Hitvalló református vagyok, ez áthatja ezt a kötetet és az egész szerepvállalásomat, a munkához és a patriotizmushoz való hozzáállásomat – szögezte le a Károli Gáspár Református Egyetem Károli Szabadegyetem rendezvényén tartott előadásában Böszörményi-Nagy Gergely, aki nemrég megjelent könyve, a Nonkomform kapcsán beszélt arról, hogy illúzió, hogy az innováció és a technikai fejlődés korában élünk.
Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminal és a Brain Bar ötletgazdája és alapítója hétfő esti előadásában a Károlyi-Csekonics-palotában arról beszélt, hogy a Nyugat válsága mögött a valódi innovációk eltűnése áll. Éppen ezért egy református egyetemnek kötelessége gondolkodni az innováción, ami szerinte ma használatos értelmében „református találmány”. Az, hogy az ember és az emberiség a munka és a szorgalom segítségével, a technológia megújítása által előre tud lépni, a reformációban gyökerezik – szögezte le.
A XX. század középen az akkori technológiai és társadalmi vektorok meghosszabbításával azt gondolták, hogy 2020-ra repülő autókkal és lebegő mágnesvasutakkal közlekedik majd az ökológiai rendszerrel teljes összhangban élő emberiség. Ehhez képest az Amerikai Egyesült Államokban 2020-ban olyan viták álltak a középpontban, hogy rasszista-e egy üdítőital. Az előadó felsorolt még néhány hasonló hírt az elmúlt időszakból a technológia világából: terhes férfi emoji, eutanáziagép Svájcban, a Heineken sörtalpú cipőt dob piacra. A fenti projekteken dolgozik a fiatal generáció színe-java – hívta fel a figyelmet Böszörményi-Nagy Gergely, aki szerint az is csak egy illúzió, hogy létezne a digitalizáció utáni világ. A digitalizáció alapjai is a ritkaföldfémek, a kábelek is kézzel fogható ásványokból készülnek. A nyugati világ a valódi innovációt a digitalizáció jelszavával helyettesíti – jelentette ki. Szerinte ennek kulturális oka van: a nyugati kultúra elvesztette a dinamizmusát, mert annyi meghasonláson ment keresztül, hogy nem hisz már a jövőben. Elég csak megnézni, hogy a nyolcvanas évek sorozataiban, például a Magnumban javíthatatlan optimizmus és a tradícionális értékkészlet tükröződött, és a végén győzött az igazság. Ma a Z-generáció körében legnépszerűbb sorozatban, az Eufóriában egyetlen olyan szereplő sincs, akit példaként lehetne állítani magunk elé. Böszörményi Nagy-Gergely hangsúlyozta, hogy nem kell minden sorozatnak evangelizálnia, de az, hogy egyetlen jó karakter sincs, és a reménytelenség az üzenet, sokat elárul az általános gondolkodásról.
– Egyenlőségjel került a középszerű vagy inkább a szemét és a kiváló közé – mondta a Brain Bar alapítója, aki szerint elég csak megnézni a közösségi média világát, ahol egy teljesítmény és ízlés nélküli, rögzített TikTok-videó hatása nagyobb, mint egy tudományos vagy kulturális teljesítményé.
A kormányok és a vállalatok rossz helyen költik el a pénzt, a vagyonteremtés elsőbbséget élvez a kalanddal szemben. – Mi az elmúlt kétszáz év legnagyobb találmánya? – tette fel a kérdést Böszörményi-Nagy Gergely, majd elmondta, hogy szerinte a fertőtlenítő. A fertőtlenítőtől jutottunk el az öngyilkosságot segítő gépig. Ma pedig a házhoz rendelt bevásárlások pár perccel gyorsabb kiszállítására ötször annyi kockázati tőkét költenek, mint a nukleáris energiával kapcsolatos fejlesztésekre. A Metaverzum semmilyen közösségi igényre nem ad választ, pedig annyi pénzt költenek rá a befektetők, mint az Egyesült Államok az Apolló-programra a XX. században. Az űrprogram ambíciózus közös cél volt, amely számos eredményt ért el, az amerikai gazdaságot erősítő cégek nőttek ki belőle, a közösség jól járt vele, és Böszörményi-Nagy Gergely szerint ilyen projektekre lenne szükség.
A nagyvállalatok elhitették a kormányokkal, hogy az adóterhek csökkentéséért cserébe megoldják az innovációt, de ezt nem tartották be: soha ilyen nagyok nem voltak a nagyvállalati profitok, miközben a munkát nem végezték el – jelentette ki Böszörményi-Nagy Gergely. Ezek a cégek azokból a XX. századi innovációkból élnek, amelyek akkor állami projektek eredményeként születtek. Közben azzal hitegetnek minket, hogy finanszírozhatatlan problémákkal nézünk szembe, miközben a világ összes készpénzének egyharmada adóparadicsomokban pihen. A legkiválóbb egyetemek végzőseit pedig olyan cégek viszik el, mint a Google vagy az Uber, amelyek új problémákat csinálnak a jelenlegiek megoldása helyett. – Ezért kell visszatérni az államilag vezérelt nagy „Apolló-programok” világába, hogy azokkal a kérdésekkel foglalkozzunk, amelyekkel kell, például a klímaváltozás vagy a növekvő antibiotikum-rezisztencia – mondta Böszörményi-Nagy Gergely, aki újfent hangsúlyozta: ne essünk abba a hibába, hogy azt hisszük, az innováció egyenlő a képernyőalapú digitális eszközökkel!
Az előadást követően a közönség kérdezhetett, és a beszélgetés során számos téma felmerült. Böszörményi-Nagy Gergely megemlítette, hogy a hierarchikus rendszerekben kialakul egy többgenerációs tudás, míg a demokráciában cserélődnek a vezetők, és esetleges, hogy ki nyer, valamint mindenkinek ugyanannyi beleszólása van a szakmai ügyekbe. Ráadásul a magyar történelem ebben különösen problémás, mert kevés folytonosság van benne, ezért nem tudott kialakulni a kreatív elit, mindig jött valaki, és elűzte, megölte, tönkretette – folytatta Böszörményi-Nagy Gergely, aki elmondta, hogy egyetlen tudást adnak tovább kitartóan, hogy „fiam, csak vállalkozó ne legyél”, ezért szeretné segíteni azokat a fiatalokat, akik mégis úgy döntenek, hogy vállalkoznak. Arra is kitért, hogy meg kellene tanulni közösségbe formálódni, mert a magányos magyar zseni nem tud önállóan céget építeni egy ötletre.
Arra a felvetésre, hogy ezekre a kérdésekre talán az óvodában és az általános iskolai oktatásban kell keresni a megoldásokat, a Design Terminal alapítója azzal válaszolt, hogy az is fontos, de szerinte nem az a kulcs a megoldáshoz, mert a XIX. századi feltalálók is kemény, merev iskolarendszerből léptek ki. Ő úgy gondolja, az számít, hogy van-e egzisztenciális veszélyérzet, van-e tét. Ha pedig nincs, akkor meg kell találni az életünkben a tétet. Egy Balog Zoltán püspöktől tanult kínai mondást idézett: Élj érdekes korban! – Hát, most érdekes korban élünk, és én ezt ajándéknak gondolom – mondta Böszörményi-Nagy Gergely.
Az előadás és a beszélgetés után feltettük neki a kérdést, hogy milyen szerepet tölthetnek be az egyházak a jelenlegi helyzet megváltoztatásában, amire azt mondta, hogy az elmagányosodás korát éljük, és életünket olyan technológiák uralják, amelyek a befelé fordulást, az individualizmust erősítik, és nevükkel ellentétben nem a közösséget építik. Ezzel szerinte összefüggésben áll az is, hogy egyre több a depressziós ember a nyugati kultúrkörben, amibe Magyarország is beletartozik. – A működő valós közösségek, ideértve az egyházi közösségeket is, segíthetnek ezt a kódot feltörni, ezen a mintán változtatni – mondta Böszörményi-Nagy Gergely.
A személyiség ereje a szolgáló hivatásokban
Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus volt a Károli Szabadegyetem vendége szeptember 28-án. A Korszellem és pszichológushivatás címmel zajló beszélgetésen szó esett a pszichológusszakma kihívásairól, a pszichológus szakokkal kapcsolatos tévhitekről, valamint a végzett fiatalok elhelyezkedésének, élethelyzetének lehetséges javításáról is.