Mi a feladata az egyházi oktatásnak a XXI. században?

Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke nyitotta meg a konferenciát. A házelnök elmondta, hogy a hit és az ész harmóniájának helyreállítása nélkül a nyugati világban esélytelen megoldani a nemzetek ajtaján „egyre hangosabban dörömbölő” politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális vagy akár környezetvédelmi gondokat. A házelnök szerint nem szabad hagyni, hogy a hitet és az észt szembeállítsák egymással, illetve azt sem, hogy végleg megszakadjon az európai ember transzcendenssel való kapcsolata.

Kövér László hangsúlyozta: „földrajzi és történelmi adottságaink okán több mint ezer esztendeje világvallások és világbirodalmak ütközőpontjában élve úgy tudtuk megőrizni önmagunkat, hogy hallani és hallatni akartuk Istent”. Kiemelte továbbá, hogy a reformációnak és a bibliafordító Károli Gáspárnak köszönhetően pedig anyanyelvünkön, magyarul hallgathatjuk és hirdethetjük Isten Igéjét. Ez az egyik titka a magyar nemzet megmaradásának a történelem forgatagában. Mindezért örök tisztelet jár Károli Gáspárnak és köszönet mindazoknak, akik éltetik az ő szellemi hagyatékát – zárta gondolatait.

Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke beszéde elején elmondta, hogy reformátusként a változatlan Teremtőre helyezzük a hangsúlyt. Kiemelte, hogy nem őrizhetjük meg a hitünket úgy, hogy nem adunk belőle másnak, de nem engedhetjük sem meghamisítani, sem megsemmisíteni azt. A változatlan Isten adományain keresztül ismerteti meg magát és a világot is velünk, ezek az adományok formálják az életünket. Felhívta a figyelmet arra, hogy kamatoztathatjuk, illetve el is tékozolhatjuk ezeket az ajándékokat, amennyiben elválasztjuk az adományt az adományozótól. Az öncélú tudás ellenünk fordul, kárt okoz maga körül, a felelősséggel gyakorolt tudás azonban a közösség javát szolgálja. Az ész mindent uralni akaró magabiztossága és gőgje, illetve a vak hit között vezet az a keskeny út, ahol hitben és tudományban is előre tudunk jutni.

A református egyetem feladataként jelölte meg a püspök, hogy az intézmény „megkínálja” hallgatóit és oktatóit a „Krisztusban fogant élet” megismerésével. Ez az élet benne van és benne lehet mindenben, a keresztyén tudományok magasabb rendű hivatása pedig éppen az, hogy minden tudományban keresse és felmutassa ezt az életet, a természet szépségében és a természettudományokban ugyanúgy, mint a szellemtudományokban – tette hozzá. Mindezt elhomályosíthatja esetleg az oktatók, az intézmény vagy az egyház hiteltelensége, de nem attól leszünk hitelesek, hogy bűntelen az életünk, hanem az alázat tesz minket azzá. Ha a bűnbocsánat alázatával kínáljuk az életet, abban erő lakozik. Erősebb és vonzóbb kínálatot kell felmutatnunk, mint a világé, a világi kínálatot nem tudjuk takaréklángra tenni, vonzóbbá kell tenni a sajátunkat. Kiemelte továbbá, hogy a keresztyén igazságok akkor életigazságok, ha vannak, akik élik őket. Ezt az életet élték az első tanítványok, az egyházatyák, a reformátorok és a huszadik század vértanú keresztyénei. – A keresztyénség jövőjét illetően pedig az lesz a meghatározó, hogy milyen mértékben és nyomatékkal sikerül a keresztyén közösségeknek Jézus Krisztus üzenetét valódi életprogramként közvetíteni a világnak – mondta, hozzátéve, hogy ez a tudományok eszközeivel is lehetséges. Végül hálát adott azért, hogy harminc évvel ezelőtt is voltak, akik keresték az igazságot, az élet útját. Kiemelte Hegedűs Loránt, a Dunamelléki Református Egyházkerület akkori püspökének szerepét, akinek „hitben fogant döntése sokak ellenállását győzte le, sokakat győzött meg ennek a döntésnek az értelméről”.

Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek köszöntőjében „mindannyiunk közös ügyének” nevezte a világi tudományok hívő oktatását és kutatását, hozzátéve, ez a feladat rendkívüli kihívás elé állítja az egyetemek egész közösségét. A bíboros kifejtette, hogy a magyarországi egyházi egyetemek helyzete különleges, nemzetközi viszonylatban párját ritkítja, hogy a felekezetileg elkötelezett egyetemek közszolgálati intézményként, állami finanszírozásban működnek. Megjegyezte, hogy a magyar társadalom anyagi teherbíró képessége korlátozott, így jelentős méretű és költségigényű egyetem magánerőből aligha lenne fenntartható.

Ezután Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára kiemelte, hogy a harminc évvel ezelőtt alapított Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) méltó módon illeszkedik a nagy történelmi múlttal rendelkező református iskolák sorába. Jelezte, az egyetem küldetéséhez, ahogy eddig, ezután is minden támogatást megad a kormány. Biztosítják a forrásokat a campus fejlesztéséhez – ígérte, mert tudják, hogy az épülő és megújuló falak között érték születik, az egész nemzet megerősödését szolgáló tudás – hangsúlyozta az államtitkár.

A konferencia második fele előadásokkal folytatódott. Elsőként Christian Alting von Geusau, az ITI Catholic University jogászprofesszora tartotta meg előadását. Mi a kapcsolat a hit és az oktatás között? – tette fel a kérdést, amelyhez kapcsolódóan három pontban fejtette ki gondolatait: hogyan adja meg a hit a fókuszt az oktatás számára, miként irányítja a hit a tanárt, illetve hogyan nyitja meg a hit a szíveket? Elmesélte, hogy tízéves volt a legnagyobb gyermeke, amikor el kellett dönteniük, hol fog továbbtanulni. Nem találtak számukra megfelelő intézményt, sem államit, sem magánt, így belevágtak egy saját iskola megalapításába, mert ők szerették volna meghatározni a gyermekük oktatásának a fókuszát. Így jött létre a Morus Szent Tamásról elnevezett középiskola Ausztriában. Az alapításkor XVI. Benedek pápa gondolatai inspirálták őket, a katolikus egyházfő azt vallotta, hogy a katolikus intézmények szerepe, hogy az oda járók találkozzanak az élő Istennel, és növekedni tudjanak benne. Ami a tanárokat illeti, kifejtette, hogy az oktatókat a hit távol tartja a dehumanizált, bürokratikus oktatási szemlélettől. Ehelyett azt fogják keresni, hogy tanárként hogyan tudják segíteni a diákokat abban, hogy azzá váljanak, akivé Isten teremtette őket. Ahhoz, hogy erre alkalmasak legyenek, szükségük van egy belső, lelki életre, amely az imában és Istenben gyökerezik. Csak így tudják felfedezni diákjaikban Isten egyedi és megismételhetetlen alkotásait. A pedagógusok csak akkor képesek az igazságot szólni, ha az őket már megváltoztatta – hangsúlyozta. Leszögezte továbbá, hogy a hit tesz bennünket igazán látóvá. Nem korlátoz le minket, hanem kiszélesíti a látókörünket, láthatóvá teszi számunkra azt, aminek a létezéséről nem is tudtunk, kinyitja a szívünket az igazságra. A keresztyén oktatás feladata, hogy nyitottá tegye a szíveket az Isten igazságára – foglalta össze.

Shirley Roels, az International Network for Christian Higher Education (INCHE) igazgatója az egyház és az oktatás együttműködése kapcsán elmondta, hogy előbbi a szívünket köti össze Istennel, utóbbi a hitünk területét szélesíti ki. Az egyetem az eszköztárat és a tudást fejleszti ahhoz, hogy megedződjünk a hitben. Hangsúlyozta, hogy egy keresztyén egyetem nem lehet keresztyén, ha az egyház odaszánt híveire nem támaszkodhat. Ezt követően a Bibliáról mint egy nagy történetről, drámáról beszélt, amely a teremtéssel kezdődik, majd a bűnbeeséssel és a megváltással folytatódik. A dráma negyedik része az egyház korszaka, a jelen, amelyben a KRE is munkálkodik. – Isten drámájának a részesei vagyunk, és lehetőségünk van arra, hogy megtanítsuk a diákjainknak, hogy mi mindig is Istenhez tartoztunk, nem a magunk urai vagyunk. Nemcsak földi állampolgársággal rendelkezünk, hanem egy mennyeivel is, és ez számít igazán. Identitásunk és célunk van, és azt kell átadni a diákjainknak, hogy ők is hasznos tényezői lehetnek Isten történetének – mondta.

Végül Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora zárta le a rendezvényt. Elmondta, hogy a Károli kettős küldetéssel rendelkezik, egyszerre tanít az isteni és az emberi szóra. Hangsúlyozta, hogy a keresztyén szellemiség életre jutását joggal várja el az egyház, biztosítani kell az Istennel való találkozás lehetőségét. Adnunk kell a kincseinkből, de nem tagadhatjuk meg az értékeinket. – Nem vagyunk világnézetileg semleges egyetem, ez egy egyházi egyetem esetében evidencia. Keresztyén hitünk meghatározza tanításaink kereteit. Eszményt, kultúrát kell megújítva továbbörökítenünk. A globalizálódó, digitalizálódó és az egyén mindenhatóságát hirdető világban egyáltalán nem könnyű eligazodni. Az értéket gyakran felváltja az értéktelen, evidenciák megkérdőjeleződnek, olyan fogalmak, mint a házasság, család, haza másodlagossá válnak. A Károli őrzi, amit őrizni kell, tanít a szeretetre, az emberi méltóság tiszteletére. Fontosnak tartjuk, hogy olyan fiatalok hagyják el egyetemünk kapuit, akik érzik és tudják, hogy felelősek szűkebb környezetükért és hazánkért – fejtette ki a rektor. – A tudás gyarapítása mellett éppen ezért a tanítás felelőssége a lélek és kultúra megőrzése, továbbadása és a tehetségek kovácsolása. A tanítás így válhat a helyi és nemzeti közösségek éltető erejévé, amely a múlt büszkeségéből merítve nyújt erőt a jövő kihívásaihoz – szögezte le a rektor az egyetem feladatait illetően.