Novák Katalin magyar köztársasági elnök jelenlétében leleplezték Gyulafehérváron Bethlen Gábor erdélyi fejedelem egész alakos szobrát, a Magyar Református Egység Napja keretében. Az eseményt és a záró istentiszteletet a helyszínen több mint kétezren kísérték figyelemmel.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke köszöntőjében kiemelte az egykori fejedelem munkásságát: a református erdélyi oktatás, a szellemi élet megteremtését. A püspök felidézte, hogy 2009-ben – a magyar református egység létrejöttével – gyógyír került a sebre, amelyet a korábbi elszakadás okozott. Örömmel tért ki arra, hogy most először szórványban ünneplik az egységnapot. Köszönetet mondott Gyulafehérvár polgármesterének, hogy a dél-erdélyi város befogadta a rendezvényt és a Bethlen-szobrot.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke
A fejedelem által 400 évvel ezelőtt alapított Collegium Academicum fennállása az oktatás ünnepe is. Az intézmény által képviselt szellemi élet, a református erdélyi értelmiség képzése a társadalmi, politikai gondolkodásra is jelentős hatással volt és bír a mai napig. A püspök szólt Bethlen Gábor törekvéseiről is: a nyugati országokkal fenntartott politikai-kulturális kapcsolatokról, a gazdasági-társadalmi megerősödésről, a felsőfokú oktatásról, amelynek mentén létrejött a világi, öntudatos, egységes értelmiségi közeg.
Novák Katalin köztársasági elnök
„Bethlen Gábor nem ereszt és nem eresztjük”
– kezdte beszédét Novák Katalin köztársasági elnök, miután leleplezték Bethlen Gábor szobrát.
Megemlékezésében felidézte: a fejedelem olyan időszakban alkotott maradandót, amikor mások pusztítottak. Ma is kötelez minket szellemisége és öröksége arra, hogy ne csak téglából építsünk épületeket, hanem igéből és hitből is lelki védőbástyákat hozzunk létre: anyag és szellem együtt alkothat maradandót.
Az erdélyi magyar közösségek szülőföldön maradása olyan érték és érdek, ami soha nem mások ellen szól. Hitből, hittel a hitünk megmaradásáért építsünk – fogalmazott. Bethlen Gábor életműve a hitbe és Istenbe vetett bizalma nélkül értelmezhetetlen. A köztársasági elnök úgy fogalmazott: az erdélyiek hite „mégis hit, és ők mégis magyarok”, őrzik édes anyanyelvünket, önazonosságunkat.
Novák Katalin megemlítette, hogy Bethlen Gábor belülről fakadt bölcsessége népe, honfitársai megmaradását, biztonságát és felemelkedését szolgálta.
„Ez a mi dolgunk is, szövetségeseket kell keresnünk. Tárgyalni, megegyezni, ajtókat nyitni, hogy a magyaroknak még szebb élete legyen. A családot megőrizzük családnak, a nőt nőnek a férfit férfinak. Ebben van Közép-Európa jövője.”
Az egységnapra összegyűlteknek azt üzente, ez a nap ünnep, hálát adhatunk az összetartozásért.
Többezren gyűltek össze Bethlen Gábor szobrának leleplezésére
Gabriel Pleșa gyulafehérvári polgármester a kötelességről beszélt. Elmondta, nemzetiségtől függetlenül tovább kell építsük elődeink hagyatékát. Bethlen Gábor fejedelem érdemei nem vitathatók, Erdély egyik legvirágzóbb időszaka köthető a nevéhez, így ma méltón tér vissza a vár szívébe, az általa alapított Collegium Academicum közelébe.
Victor Opaschi vallásügyi államtitkár azt emelte ki, hogy a hitbéli és vallásszabadság a demokrácia alapértékei, az államtitkárságnak pedig elsődleges feladata a felekezetek, valamint az egyházak és az állam közötti jó kapcsolat fenntartása.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott: az, hogy Gyulafehérváron a mai naptól Bethlen Gábor szobra áll, egyebek mellett azt is jelzi, hogy a város többségi közössége befogadta egyik kisebbségének, nemzeti közösségének történelmi hősét. A szobrokat őseinknek állítjuk, segítenek minket abban, hogy ne feledkezzünk meg a múltról. Bethlen Gábor életműve példakép lehet bármelyik magyar politikus előtt.
Bethlen Gábor szobrát Gyulafehérváron az egykori iskola, illetve az 1918. december 1. Egyetem szomszédságában lévő körforgalomnál helyezték el. Alkotója a nagyváradi Deák Árpád szobrászművész. A bronzszobor talapzatának felső részére a „Gabriel Bethlen 1580–1629” felirat került, alsó részére pedig a fejedelem jelmondata: „SI DEUS PRO NOBIS, QUIS CONTRA NOS" (ROM 8,31) COLLEGIUM ACADEMICUM 400 (1622–2022).
(A fejedelem jelmondata magyarul: „Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?” Róm 8,31)