Elültetni a gyerekek szívében, hogy Krisztus mindig hűséges marad hozzájuk

Az esemény elején Szabó Ferenc, a Kálvin téri templom lelkésze házigazdaként köszöntötte a résztvevőket, majd Steinbach József püspök áhítatában Pál apostol korinthusiakhoz írt levele alapján Isten négy nagy ajándékáról beszélt, amelyeket az adventi koszorú négy gyertyája is jelképez. – Ezek jelentésére több magyarázat is van, de a legegyszerűbb az, hogy az első a hit, a második a reménység, a harmadik az öröm, a negyedik pedig a szeretet vasárnapjának eljövetelét jelzi. Pál apostol is a hit, a remény és a szeretet fontosságáról beszélt, az öröm pedig az egész Biblia üzenete, hiszen arról az örömhírről szól, amivel Isten megajándékozott minket – mondta a püspök, aki ezek után a négy ajándékról külön-külön is beszélt. – Hit nélkül nem lehet élni – jelentette ki Steinbach József, majd hozzátette, hogy a hit szilárd talaj és kapaszkodó is egyben.

– A hit Isten ajándéka, és azért küldte el egyszülött fiát, hogy hihessünk benne, a hitünknek legyen méltó tárgya – mondta a Zsinat lelkészi elnöke. A püspök felhívta a figyelmet arra, hogy az élő hitből ered a második ajándék, a reménység, amellyel a hívő ember szíve mindig tele van. Elmondta, hogy igyekszik sokat beszélgetni fiatalokkal, mert nagyon érdekli, hogyan lehet őket megszólítani, mire gondolnak, mi fáj nekik. Kiderült számára ezekből a beszélgetésekből, hogy a fiatalokban is sok a bizonytalanság, nem látják a jövőt, és sokszor úrra lesz rajtuk a reménytelenség. Az állami gondozott gyerekeknek és fiataloknak azt tanácsolta, hogy ezt ne hagyják, és mindig tartsák fejben, hogy ha valami nem úgy sikerült, ahogy elgondolták, akkor is van folytatás, reménység, mert az élő Isten előttünk jár. Ábrahámról mondta az Ige, hogy még reménység híján is reménységgel hitte, hogy Isten megsegíti – tette hozzá Steinbach József.

Örülni jó, és Isten örömre teremtett bennünket; minden, ami szép és örömteli az életben, az az ő ajándéka – állapította meg a püspök, aki szerint nekünk az a feladatunk, hogy örömre hangoljuk egymást. – A negyedik ajándék pedig a szeretet. Isten elküldte a szeretetét Jézus Krisztusban, és ez a szeretet soha el nem múlik, mert Isten sosem vonja meg tőlünk – osztotta meg a megjelentekkel Steinbach József, hangsúlyozva, hogy a krisztusi szeretet magasra tette a mércét: mindent eltűr, mindent elvisel, soha el nem múlik. A püspök azt tanácsolta, hogy merjük így szeretni a körülöttünk lévőket, és ők viszonozzák majd. Azt kívánta az ünnepség résztvevőinek, hogy áldja meg őket a mindenható Isten ezzel a négy ajándékkal.

Életre szóló sebet csak életre szóló gyógyír gyógyíthat

– Jó együtt lenni, és fontos, hogy az adventben az egyház első embere az egyházra bízott hátrányos helyzetű gyermekekkel találkozik – mondta Czibere Károly, a Református Szeretetszolgálat főigazgatója. Azt is hangsúlyozta, hogy a Kálvin téri gyülekezet tagjai nemcsak a kapukat nyitották meg a vendégek előtt, hanem a szívüket is. A főigazgató Jeremiás próféta könyvét idézte vezérgondolatként. A 31. versben az Úr megjelenik a távolban, és azt mondja: „Örök szeretettel szerettelek, azért vontalak magamhoz hűségesen. Fölépítelek még téged, és fölépülsz.” Czibere Károly hangsúlyozta, hogy bár az Úr messzi földön jelent meg, de magához vonz minket, és nincs ennél fontosabb üzenet azoknak a gyerekeknek, akik érezték már az elhanyagolást. Egy életre szóló sebet csak életre szóló gyógyír tud begyógyítani, az Ige üzenete – fogalmazott a főigazgató, aki szerint a gyerekek támogatása és segítése közben az örök szeretetet kell megmutatnunk.

Úgy vélte, hogy a sok nehézséget és gonoszságot, amivel az életben találkoznak, csak úgy élik túl, ha tudják, hogy övék a keresztyén reménység, és ezért a gondoskodás és nevelés mellett el kell ültetni a szívükben, hogy Krisztus mindig hűséges marad hozzájuk, akkor is, amikor mindenki más hűtlenné válik. Megköszönte a szeretetszolgálat minden munkatársának a szolgálatát és azt, hogy ez a szolgálat az élő Istenre mutat.

Miklósi Erzsébet intézményvezető arról beszélt, hogy ez egy nagy család, amely először gyűlt így össze karácsony előtt, de reméli, hogy hagyományteremtő alkalom lesz belőle.

Az eseményen megünnepeltek két, nyugdíjba vonuló nevelőszülőt, Takács Józsefné Szilviát és Nagy Jánosné Vincze Erzsébetet, akik számos gyermeket neveltek fel, és adtak nekik szerető otthont. Nagy tapssal éltették a Református Szeretetszolgálattól idén diakóniai díjban részesült munkatársakat: Berek Béláné, Gyügyeiné Tamás Viktória, Langó Sándorné, Pikács Lajos Róbert, Turcsik Jánosné, Tóth Béla Károlyné és Varga Imréné nevelőszülői munkájáért Árva Bethlen Katalin-díjat, Tóth Tamás Gábor gyermekotthon-vezető pedig elismerő oklevelet vehetett át a Református Szeretetszolgálattól.

A résztvevők azt is megünnepelték, hogy december 3-án a Belügyminisztérium Szent Anna a Nevelőszülőkért díjjal ismerte el Kovács Péterné A nevelőszülői hivatás című, példamutató, kiemelkedő szakmai színvonalú munkáját, Erdei István Károlyné pedig ugyanezzel az indoklással miniszteri elismerő oklevélben részesült.

Az ünnepségen énekes és zenés szolgálatot vállaltak a gyermekvédelmi központ munkatársai és a nevelt gyermekek, és egy képvetítést is tartottak az intézmény idei pillanatairól. Kovács Mátyás, aki öt éve került ki az állami gondozásból, verset szavalt, majd elmondott egy mesét arról is, milyenek voltak a karácsonyok nevelt gyerekként. Elmondta, hogy négyéves volt, amikor testvérével nevelőszülőkhöz kerültek, akik elárasztották őket ajándékokkal és szeretettel, mégis sokszor elkerülte őt az a bizonyos karácsonyérzés. Azt gondolta, talán ezt jelenti nevelt gyereknek lenni, vagyis hogy nem járja át a karácsonyi hangulat, és számára nincs is üzenete az ünnepnek. Tizennégy karácsonyt töltött a nevelőszüleinél, és ma is visszajár hozzájuk, amikor csak tud. Megjegyezte, hogy neki azt a kegyelmet jelenti a karácsony, hogy meglátogathatja és megölelheti őket.

Az ünnepség végén Steinbach József mondott áldást a megjelentekre, majd a kijáratnál Czibere Károllyal és a Nyugat-Magyarországi Református Gyermekvédelmi Központ munkatársaival minden gyermeknek egy kis ajándékkal kedveskedtek.