A Minority SafePack kezdeményezésről, a kárpátaljai magyarságot sújtó ukrán nacionalizmusról, valamint a hazai és külhoni református óvodák építéséről is szó volt a Generális Konvent elnökségének kétnapos budapesti ülésén. A tanácskozás után kérésünkre Bogárdi Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke foglalta össze a főbb napirendi pontokat.
„A Generális Konvent megalakításának szellemével és a református hitelvekkel is összhangban áll az a gondolat, hogy senkinek ne kelljen hátratételt szenvedni azért, mert a történelem és a világpolitika úgy hozta, hogy eltolódtak az országhatárok” – mondta el Bogárdi Szabó István a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezésről. Sajnálatos módon az Európai Unióban egyelőre nincs átfogó kisebbségvédelmi szabályozás, a Minority SafePack ezen szeretne változtatni.
Az április 3-ai határidőig több mint 1,2 millió aláírás gyűlt össze, a Generális Konvent elnöksége közleményben köszönte meg, hogy ennyien kiálltak a kisebbségben élő közösségekért. „Szeretnénk, ha az európai őshonos kisebbségek – mintegy 50 millió ember – a saját hazájában bántódás nélkül használhatná anyanyelvét, gyakorolhatná kultúráját és hitbéli meggyőződését – tette hozzá az egyházvezetők tanácskozásának ezúttal helyet adó dunamelléki egyházkerület püspöke. – Európa számos országában ma is elhanyagoltak az őshonos kisebbségek, holott az Európai Unió gyakran hangsúlyozza az esélyegyenlőség és a méltóság elvét. Ideje, hogy mindez az őshonos kisebbségekre, így például a külhoni magyarokra is igaz legyen.”
A Kárpát-medencei református püspökök és főgondnokok testülete ülésének két neves vendége is volt: Najla Kassab libanoni lelkésznő, a Református Egyházak Világközösségének (REV) elnökasszonya, valamint Balog Zoltán miniszter. A közel-keleti egyházvezető négynapos magyarországi tartózkodása alatt részt vesz a REV szintén most zajló európai regionális ülésén, találkozik az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárral és Debrecenbe is ellátogat.
A testület fontos kérdésnek tekintette a kárpátaljai magyarság helyzetét is. Bogárdi Szabó István szerint a háborús viszonyok mellett aggodalomra ad okot az ukrán nacionalizmus, ami a kisebbségekben látja a „bűnbakot”, és hatalmas súllyal nehezedik a kárpátaljai magyarokra. „A térségben nagy a szegénység, a keresőképes fiatalok a világ más tájaira mennek munkát és boldogulást találni. Az elvándorlás miatt hihetetlenül gyorsan öregszik a kárpátaljai egyháztársadalom, így ezúttal is aggódva hallgattuk a beszámolókat” – fogalmazott az egyházvezető.
A püspök tájékoztatott az elvándorlás és a szórványosodás okozta helyzetről is: a kisebb településeken számos helyen szinte a lelkipásztor az utolsó értelmiségi. „Néhány helyen azon törik a fejüket a lelkészek, hogy ők is továbbállnak, hiszen nem tudják gyermekeiket magyar nyelvű iskolába íratni. Próbáljuk közösen megoldani a gondokat, de be kell látnunk, hogy ez nem könnyű feladat – foglalta össze Bogárdi Szabó István. – Ami viszont örömre ad okot, hogy sok határon túli településen tudunk óvodákat építeni, ebben élen járnak a felvidéki reformátusok, ahol a magyar kormány támogatásának is köszönhetően tizenhat óvoda és négy bölcsőde épülhet.”
A Generális Konvent tagjai legközelebb májusban találkoznak a reformátusok egységünnepén Diósgyőrben, illetve Lillafüreden.
Fekete Zsuzsa, fotó: Kriston Attila