Református diákotthon, református önállóság

Az új diákotthon szakkollégiumként működik, bár jogilag nem az, mivel nem fed le minden tudományterületet, viszont becsatornázzák az egyetem kínálta tudományos lehetőségeket. Fontosnak tartják, hogy az internátus lakói a Debreceni Egyetemen működő valamelyik szakkollégium tevékenységében részt vegyenek, ugyanígy a tudományos diákköri (TDK) dolgozatok versenyében vagy demonstrátorként éljenek a tudományos önfejlesztés lehetőségeivel, és megmutassanak valamit a többi diáknak a saját kutatásaikból. Az intézményi célokról szólva a diákotthon igazgatója, Sipos Ferenc kiemelte, az erősen individualizálódó világban olyan szigetté szeretnének válni, ahol a fiatalok átélhetik az egyházi jellegű közösség élményét is. Ezt Fazakas Gergely egyetemi docens, a diákotthon egyik kezdeményezője, napjainkban pedig egyházkerületi presbiteri főjegyzőként a megvalósítás résztvevője, ezt azzal egészítette ki, hogy a felvételi során a hajdani Eötvös-kollégium szempontjai alapján egyfajta „fejletapogatást” végeztek, a jelentkezők gondolkozási mechanizmusáról akartak minél többet megtudni. Leendő tanárokat, orvosokat, agrárszakembereket, bölcsészeket, természettudósokat, informatikusokat szándékoznak képezni, akik a szakmai igényesség mellett hitükkel és kulturális érdeklődésükkel is bizonyságot tesznek reformátusságukról.

Sipos Ferenc a közös alkalmakról így nyilatkozott: – Természetesen elvárjuk, hogy diákjaink járjanak saját gyülekezetükbe, de szeretnénk, hogy a diákotthonban is létrejöjjön egy gyülekezetmag. Hallgatóink kötelezettségeinek megfogalmazásánál figyelembe vettük, hogy egyetemistaként a legfontosabb dolguk a tanulás valamelyik egyetemi karon, mi pedig a szabadidejükkel tudunk gazdálkodni. Ebben a félévben heti egy este jöttünk össze. Az első fél órában az egyetemi lelkész tartott áhítatot, a diákotthon lakói szolgáltak zenével. Kéthetente meghívtunk egy saját területén kiemelkedő szakembert, egyetemi oktatót, aki életével, társadalmi szerepével is példaként szolgálhat. Őket arra szoktam kérni, hogy ne a szakmájukról beszéljenek, hanem az életükről, ezzel segítsék a hallgatókat az egyetem elvégzése utáni életük gyakorlati elképzelésében. Volt nálunk jogász, irodalmár, biokémikus, teológus, építész. Hetente mindössze két órát kérünk a diákoktól, cserébe engem is bármikor el tudnak érni. Emellett ők is rendszeresen találkoznak, együtt töltik a szabadidejüket is. Világnézetileg elkötelezettek vagyunk, szeretnénk, hogy hallgatóink is azok legyenek. Egyfajta értékrendszeri és információs vihar tapasztalható ma a világban, amikor rengeteg ötletet kapunk arra, hogy miként is kellene élni az életünket. Mi azt tartjuk – hiszen tapasztaljuk a saját életünkben is –, hogy a református egyházra jellemző normák működőképesek, már kipróbáltak, és erre tanítjuk diákjainkat.

A Debreceni Református Diákotthon hagyományaiból is sok mindent átvett az intézmény, például a sedest, a diákönkormányzatiság sajátos változatát, amelynek három tagját titkos szavazással választották meg egymás közül. A házirend egyes pontjait is maguk vitatták meg, azt is, hogy a régi tagoknak is újra be kell nyújtaniuk a felvételi kérelmet, hogy kapjanak visszacsatolást a közösségtől.

Miután megnéztük az intézmény néhány szobáját és elbeszélgettünk a már bent lakó hallgatók némelyikével, jókedvűen búcsúzunk. Bizakodással tölt el minket, hogy ők a jövő református értelmisége, akik szeretettel és nyitottsággal várják új társaik jelentkezését. A július 5-én tartandó szóbeli felvételin ugyanis a háromtagú sedesnek is van beleszólása abba, kikkel laknak együtt a következő tanévben. A debreceni egyetemi diákotthonba július 2-ig lehet e-mailben jelentkezni. Címük: diakotthon@ttre.hu.