„Úgy jártunk, mint a viccbeli aranyhal, amelyet az egyszeri ember kifog és elkezdi pucolni. Amikor pedig megkérdezik tőle, mit csinálsz, lehetett volna három kívánságod, azt mondja: mi már azon túl vagyunk” – nyilatkozta a román kormánnyal vívott jogi csatározások kapcsán Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a Válasz Online portálnak adott interjújában. Az egyházvezetőt okirathamisítással vádolják a román hatóságok. Kató Béla beszélt a magyarság legfontosabb megtartó elemeiről, a Magyarországról érkező támogatásról, és arról, hogyan képes a jelenlegi helyzetben is bízni és reménykedni.
A hatalom nem tekint minket a többiekkel egyenrangú állampolgárnak – mondta Kató Béla erdélyi püspök a Válasz Online portálnak adott interjújában. A határon túli egyházvezetőt Ablonczy Bálint kérdezte a zilahi Wesselényi Kollégium épületének visszaszolgáltatása kapcsán indult perről, melyben Kató Béla mellett Csűry István királyhágómelléki püspököt is megvádolták okirathamisítással. Kató Béla elmondta, ha a román állam képtelen adminisztratív úton megakadályozni a jogos tulajdonuk visszaszolgáltatását, akkor büntetőügyek kreálásával igyekszik leállítani a folyamatot. A vádat abszurdnak találja, és ezt az ügyésszel is közölte, aki arra hivatkozott, hogy neki hivatali kötelessége a vizsgálat. A püspök ugyanakkor a vádak képtelensége ellenére is aggódik, mert valakik valamiért elindították ezt a folyamatot.
Arra a kérdésre, hogy a Szilágy megyében 23 százalékra csökkent arányú magyarság mellett lehet-e csak hagyományra alapozva építkezni egy szórványvidéken, Kató Béla úgy felelt:
„Ha meghúzzuk magunkat és nem törekszünk egykori közösségi tulajdonunk visszaszerzésére, akkor az eltűnésünkben érdekeltek végül sikerrel járnak.”
Véleménye szerint az anyanyelvi oktatás és az erkölcsi-hitbeli nevelés megerősítése a legfontosabb cél, mert ez a kettő az erdélyi magyarság legfontosabb megtartó eleme. Elmondta, hogy mindent megtesznek a régi intézményeik visszaállításáért, és ha ezt megtagadják tőlük, újakat hoznak létre.
Az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke arról is beszélt, hogy az EU- és NATO-csatlakozás idején Bukarest ígéretet tett a tulajdon-visszaszolgáltatásra, de ahogy fogalmazott, „úgy jártunk, mint a viccbeli aranyhal, amelyet az egyszeri ember kifog és elkezdi pucolni. Amikor pedig megkérdezik tőle, mit csinálsz, lehetett volna három kívánságod, azt mondja: mi már azon túl vagyunk.” Figyelmeztetett arra is, hogy ne legyen kétségünk, a román kormány, ha akar, talál további kapaszkodókat, akár lehallgatott telefonbeszélgetésekből kiragadott félmondatokat.
Az újságíró azon kérdésére, hogy mivel győzne meg egy magyarországi polgárt, hogy az adófizetői pénzek jó helyre mennek az Erdélyi Református Egyházkerület támogatásával, Kató Béla egyszerű választást vetett fel: „Tisztázni kellene minden egyes emberrel, hogy egyáltalán tud-e egységes magyar nemzetben gondolkodni.” Ha nem, akkor a püspök szerint neki ez mindig kidobott pénz marad, ha viszont fontos neki a határon túli magyarság, akkor támogatni kell a közösségeik megmaradását. Annak záloga pedig az identitásmegőrzést szolgáló intézményrendszer kiépítése. „Úgy nem maradunk meg magyarnak, hogy népdalt éneklünk a mezőn.” – mondta Kató Béla.
A püspök arra is felhívta a figyelmet, hogy szó sincs arról, hogy a magyar kormány az ablakon dobálja ki a pénzt, komoly terveket és elszámolást adnak le minden projektről, és igyekeznek több lábon állni, például uniós források bevonásával. „Ideje elfelejtenünk az egyoldalú segélyezésről szóló szemléletet”. Magyarország rengeteget nyert az áttelepülő határon túli magyarokkal, orvosokkal, tanárokkal, mérnökökkel, mesteremberekkel, akiknek kiképzésére a magyar államnak nem kellett költenie, rögvest adófizető polgárok lettek – jelentette ki a Válasz Online-nak a püspök, aki azt is hangsúlyozta, amikor Magyarországra tekintenek, kevéssé izgatja őket a kormány színe, csak azt nézik, hogy a hatalmon lévő kabinet tud-e a nemzetpolitikába kapcsolódni vagy az egész kérdés hidegen hagyja.
Kató Béla azt is elmondta az építkezések, felújítások kapcsán, hogy álságos dolog lenne elválasztani a lelki és a fizikai egyházat, „ahhoz, hogy a madár kiköltse a fiókáit, kell a fészek”, de arra figyelni kell, hogy ne csak a horizontális, anyagi szempontok érvényesüljenek, hanem jelenjen meg a vertikális is, mert „az Istennel való elszámolás kötelezettsége féken tart minket és értelmet is ad az életünknek”.
Kiemelte, hogy óriási probléma, hogy a román állam szeparatizmust lát abban, hogy igényt tartanak volt ingatlanjaikra és oktatási autonómiájukra. „Bármit csinálunk, mindig megkapjuk, hogy iskolákat emlegetünk, de valójában Erdélyt akarjuk elszakítani. Pedig ennek semmi realitása, felelős ember nem is gondolkodik ilyesmiben. Arról viszont nem akarunk lemondani, hogy ott szeretnénk megmaradni, ahol ezer éve élünk” – jelentette ki az erdélyi püspök.
Az Erdélyből Nyugat-Európába és Amerikába vándoroltak kapcsán is kiemelte, hogy anyanyelvi oktatás nélkül csak egy-két generációig élnek a magyar gyökerek, és egy francia, angol vagy amerikai gondolkodhat úgy, hogy nincs értelme a globalizáció ellen küzdeni, de egy tizenötmilliónál kevesebb lelket számláló közösségben mindenki számít. „Be kell hajtanunk mindent embert, még a szavakat is, mondja Kányádi Sándor A Noé bárkája felé versében” – mondta.
És hogy miért bizakodik és küzd a nem túl kecsegtető népességi adatok ellenére is Kató Béla?
„Mindent meg lehet változtatni, csak hinni kell. Ábrahám gyerek nélkül, megkeseredve, öregen élt Ur városában. Ám egyszer azt mondta neki az Úr, annyian lesztek, mint a tengerföveny. Ez hihetetlen dolognak tűnt, mégis megvalósult: megszületett Izsák és ment tovább a történet. Az élet legnagyobb titka, hogy áldozathozatal nélkül nincs élet – ezt mi, keresztyének igazán tudjuk. Krisztus áldozatában van az életünk.”
Az interjút ide kattintva olvashatják a Válasz Online-on:
„Ez most életre-halálra megy” – Kató Béla erdélyi református püspök az ellene indított román ügyészségi vizsgálatról
Büntetőeljárást kezdeményezett a román ügyészség a zilahi Wesselényi Kollégium épületének visszaszolgáltatása ügyében két magyar református püspök ellen. Egyikük, a kolozsvári székhelyű Erdélyi Református Egyházkerületet vezető Kató Béla a Válasz Online-nak elmondja: abszurd vád, hogy hamisított dokumentumokkal próbálták visszaszerezni az államosítás idején elvett ingatlant.