Krisztusra mutató élet

Az amerikai magyar református gyülekezeteket egy részét összefogó és a Krisztus Egyesült Egyházához tartozó Kálvin Egyházkerület a május 17-i ünnepi zsinaton csatlakozott a Magyar Református Egyházhoz. Az egyház korábbi püspöke, a nyírségi származású Bütösi János személye különleges kapcsolódási pont egyházaink között.

„Találkozásunk teológiai tanulmányaim időszakára nyúlik vissza, amikor Bütösi János missziológiát tanított a Debreceni Református Teológiai Akadémián” – emlékszik vissza a korábbi püspökre Krasznai Csaba, a Kálvin Egyházkerület jelenlegi lelkészi vezetője. „A baráti, Krisztusban testvéri és mentori kapcsolat akkor kezdődött János bácsival, amikor jelentkeztem a missziói szemináriumába, melyet nagy érdeklődéssel vártam, ő pedig lelkesen vezetett és tanított” – teszi hozzá az egykori tanítvány.

kép„Friss és új lelkületet hozott a teológia életébe az ősi református falak közé, melynek sok diáktársamra és a teológián tanító professzorokra is pozitív hatása volt” – idézi fel személyes élményeit a püspök. Bütösi János igehirdetései gyakorlatias módon voltak megfogalmazva, mely segített abban, hogy még inkább megértsék, mit jelent az ige alapján elhangzottakat a gyakorlatba ültetni. Nagyra becsülte a református tanításokat – különösen Kálvin Institúcióját sokszor hangsúlyozta –, és az ő nevéhez fűződtek a missziói napok, a gyülekezetekbe szervezett látogatások. „Az ő tanítása során és az ő hatására erősödött meg bennem a missziológia és a gyülekezeti evangelizáció iránti még mélyebb és elkötelezettebb érdeklődés” – idézi fel Krasznai Csaba.     

Sokat elárul Bütösi János vezetői személyiségéről, hogy több alkalommal is püspöknek választották. A misszió iránti buzgósága nemcsak egyes személyek, hanem az egész egyház életére nagy hatással volt. „Erősen és elkötelezetten szorgalmazta a reformátusság, illetve az egyház és a különböző felekezethez tartozó keresztyének egységét. De nem csak beszélt róla, hanem tett is azért, hogy ez megvalósuljon” – értékeli elődje törekvéseit a püspök, aki úgy véli, elkötelezettsége az egész világon élő magyar református gyülekezetekhez és magához a református egyházhoz példaértékű volt és azt soha semmilyen módon fel nem adta volna. „Bütösi János misszióban élt. Büszkén hirdette magáról, hogy ő keresztyén református magyar. Élete, munkája, szolgálata mindenben Krisztusra, az Ő megváltójára és szabadítójára mutatott” – fogalmazza meg összegzésül.

Bütösi János (1919–2010) a debreceni Tisza István Tudományegyetem Református Hittudományi Karán szerzett lelkészi oklevelet 1943-ban. Segédlelkészként Munkácson szolgált, majd a Bethánia CE Szövetség utazó lelkészeként tevékenykedett. Tanulmányi ösztöndíjjal Amerikába ment: a princetoni Teológiai Szemináriumon tanult, majd a pittsburgi egyetemen doktori fokozatot szerzett. 1949-ben a magyar hatóságok megakadályozták hazatérését. 1950-től több amerikai református gyülekezet lelkésze (1950−1955: Hammond, 1955−1959: McKeesport, 1960−1976: South Norwalk, 1976−1989: Bridgeport). 1975−1979-ig és 1981−1985-ig a Krisztus Egyesült Egyházához tartozó Kálvin Egyházkerület püspökeként szolgált. 1991-ben a Magyar Református Világszövetség elnökévé választották, 1996-tól a Szövetség tiszteletbeli elnöke. Alapítója a Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiuma Missziológiai Szekciójának és a budapesti Protestáns Missziói Tanulmányi Intézetnek. 1990-ben a Debreceni Református Teológiai Akadémia vendégtanára, 1991 és 1998 között az általa megszervezett Missziói és Felekezettudományi Tanszék professzora. 1990-ben a teológia díszdoktorává avatták, munkásságát a Debreceni Református Kollégium 1998-ban Szenci Molnár Albert-díjjal ismerte el. 2010-ben, életének 91. évében az amerikai Sheltonban hunyt el, ahol lányával, vejével és unokáival élt.

Ima a múltból

„Legyen áldott a Te szent neved az evangéliumért, amelyet hirdettettél közöttünk ez alkalommal! Amit a rádió nem mond, amit a televízió nem vetít, amit az újságok meg sem sejtenek, Te arról beszéltél nekünk a Te igédben, amely számunkra az egyetlen eligazítás. Engedelmes szívért könyörgünk most Hozzád, hogy az egyház egyház lehessen, ama harmadik nemzetség, amely mindegyik nemzetben a Te országodnak a munkálását tekinti elsődleges feladatának. (…) Most, amikor nekünk kell dönteni, és a Krisztus szavát halljuk, hogy aki engem követ, tagadja meg magát, vegye fel az ő keresztjét és úgy kövessen engem, akkor Krisztus-látásért könyörgünk.

kép

Engedelmes szívért, amely az Ő lába nyomában jár, s a ma munkálkodó Istennek válik munkatársává. Könyörgünk Hozzád, tisztíts meg bennünket, Urunk, hogy ezekben a nagy napokban a Te nevedben, Hozzád méltó módon tudjunk bizonyságot tenni a megfeszített és feltámadott Úr Jézus Krisztusról. (…) Engedd meg, hogy ne azonosítsuk magunkat Veled. Mert nekünk is, mindenütt a Kárpát-medencében, széles e világon, nekünk magyar reformátusoknak is szükségünk van az állandó reformációra, hogy bálványokat gyártó szívünk a Krisztusnak hódoljon, hogy összetörjenek a bálványok, de növekedhessék az Ő uralma. Könyörgünk, Urunk, Te védj, Te vezess és Te tégy bennünket országod eszközeivé.”

Az imádság elhangzott 1996. július 28-án a debreceni Kistemplomban a III. Magyar Református Világtalálkozó keretében tartott istentiszteleten.

Czanik András