is feltöltenek a munka közbeni beszélgetések – mesélt a mindennapokról Kun Imre.

A bőrműhelyben azonban nemcsak kiváló kézműves termékeket készítenek, hanem azok gyártói is értékesnek érezhetik magukat az alkotás örömétől. – A gyakorló időszak alatt, amikor elkészült az első tökéletes, minőségi öv, bőrdíszműves mesterünk, Csaba nekünk adta azt, hogy vigyük haza, és mutassuk meg családtagjainknak, milyen nagyszerű kiegészítőt készítettünk. Öröm volt akkor látni Imrét, ahogy büszkén vitte haza az övet, és szinte a szemem láttára kapta vissza önbecsülését, méltóságát az értéket alkotó munka miatt. Egyszóval Imrében nyomot hagyott ez az érzés, ahogyan ő maga is nyomot hagy az övekben – idézte fel legkedvesebb emlékét Szabó Zoltán.

De honnan jött az ötlet, hogy a Magyar Református Szeretetszolgálat bőrtermékek előállításával és forgalmazásával foglalkozzon? Erről már Lengyel László, az MRSZ gazdasági referense mesélt: – A Felzárkózó települések program egyik fontos pillére, hogy segítsük a munkába visszatérni akarókat lehetőségekkel, így akár munkahelyteremtéssel is. Ez a munkaszocializációs folyamat már elkezdődött a program első három évében bevont huszonegy településen, de idén már harmincnégyre nőtt az MRSZ gondozásában lévő községek száma, melyek elsősorban hazánk északkeleti részén helyezkednek el, de Heves, Békés és Baranya megyei településeket is érint a program. Az elmúlt években sok gazdaságfejlesztési ötletet dolgoztunk ki, több esetben ezek az üzleti terv mélységéig is eljutottak. Azonban számolnunk kell azzal, hogy mi egy karitatív szervezet vagyunk, és elsősorban azokat a projekteket részesítjük előnyben, amelyeknek az elindulásához viszonylag kevés pénzügyi befektetésre van szükség. De még ez a bőrműhely sem jöhetett volna létre Juhász Márton, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezető igazgatója és Böröcz Lívia, a program szolgálatvezetője ügy melletti elkötelezettsége nélkül, akik végig hittek a projekt sikerességében. Mezőladányban egyszerre volt jelen a helyi szakértelem és a bőr megmunkáláshoz szükséges alapeszközök kicsiny forrásigénye, ezért esett a választás a manufaktúra létrehozására. A helyi erőforrásokkal kell gazdálkodnunk: van olyan településünk, ahol méhészkednek, így már saját mézet is tudunk termelni. Az álmaink között szerepel, hogy sokféle saját előállítású, jó minőségű hazai termék mellett segítsünk a piacra jutásban olyan helyi termékeket is, mint a hajdúsági torma, a feldolgozott szabolcsi alma vagy a szárított gomba.

Az MRSZ kézműves termékeinek forgalmazása még csak most kezdődött el az alapítvány webshopjában, azonban ha valaki szeretné a saját szemével is megtekinteni a termékeket és érezni a bőr illatát, akkor megteheti a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány Hermina úti irodájában, de a termékek már kaphatók Budapesten a Fete-kert kávézóban, a Fény utcai piacon is. A vásárlásokból befolyó összeg a mélyszegénységben élőket segíti, így minden tudatos fogyasztó pozitív nyomot hagyhat a világban.

Az MRSZ Felzárkózó települések programjának másik fontos célja, hogy a munkatársak a nehéz anyagi helyzetben lévő lakosság mellett szoros kapcsolatot ápoljanak a helyi gyülekezettel is. Szabóné Kovács Dóra, a mezőladányi gyülekezet lelkipásztora kiemelte, hogy a roma lakosság körében nagyon népszerű lett a Jelenlét pont, valamint a gyülekezeti tanoda munkatársai is segítik az MRSZ szolgálatát, de a magyar lakosságban nem mindig vált ki pozitív érzéseket a törekvés. – A gyülekezetben is megosztottság van a roma lakossággal kapcsolatban, de örömmel tapasztaljuk, hogy a tanodánkba a gyerekek szívesen jönnek, ahol nemcsak ellátást kapnak, de megértést, figyelmet és tanulási segítséget is. Büszkék vagyunk arra a néhány gyerekekre, akik középiskolában folytatják tanulmányaikat családjuk anyagi nehézségei ellenére is, köztük Imre fiára is. Próbálunk együttműködni és egymást segíteni a Jelenét ponttal, mert ott jellemzően a legkisebb, hat év alatti gyermekekkel foglalkoznak, mi pedig az iskolásokkal és a leszakadt családokkal törődünk. Öröm számunkra, hogy az iskolában a gyerekek fele már református hittanra jár, és így nagyobb a lehetőség a családokkal való kapcsolattartásra – mondta a mezőladányi lelkipásztor.

A Felzárkózó települések program Magyarország háromszáz leghátrányosabb helyzetű településének felzárkóztatását tűzte ki célul egy példa nélküli összefogás keretében. A Fete nemcsak a gyermekekre fókuszál, de egyik legfőbb feladatának tekinti az esélyteremtést, hogy a mélyszegénységbe születő fiatalok ne szükségszerűen örököljék szüleik sorsát, hanem legyen lehetőségük más életet élni. A program a fogantatástól a foglalkoztatásig állandó, tevékeny, együttérző jelenléttel kíséri végig a helyi lakosokat, hogy az évtizedek óta megoldhatatlannak tűnő nehézségek helyébe megoldások lépjenek, a rászorultságot pedig felváltsa a fenntartható öngondoskodás. Az is cél, hogy a segélyezésből fokozatosan a munka felé vezesse az embereket, akik így megtapasztalhatják, hogy tanulással, kitartással és munkával előbbre lehet jutni az életben. Fontos az is, hogy a programok hatására a munkavállalók példaként álljanak a közösségeikben, ezáltal munkára nevelve a közösségben élő gyerekeket is. A jó célt szolgáló, értelmes, becsülettel elvégzett munka ugyanis növeli az önbizalmat, tartást ad, közösséget teremt, készségeket, képességet javít, erősíti a tenni akarást. Ezt kívánja elérni szolgálatával a Magyar Református Szeretetszolgálat immár harmincnégy településen.