Két éve, hogy a Károlyi-Csekonics-palota – átalakítását, felújítását, XXI. századi technikával való felszerelését követően – az ország második legnagyobb bölcsészkarának lett az otthona. Az egykori főúri rezidencián a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának előadói és szemináriumi termei, a vezetőség hivatalai, valamint reprezentatív helyiségek kaptak helyet. Annak jártunk utána, hogy az egyetem funkcionális oktatási intézményként miként vált a tanárok, diákok otthonává, illetve mennyire inspirálja az egyetemistákat tanulmányaik során a palota történelmi múltja, a miliő.
A palotát Csekonics Margit kapta nászajándékba szüleitől, miután férjével, gróf Károlyi István országgyűlési képviselővel házasságot kötött. A Palotanegyed meghatározó építészeti alkotása 1881 és 1885 között épült két színház-specialista építész, Ferdinand Fellner és Hermann Helmer tervei alapján. A bécsi mesterek a Múzeum és a Reviczky utca között található palotát a XIX. század legmodernebb infrastruktúrájával, historizáló-eklektikus formavilágát követve tervezték meg.
A grófnő halála után – egészen a közelmúltig – többek között a Baross Szövetség Egyesülete, az Országos Műszaki Könyvtár és az Igazságügyi Hivatal működött az épületben. A palota történetében 2020 szeptemberében kezdődött új időszámítás: a műemlékvédelmi elvárásoknak megfelelő rekonstrukció és az egyetemi campus kialakítása után a Károli Gáspár Református Egyetem vette birtokba az egykori Károlyi-Csekonics-rezidenciát.
A palota két különálló szárnyból áll, ezek eltérő funkcióval rendelkeztek, és más építészeti megjelenésük is van. Az egyik a Múzeum utca irányából, a másik a Reviczky utca felől közelíthető meg.
A Múzeum utcai szárny báltermeit és dísztermeit eredeti állapotukhoz hűen újították fel a régi tervrajzok, archív fényképek alapján. Ott, ahol egykoron a grófi család töltötte mindennapjait, jelenleg a rektori, a szenátusi hivatal és az egyetem reprezentatív terei találhatók. A bálterem díszes freskóit eredetileg Lotz Károly festette, ezek azonban teljesen megsemmisültek. Kitartó munkával a restaurátoroknak sikerült újjávarázsolni ezeket, ahogy a szivarszobát és az esztergált falépcsőt is. A bálterem jelenleg tudományos konferenciáknak, szakmai műhelyenek ad otthont.
Az építészetileg egyszerűbb Reviczky utcai szárnyat kortárs építészeti megoldásokkal újították fel. Eredetileg ez volt a kiszolgálóépület, a személyzet otthona, pincerendszerrel, kocsiszínnel és belső udvarral. Az épületet a Múzeum utcai rezidenciával egy kocsifelhajtó kötötte össze. Itt lett kialakítva az egyetem aulája. A kapu előterében, ahol a neobarokk palota kezdődik, zöld udvar képezi a határvonalat.
Idén, szeptember 12-én immár második alkalommal vették birtokba az épületet az egyetemisták. Két évvel ezelőtt még mindenki számára újdonság volt a helyszín. Most már a bölcsészek többsége otthonosan mozog az épületben, és ez alól a gólyák nagy része sem jelent kivételt, hiszen a nyílt napokon lehetőségük volt felfedezni a református campust.
– Jó érzés belépni, érezhetően presztízsértékkel bír az épület – summáza érzéseit az egyik diák, míg mások a modern körülményeket, a technikai felszereltséget emelik ki.
– Senki számára sem semleges, hogy hol tanul – mondják a diákok. A tanulmányok szempontjából a megfelelő eszközparkon kívül legalább ugyanolyan fontos a helyszín atmoszférája is – teszik hozzá. E téren pedig elsőrangú a palota. A modern belsőépítészet kiegészülve a túlnyomórészt neorokokó stílussal egyedülálló hangulatot kölcsönöz az épületnek – hangzik az egybehangzó vélemény.
A legkorszerűbb gépészeti és fénytechnikai megoldások mellett műemlékvédelmi meglepetéseket is tartogat a Reviczky utcai szárny. A későreneszánsz külső homlokzaton kívül eredeti formájában látható az aulából nyíló csigalépcsőház. Figyelemre méltó a virágos motívumú rácsozat mint visszatérő díszítőelem, amivel egy eredeti homlokzati mintát alkottak újra. A hallgatók egyik kedvenc helyszíne a pincében kialakított, kétszáz fős előadóterem és az oda vezető látványos lépcsősor, továbbá a három szintet összekötő, függőleges növényfal és az alatta kialakított közösségi helyiségek. Szintén nagy népszerűségnek örvendenek a felújított toronysisakok alatti tetőteraszok is, amelyek lényegében udvarként szolgálnak az épületegyüttes tetején.
Sokan kiemelik a palota előnyös elhelyezkedését. Szemben vele található a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, mely ideális helyszín tanulásra és kölcsönzésre. Egy kis kikapcsolódásért sem kell messzire menni. A Mikszáth Kálmán tér, ami talán az egyik legszebb tere a VIII. kerületnek, szökőkútjával, állandó nyüzsgésével és kultikus vendéglátóhelyeivel pár méterre van az egyetem bejáratától. A Nemzeti Múzeum is csupán néhány perc séta az épülettől.
– Az épületből áradó szépségből és a sok gyönyörű tudománytól lássanak majd el Isten véghetetlen egyszerűségéig – kívánta 2020 szeptemberében Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház akkori zsinati elnöke ünnepi beszédében a hallgatóknak az ünnepélyes épületátadáson. Az elkövetkező években, évtizedekben számtalan diákot indíthat el a történelmi épület az említett úton. A Károlyi-Csekonics-palota örökségéből merítve, az itt megalapozott tudással és hivatásbéli elkötelezettséggel felvértezve a református emberkép felé tarthatnak majd a hallgatók a jövőben. Az elmúlt két év eredményei jelzik, hogy elkezdődött ez a folyamat.