A GEKIB-et, azaz a Generális Konvent Ifjúsági Bizottságának egyeztető fórumát március 7-én, 8-án és 9-én rendezték meg Mályiban. A találkozót a Kárpát-medencében működő református ifjúsági szervezetek számára tartják meg minden fél évben, hogy egymástól tanuljanak, megosszák a nehézségeiket, örömeiket, és közös eseményeket szervezzenek. Most 35 szervezet 40 képviselője jött el. Kárpátaljáról ebben az évben az ismert okokból nem sokan tudtak az eseményen részt venni, de a közösség gyűjtést rendezett a Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezet (KRISZ) részére.
A már tizenkét éve szervezett GEKIB célja, hogy a Magyar Református Egyház látószögében működő, dolgozó ifjúsági szervezeteknek találkozási lehetőséget teremtsen. – Rengeteg szervezet képviselői gyűlnek itt össze három napra, hogy tapasztalatot cseréljenek, missziós terveiket és munkájukat megbeszéljék, tanuljanak egymástól, vagy éppen vitával keressék a választ bizonyos kérdésekre – mondja Gulyás Dóra, az egyház Ifjúsági Osztályának vezetőhelyettese. A végső cél, hogy a kapcsolatokat megerősítsék, jó szájízzel, ötletekkel tele térjenek haza, folytatni az előttük álló munkát. Merthogy munka mindig van: évente új fiatal generáció jelenik meg szemük előtt, akikből azután a jövő egyháza épülhet.
Közös nyelv: a misszió
A találkozót félévente rendezik: tavasszal szélesebb körű alkalmat tartanak. Ezen nem csupán az ifjúsági szervezetek vezetői, hanem az egyházmegyék ifjúsági referensei, teológiák diákvezetői, diákönkormányzatok tagjai is jelen vannak. Az őszi alkalmon ennél szűkebb körű az egyeztetés.
– A GEKIB erőssége, hogy lehetőségünk nyílik olyan közösségekkel találkozni, akikkel hasonló célokat fogalmazunk meg, és ezekben erősítjük egymást. Mindig van olyan beszélgetés, amelyből az derül ki, hogy ugyanazokat a problémákat is tapasztaljuk az ifjúsági munka folyamán, és ugyanazokkal a gondokkal küzdünk, ekkor pedig a megoldás megtalálása válik egyszerűbbé – fogalmaz Gulyás Dóra. Mint mondja, a pandémia hatása még mindig érződik a gyülekezetekben, az onnan kimaradó fiatalok nehezen jönnek vissza a templom köré szerveződő közösségekbe.
Azt sem egyszerű követniük, milyen programokhoz érdemes visszatérni, és milyen digitális platformok és anyagok által lehet jobban megszólítani a fiatalabb korosztályt. – Ezért is jó, hogy sokfélék vagyunk és sok felől jövünk a GEKIB-re, hiszen jó egymás tapasztalataira hagyatkozni, kipróbálni a többiek módszereit. A misszió a közös nyelvünk. Ebbe mindenki tud kapaszkodni. Még ha van, amiben nem értünk is egyet, vagy más utat tartunk jónak, tudjuk, ugyanazt a házat igyekszünk építeni. Persze, az is fontos, hogy az építkezés összehangolt legyen. Ebben segítenek az ötletelések, beszélgetések. Amikor összegezzük a három nap tanulságát és az előttünk álló teendőket, nagyon élesen kicsúcsosodik, hogy missziós lelkülettel fordulunk a fiatalok felé.
Hittanról ifibe
Mára a magyar iskolákban választható tantárgy a hit- és erkölcstan. Az idei találkozó egyik fontos beszélgetési témája volt, hogy miképp kapcsolhatnák be a hittanórákra járókat az ifjúsági közösségekbe. – Azt látjuk, nem elég csak a diákokat megszólítani, hanem a hittanoktatókhoz is szólni kell. Több együttműködésre és akár a számukra nyújtott konkrét segítségre lenne szükség. Erre is vannak persze jó példák. Több ifjúsági szervezet végez iskolamissziót: szünetekben, hittanórákon kapcsolódnak a diákokhoz zenével, beszélgetéssel. Jó volna, ha minden iskolába szervezetten el tudnánk jutni – mondja Gulyás Dóra.
Elterjedhet az egész Kárpát-medencében
Sokat beszélgettünk a kereteink folyamatos megújításáról és az ehhez szükséges bátorságról, ezért megújulás mikéntje jár a fejemben most leginkább, ezt viszem haza – mondja Gyurcsis Júlia, a Felvidéki Fiatal Reformátusok Szövetségének képviselője a szerdai záróalkalom után. – Szeretek GEKIB-re járni, mert maga a közösség baráti társaságként is működik. Érdekes megtapasztalni, hogy ki mivel küzd, és hogyan talál kiutat olyasmiből, ami nekünk talán nem sikerült, vagy épp mi milyen tapasztalatot oszthatunk meg, olyat, ami a másikat kilendítheti a mélypontról.
A GEKIB feltöltőpont, ami újabb lendületet ad a következő félévre. – Ezt már Nagy Bettina, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem hallgatói önkormányzatának tagja mondja. Erről az alkalomról azt viszi magával: nem kell foggal-körömmel ragaszkodni a megszokott munkamódszerekhez, még ha azok működtek is korábban.
Filep Erzsébet, a Szegedi Református Egyetemi gyülekezetet képviseltében először volt a Kárpát-medencei ifjúsági szervezetek találkozóján. – Korábban nem is tudtam erről a fórumról, az esemény felénél kezdtem megérteni, miért fontos, hogy legyen GEKIB. Egymás lelki támogatása különösen lényeges, de amikor együtt kitalálunk valamit, ami a közösségeink révén az egész Kárpát-medencében elindulhat, elterjedhet és közelebb viheti a fiatalokat Krisztushoz, az felemelő és egyben bátorít, van értelme a missziónknak.
Imaéjjel
A GEKIB egyik ilyen közös kezdeményezése az imaéjjel, amelyhez a háttéranyag kidolgozását minden évben más, a találkozón részt vevő szervezet vállalja. A segédanyagot aztán bármelyik, Kárpát-medencében vagy azon túl működő református ifjúsági közösség felhasználhat, csatlakozva a közös imádságokhoz. A következő imaéjjel időpontját október 21-re tűzték ki.