Harmadik alkalommal rendezték meg október 11-én a Károli-egyetem napját a Ráday-kollégium dísztermében. Harmincegy éve ezen a napon és ezen a helyszínen tartották az intézmény első ünnepélyes tanévnyitóját. Az eltelt évtizedekre való emlékezés és a köszönetnyilvánítás után átadták az egyetem elismeréseit, a többi között az intézmény díszpolgári címét, a Károli-emlékérmet és a Pro Universitate díjakat. A kitüntetésekkel az oktatói-hallgatói közösségen túl az egyetem külső támogatóit is díjazták.
Elsőként Szabó István szólt a díszteremben összegyűltekhez, az egyetem hitéleti rektorhelyettese igei köszöntőjével kezdődött a rendezvény. Evangéliumi üzenetét és áldáskívánását Dániel könyvére alapozta. – Két szimbolikus bezárásról olvasunk ebben a történetben. Dánielt igaz és nyílt istenhitéért a médek és a perzsák törvényei értelmében az oroszlánok vermébe vetették, oda bezárták, követ hengerítettek a kapuja elé. A történet végén pedig olvasunk Isten csodálatos tettéről, amint bezárja az oroszlánok száját, és megmenekíti Dánielt. Azért zárta be az oroszlánok száját – és ez a történet nagy titka – mert Dániel élete nyitott volt – magyarázta az igerészt Szabó István, majd a nyitott élet áldását kívánta az egybegyűltekre.
Az eseményen köszöntőt mondott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Beszédében kifejtette: napjainkban érthetjük meg igazán, milyen fontos vállalkozás volt harminc évvel ezelőtt a protestáns értékek újbóli felmutatása a tudományok területén. A kommunizmus szellemi pusztítása után az egyetem alapításánál kitűzött értékek újra a hit fényébe állították a tudomány művelését. Az azóta eltelt három évtized kemény munkája pedig meghozta gyümölcsét: a Károli immár nélkülözhetetlen az ország felsőoktatásában, versenyképes diplomáival valódi nemzetgazdasági tényező. – Ezért volt fontos a Ráday-kollégium felújítása, a Károlyi–Csekonics-palota megnyitása és átadása az egyetemnek, és ezért dolgozunk most együtt az új egyetemi campuson is. Reményeink szerint az lesz a következő nagy református egyházi megbízás – zárta beszédét a miniszter.
Trócsányi László, az egyetem rektora azzal kezdte beszédét: összegyűlni évről évre a Károli-egyetem napján nem csupán formalitás. Kifejtette, hogy fontos időnként megállni, végiggondolni, milyen elvek mentén, milyen célokért dolgozik az egyetem a folyamatosan változó világban. – Sokat beszélünk manapság a környezetszennyezésről, arról, hogy hogyan védjük a környezetünket. Ezzel szemben talán kevesebbet szólunk a szellemi környezet szennyezéséről. Egy olyan világban kell műveltséget, tudást, értékrendet átadni a fiataljainknak, amelyben többnyire szellemi környezetszennyezés veszi őket körül – hívta fel a hallgatóság figyelmét. A rektor az egyetem egymást kiegészítő jelszavait, a minőség és a közösség értékeinek fontosságát, a nyitottság és a párbeszéd kultúráját hangsúlyozta a digitális kapcsolatokkal és kiüresedő világnézetekkel szemben. Ezt követően beszámolt néhány változásról, előrelépésről az egyetemi életben. Kitért az intézmény jövőképére is: – A következő években az egyik legfontosabb feladatunk a nemzetközi kapcsolatok erősítése lesz az egyetem jövőjének biztosítása érdekében.
A rendezvényen az intézmény szenátusának döntése értelmében az egyetem díszpolgárává fogadták azokat a személyeket, akik kiemelkedő munkájukkal, tevékenységükkel kiérdemelték ezt a címet. Az Egyetem Díszpolgára címben részesült Czira Szabolcs, Nagykőrös korábbi polgármestere, Redl Károly, az Országgyűlési Könyvtár vezetője, Tombor László, a Baár–Madas Református Gimnázium igazgatója, a Református Tehetséggondozó Alapítvány elnöke, Hong Kyu Dok, Dél-Korea magyarországi nagykövete és Szabó Tibor, Martonvásár polgármestere. Átadták a Pro Universitate és a Pro Universitate Juventutis díjakat, a Károli-emlékérmet, a Károli-egyetem Támogatója díjat, valamint a Károli-egyetem díszokleveleit és a rektor által adományozott elismerő okleveleket is.
Trócsányi László után beszédet mondott a leköszönő Horvát Géza dékán, végül pedig Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke mondott áldást, ezt követően állófogadás várta az összegyűlt egyetemi közösséget.
A kitüntettek részletes méltatása a későbbiekben lesz olvasható a Károli-egyetem honlapján.
A Károli számokban 2024 októberében
Idén 9500 hallgató kezdte meg tanulmányait a Károlin. Sikeresen elindultak az új képzések, köztük a bölcsészet- és társadalomtudományi karon a keleti nyelvek és kultúrák alapképzése koreai szakiránnyal, valamint a gazdaságtudományi, egészségtudományi és szociális kar (GESZK) rekreációséletmód-képzése. A GESZK-en eredményesen zárult a pénzügy és számvitel szak akkreditációja, itt 2025-ben kezdik meg a képzést. Az állam- és jogtudományi karon megújult a jogász osztatlan képzés. A pedagógiai karon új továbbképzések jelentek meg. A hittudományi kar esetében stabil a hallgatói létszám. Idén is több pályázati és ösztöndíj-lehetőség motiválja a munkatársakat, ismét kiosztották a Szenczi Molnár Albert-díjat a kiemelkedő teljesítményt nyújtó oktatók, kutatók között. A díj idén senior és junior kategóriával egészült ki, amelyekkel a habilitációs címek elérését, illetve a pályakezdő munkatársak PhD-fokozatának megszerzését támogatják. Az elmúlt évben 107 kutatási pályázat valósult meg. A Károli Kiválósági Alap keretében 2023-ban 66 darab, 2024 októberéig pedig 31 nagy presztízsű publikáció jelent meg Q1 és Q2 besorolású folyóiratokban. A szakkollégiumi közösségek tovább bővültek. A Benda Kálmán Szakkollégium 103 főt fogadott be, a Károlyi Interdiszciplináris Akadémia 57 fővel indult idén, a Bocskai István Szakkollégiumnak pedig 57 joghallgató tagja van. A Károli Junior Akadémiának különösen fontos feladata van az utánpótlás biztosításában, ebben az évben már 460 fő iratkozott be alapismereti képzéseire.