Évek óta több mint 150 ezer gyermek vett részt valamilyen formában református hittanoktatásban. Az egyházközségeink által szervezett alkalmak, a nem református egyházi iskolák fakultatív, valamint a református iskolák és óvodák kötelező hittanórái mellett 2013 óta minden állami általános iskolában kötelezően választható a református hit- és erkölcstan tantárgy.

Létszámadatok:

Egyházközségek által szervezett fakultatív: 21.575 fő

Nem református egyházi iskolai: 14.857 fő

Református iskola és óvoda: 43.013 fő

Állami iskolai református hit- és erkölcstan: 71.233 fő

Hittanoktatásban részesülők száma összesen: 150.678 fő

Március első felében zajlanak az állami iskolákban kötelezően választható hit- és erkölcstanórákkal kapcsolatos tájékoztató szülői értekezletek, a szülők áprilisban írathatják be református hittanra gyermeküket.
A szülőknek kell nyilatkozniuk arról, hogy állami fenntartású általános iskolában vagy hatévfolyamos gimnáziumban tanuló, általános iskolás korú gyermekük az etikaoktatást vagy valamelyik felekezet hit- és erkölcstan óráját fogja látogatni a következő tanévben.

A Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Katolikus Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház testvéri egyetértésben, egymást segítve folytatja hittanoktatási tevékenységét a magyar köznevelési és szakképzési intézményekben. A három egyház képviselői 2006-ban együttműködési megállapodásban rögzítették a kölcsönös támogatás szabályait. A felek 2024-ben aktuálisnak látták az együttműködés megerősítését és kiterjesztését a szakképzési intézményekre nézve is.

Tájékoztatásul közöljük a 2025. jan.1-vel hatályba lépő megállapodás teljes szövegét:

Megállapodás

az egyházi köznevelési és szakképzési intézményekben folytatott egyházi hittanoktatási tevékenységről

Amely a Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház között a katolikus közoktatási intézményekben folyó református/evangélikus, illetve a református/evangélikus közoktatási intézményekben folyó katolikus hitoktatás tárgyában Budapest 2006. szeptember 20-án kelt megállapodás 1. számú módosítása, a 2025. január 1-jétől hatályos módosításokkal.

1. A megállapodás hatálya kiterjed minden magyarországi katolikus, református és evangélikus köznevelési és szakképzési intézményre.
2. A három Egyház egyetért abban, hogy az általuk fenntartott köznevelési, szakképzési intézményeknek nem feladata az áhítatok, istentiszteletek, szentmisék szervezése, ez elsősorban a helyi gyülekezetek, egyházközségek feladatai közé tartozik. Megállapodnak abban, hogy a saját intézményeikben órarendbe iktatott kötelező tárgyként az intézmény egyházi iskolai hittanoktatásra fordított heti óraszáma szerint, általában heti két órában biztosítják a másik fél hittanoktatását igénylő szülők gyermekei számára az egyházi iskolai hittanoktatás tanításának optimális feltételeit (amely feltételek azonosak az iskola más tárgyat oktató tanáraival), a helyi viszonyoknak (jelentkező növendékek száma, órarendi, tantermi, hittanórák, csoportok tömbösítése (lehetőség szerint egymáshoz közeli évfolyamok alkossanak egy csoportot), évfolyamok tanóráinak egy időben történő tanítása, stb.) és a másik egyház által rendelkezésre bocsátott személyi feltételeknek (hitoktató, ill. hitoktatók időbeosztása) megfelelően. A köznevelést vagy szakképzést folytató felekezeti intézmények nem kötelezhetik a tanulókat a tanuló saját felekezetétől eltérő hittanórák, áhítatok, istentiszteletek, szentmisék látogatására. A három egyház egyetért abban, hogy az egyházi fenntartású köznevelési és szakképzési intézményekben a hittankönyvek megrendelését, beszerzését – az érintett felekezettel, vagy hitoktatóval egyeztetve – az adott iskola, illetve annak fenntartója biztosítja függetlenül attól, hogy a diákok melyik felekezet hittanát választják. A katolikus hitoktatót (hitoktatókat) a területileg érdekelt iskola véleményének meghallgatása után az illetékes egyházmegye püspöke bízza meg. Az evangélikus/református hitoktatót (hitoktatókat) a köznevelési intézmény illetékes fenntartó egyházi önkormányzati testülete (presbitérium és közgyűlés) és az intézmény vezetője véleményének meghallgatása után az illetékes egyházi testület elnöksége bízza meg. A hitoktató megbízólevelét évkezdéskor bemutatja az intézmény igazgatójának. A fogadó intézmény a tanév elején szintén írásban értesíti a másik egyház illetékes hatóságát – annak külön kérelmére – a hitoktatás arra a tanévre érvényes rendjéről (hittanos csoportok száma, névsora, a hittanórák helye és ideje). A hitoktató illetményét saját egyháza folyósítja.
3. A hittanoktató tartsa tiszteletben az intézmény hagyományait, ünnepélyeit, egyházi sajátosságait és házirendjét, illetve az intézmény is tartsa tiszteletben más felekezetek ünnepeit. Ha a tanévnyitó, tanévzáró, istentisztelet vagy szentmise keretében van, az azon való részvételre kötelezhetők a más vallású gyermekek is. Ezek az iskolai események, ha istentisztelet vagy szentmise keretében zajlanak, lehetőleg ne vasárnap legyenek. Egyébként pedig minden gyermek a saját egyháza istentiszteletén vagy szentmiséjén vesz részt. Haladási naplóját saját felettes egyházi hatóságainak kérésére bármikor köteles bemutatni, a fogadó intézmény vezetője azonban csak indokolt esetben kérheti betekintésre (pl. az érettségi elnök kérésére). Amennyiben a tanuló saját felekezete szerinti hittanoktatásban részesül, osztályzatát csak saját hittanoktatójától kaphatja, mégpedig a fogadó intézmény rendje szerint (pl. szöveges, vagy érdemjegyes értékelés).
4. Az egyházi hittanoktatást, óvodai fakultatív hittanoktatást annak az Egyháznak a tanterve, nevelési terve szerint tanítják, amelyik a hitoktatót megbízza. Szaktanácsadói, szakfelügyeleti látogatást is csak a küldő egyház végezhet, de annak idejéről és eredményéről a fogadó intézmény vezetőjét is értesíteni kell.
5. A fogadó intézmény igazgatótanácsa (vagy annak felettes hatósága) kezdeményezheti - alapos személy, pedagógiai vagy más indokok alapján - a hitoktatót megbízó egyházi jogi személynél a hitoktató munkájának felülvizsgálatát. Az intézménynek azonban nincs joga az érdekelt egyház illetékeseinek hozzájárulása nélkül a más felekezeti hitoktatás tartalmi, tárgyi vagy személyi kérdéseiben intézkedni, illetve azok feltételeit megváltoztatni.
6. Felek vállalják, hogy amennyiben a megállapodás végrehajtása során tisztázandó kérdések merülnek fel, úgy azt egyházuk központi titkársága kapcsolattartása útján tisztázzák.
7. Felek vállalják, hogy egyházuk központi titkársága gondoskodik arról, hogy a megállapodást az érintettek megismerhessék. Egyebekben a keresztényi szeretet, egymás megbecsülése és a három Egyház közötti történelmi jó viszony megőrzése legyen az irányadó.

Budapest, 2024. 12.04

Steinbach József

püspök

Az MRE Zsinatának lelkészi elnöke

Dr. Veres András

megyéspüspök püspök

Az MKPK elnöke

Szemerei János

püspök

Az MEE elnök-püspöke

Hogy a szülők döntését segítsék, az iskolák kötelesek egyeztetni a helyi egyházközségekkel, s március 14-ig tájékoztató szülői értekezleteket szervezni. A honlapunkon találnak a tájékoztatást segítő, helyi igényekre szabható plakátot, szórólapot és a református hit- és erkölcstant bemutató ppt-t.

A 2023/24. tanévre történő beiratkozás alkalmával a református hit- és erkölcstan oktatást szervező református egyházközségek figyelmébe ezen menetrend alkalmazását ajánljuk.