Összeírták a szlovákiai reformátusokat

Csak 2019-ben helyezték hatályon kívül azt az 1949-es törvényt, amely Szlovákiában az egyházak állami támogatását szabályozta. A kommunista rendszer a diktatúra kezdetén elvette az egyházi vagyont és ezzel a törvénnyel bocsátott bizonyos forrásokat az egyházak rendelkezésére.

– Ez a törvény, minimális változtatásokkal, hetven éven keresztül érvényben volt Csehszlovákiában, utána Szlovákiában, amely azon kevés posztkommunista országok közé tartozott, ahol az egyházfinanszírozás témájához harminc évvel a rendszerváltás után még alig nyúltak. Voltak kormányokon átívelő kezdeményezések, de csak 2019-ben született meg az egyházak finanszírozását szabályozó új törvény – mondja Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke.

A 2019-es törvény érdemileg nem növelte az egyházaknak adható támogatás mértékét, viszont a források felhasználásában nagyobb szabadságot kaptak. Az új törvény értelmében ha a történelmi egyházak támogatottsága a tízévenkénti népszámlálás eredményei szerint az előző összeírás adataihoz képest több mint tíz százalékot csökkenne, akkor ennek a csökkenésnek meg kell jelennie az egyházak finanszírozásában is. – A tavalyi népszámlálási adatokhoz mérve tíz százaléknál kisebb volt a fogyás az összes történelmi egyházat figyelembe véve, így a finanszírozás átértékelése nincs napirenden – mondja Géresi Róbert, aki szerint ezt már a kormányzat is kinyilvánította.

Többtényezős képlet alapján határozzák meg az egyes egyházaknak nyújtható állami támogatás mértékét. – Bonyolult képletről van szó, amely figyelembe veszi többek között az átlagbér alakulását, a gazdasági növekedést és az inflációt is, és lényegében e három tényezőtől függően kapnak támogatást az egyházak a szlovák államtól – részletezi a püspök.

Bár ma már a hívek száma a fentiek értelmében csak nagymértékű fogyás esetén befolyásolja az államtól kapott támogatás mértékét, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház tavaly országos kampányt indított annak érdekében, hogy a felmérésben minél többen vállalják magyarságukat és református vallásukat. – Mivel a Covid időszakában zajlott a népszámlálás, ezért missziói célunk is volt, hogy minél több embert elérjünk és megszólítsunk, hogy minél többen vallják magukat a református közösséghez tartozónak – fogalmaz Géresi Róbert.

Ennek érdekében több csatornán bátorították a reformátusokat. Az egyház kampányolt az interneten: nemcsak a saját honlapján, hanem a közösségi oldalakon is, ahol a témában készült videófelvételeket osztottak meg, de használtak hagyományos kampányeszközöket is, mint például szórólapokat, amelyekből több mint ötvenezer darabot nyomtattak ki. – Körülbelül ennyi választó tagja van jelenleg a felvidéki református egyháznak. Ebből is látszik, hogy milyen fontos volt bekapcsolni a gyülekezeti tagokat, akik a covidos időszak ellenére aktívan segítették a kampányt. Számunkra ez a kampány elsősorban nem a finanszírozásról szólt, hanem arról a bizonyságtételről, hogy Szlovákiában is létezik a református egyház, amely az Ige világosságát hirdeti itt, ebben a közösségben. Fontosnak tartottuk, hogy a jelenlétünk a népszámlálási adatokban is megmutatkozzon.

A 2021-es népszámlálási adatok alapján Szlovákia lakosságának 1,56 százaléka vallotta magát reformátusnak, ami 85 271 főt jelent. Ez közel 14 százalékkal, 13 526 fővel kevesebb, mint tíz évvel korábban, amikor 98 797-en jelölték be a református rubrikát a vallásra vonatkozó kérdésnél a népszámlálási kérdőíven.

A püspök nem vitatja a csökkenés tényét, de szerinte érdemes az eredményt egy lépéssel távolabbról szemlélni. – Ha megnézzük az elmúlt harminc év népszámlálási adatait, azt látjuk, hogy nagyjából az 1991-es, harminc évvel ezelőtti szinten van azok száma, akik reformátusnak vallották magukat 2021-ben – mondja Géresi Róbert. A Csehszlovákia felbomlása utáni első, 2001-es népszámláláskor több mint százezer reformátust írtak össze. A kimagasló szám a püspök szerint annak is volt köszönhető, hogy a rendszerváltás után új esélyt kapó egyházakhoz, köztük a reformátusokhoz is tömegesen tértek vissza a hívek.

Bár örömteli volt a kilencvenes évek végén az „egyházi boom”, a természetes fogyás és az elvándorlás miatt az egyházak támogatottsága évről évre csökkent. – Van egyfajta fogyás a református közösségeken belül, emellett a gyermekvállalási kedv is alacsony. Gyülekezeteinkben évtizedek óta magasabb a temetések száma a keresztelések számánál, valamint vannak olyan vidékek, olyan régiók, ahol hatalmas az elvándorlás, ami nem korlátozódik az ország határain belülre. Tömegek hagyták el az országot és kezdtek új életet Nyugat-Európában, Észak-Amerikában és az anyaországban is. Ezek a számok az egyházi statisztikában is megjelennek.

A 2021-es népszámlálási adatok szerint a reformátusok száma csökkent legjobban, ám a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház még így is a negyedik legnépesebb közösséggel bíró egyház az országban. Géresi Róbert azért elmondja azt is, hogy bár a települések döntő többségében valóban csökkent a magukat reformátusnak vallók aránya, akad mégis néhány olyan helység, ahol növekedés volt tapasztalható.

A SZLOVÁKIAI REFORMÁTUS KERESZTYÉN EGYHÁZ STATISZTIKAI ADATAI – 2021

– Erősíteni kell az egyház szolgálatát – szögezi le a püspök konklúzióként, és előrevetíti a felvidéki református egyház következő lépéseit is. – Olyan missziós stratégiát állítunk össze most, amellyel megpróbáljuk az olyan településeken magukat reformátusnak valló embereket is elérni, ahol nincsen református gyülekezet – mondja.

Református gyülekezetek az ország történelméből fakadóan csak egy szűk sávban, a Pozsonytól Tiszacsernyőig terjedő országrészben jellemzőek, az északi régióban gyülekezeti szinten nincs jelen a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház. – Meg kell keresni azokat az eszközöket, lehetőségeket, amelyek azt szolgálják, hogy minél több embert elérjünk és minél több embernek hirdethessük a Krisztusról szóló evangéliumot.

A püspök szerint ennek a megerősített szolgálatnak része 2016 óta a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program, amelynek köszönhetően hamarosan eléri az ezret a huszonnégy egyházi fenntartású óvodában és bölcsődében tanuló gyermekek száma. – Reményeink szerint ők a református iskoláinkban folytatják tanulmányaikat – bizakodik Géresi Róbert. Kiemeli, az óvodaprogram is egy azon szolgálatok közül, amelyek eredménye csak jóval később jelenik meg a népszámlálás adatsorai között.

– Ebben az évben mindenképpen szeretnénk foglalkozni az egyházi élet revitalizációjával, hogy visszaállítsuk a Covid előtti helyzetet – mondja Géresi Róbert, aki szerint az anyaországi olvasók előtt talán nem annyira köztudott, hogy a felvidéki gyülekezetek templomai hónapokra be voltak zárva, és az egyházi közösségek nem tarthatták meg alkalmaikat. – Nem tudtunk tartani gyermek-istentiszteleteket, bibliaórákat, napközis és ifjúsági táborokat. A tervünk, hogy ebben az évben a missziói szolgálatunkat is megerősítjük.