Misszió vagy diakónia?

Bizonyára sokan hallották már ezt a „tyúk vagy tojás” típusú kérdést arról, hogy mik a határok a fenti szolgálatok között. Hol kezdődik a diakónia és elválasztható-e a szeretetszolgálat a missziótól? A kérdésre Dr. Gaál Sándor adta meg a választ a IV. Kárpát-medencei Missziói és Diakóniai Találkozón.

A diakónia és a misszió megkülönböztethető és megkülönböztetendő, de el nem választható. Ha minőségi módon csináljuk az egyiket, akkor a másik malmára hajtjuk a vizet – mondta dr. Gaál Sándor, aki a konferencián a Kárpát-medencei lelkészképző intézetekben megjelenő diakóniát és önkéntességet mutatta be a résztvevőknek. 

Nem csoda tehát, hogy immár négy éve a konferenciát a MRE Szeretetszolgálati Iroda, a Zsinati Hivatal Missziói Irodája és a Református Missziói Központ közösen szervezi.  A már hagyományosan Berekfürdőn megrendezett konferencia elsődleges célja az, hogy az azonos szakterületen dolgozók megismerjék egymást és a másik szolgálatát valamint saját tapasztalataikkal segítséget nyújtsanak egymásnak. Czibere Károly, a Szeretetszolgálati Iroda vezetője köszöntőjében elmondta, hogy fontosnak tartja, hogy minden résztvevő elvárással a szívében jöjjön a konferenciára és a délutáni műhelymunkákban hangsúlyos legyen a szakmaiság is.

Pál Sándor, a Magyar Református Szeretetszolgálat kuratóriumi elnöke a szeretetszolgálat tevékenységének bemutatása során kiemelte, hogy a hit természetes velejárója az, hogy jót cselekszünk. Megtudhattuk azt is, mit és hogyan tehetünk az intézményeinkben szolgáló munkatársakkal. Victorné Erdős Eszter, a ráckeresztúri református drogterápiás otthon vezetője saját gyakorlata alapján bemutatta, hogyan alakítható ki a bizalom, jó munka és a jó munkahelyi légkör. Fontos, hogy ne csak azokra figyeljünk, akiken segítünk, hanem időt és energiát fordítsunk azokra is, akik velünk együtt végzik a szolgálatot.

Önkéntesség vagy ingyen munka?

Az Önkéntesség Európai Éve van és igen divatos témának számít az önkéntességről beszélni. A gyülekezetekben és az egyházi intézményekben a kezdetektől szolgálnak önkéntesek, bár a mai napig általában nem ezzel a titulussal illetik őket. A konferencia több előadásában előtérbe került, az önkéntes munka hasznossága valamint az is, hogyan kell/kellene foglalkozni azokkal, akik a szabadidejükkel nagy lelkesedésből – de talán hozzá nem értéssel – szeretnének szolgálni. dr. Siba Balázs, az Ifjúsági Iroda vezetője elmondta, hogy miért fontos az önkéntesség és arra is felhívta a figyelmet, hogy szükséges, hogy az önkéntes egyetértsen azzal, ami a feladat. Vad Lilla a Szeretethíd programkoordinátora bemutatta az egyházon belüli szolgálat lehetőségeit és formáit.

„Nagy erő van a fiatalokban és önkéntesekben, ezt használni kell!” – mondta Vetési László, az Erdélyi Egyházkerület szórványügyi előadója. A konferencia résztvevői több hozzászólásban azt is kiemelték, hogy bár az intézményeknek és szolgálati területeknek nagyon jó, hogy jönnek önkéntesek, de nem szabad őket ingyen munkásnak tekinteni. A fogadói oldalról nagyobb idő- és energiabefektetést igényel az, ha lelkiismeretesen foglalkozunk egy jelentkezővel, de ez hosszú távon megtérül és nem csak az intézmény előnyére válik, hanem az önkéntes személyiségét, hitét is formálhatja. Hámori Ádám, szociológus, Zsinati EU-referens arra hívta fel a figyelmet, hogy a kutatások alapján a fiatalok háromnegyedét nem érjük el vallásos tartalmakkal. Pedig ugye tudjuk, hogy a nevelést jobb minél fiatalabb korban elkezdeni.

Az Úr hangjára hallgassunk

Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházügyi, civilügyi és nemzetiségi államtitkára ismertette az egyházakat érintő kormányzati stratégiát és együttműködést. Kiemelt feladatnak tekinti a bizalom helyreállítását az egyház és az állam között. Fontos, hogy kialakulhasson egy hétköznapi dialógus, hiszen hiába vannak az egyháznak és a kormánynak elképzelései, ha ezek nem találkoznak, nincs párbeszéd. Pedig ezek a törekvések egymást kell, hogy erősítsék.

Fontos, hogy jó döntéseket tudjunk hozni. Ha a saját gondolatainkat, elképzeléseinket követjük, csak rossz felé járhatunk. Azért fontos, hogy az Úr hangjára hallgassunk, mert akkor élő vizet találunk. „Azt kívánom a konferencia minden résztvevőjének, hogy mindannyian az Úr hangjára hallgassunk” – ezzel a gondolattal köszönte meg a jelenlevők részvételét P. Tóthné Szakács Zita, a Missziói Iroda vezetője. Majd Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke istentisztelettel és úrvacsorai közösséggel zárta a konferenciát.

A négynapos konferencia előadásai meghallgathatók a www.diakonia.hu oldalon.

Gilicze Réka