Van, aki hobbiként segít a régészeknek, mást a segíteni akarás vezérel, de legtöbben az aktív kikapcsolódásért csatlakoznak a közösségi régészethez. A civilek és a régészek összefogása előrelépés az örökségvédelem számára is, megóvja épített múltunkat és segít az illegális kincskeresés megfékezésében is. A Közösségi Régészeti Egyesület elnökével és alelnökével, a csömöri református gyülekezet gondnokával beszélgettünk.
Az egyesület 2019-ben alakult, de már korábban is végeztek feltárásokat civilek segítségével. A hatékonyabb működés érdekében az informális baráti társaság helyett egyesületet alapítottak, amely jogi személyként pályázhat, és hivatalosan is képviselheti magát különböző fórumokon – kezdte a szervezet bemutatását Rácz Tibor Ákos régész, az egyesület elnöke. A célok kialakítását több hónapos egyeztetés, beszélgetés előzte meg szakemberekkel, civilekkel. Hangsúlyos volt az egészséges egyensúly megtalálása. A műemlékek védelme, a veszélyeztetett lelőhelyek megmentése, valamint a tudomány népszerűsítése vált a szervezet fő profiljává.
Az egyesület elnöke örökségvédelem szempontjából rendkívül hasznosnak tartja a régészek és civilek összefogását. Magyarországon sok veszélyeztetett régészeti lelőhely található, amelyeket számba venni is nehéz. Azonosításuk azért is hangsúlyos, mert a nyilvántartásba vétellel megóvásuk könnyebb feladat – tette hozzá. Leletmentő feltárást, tervásatást civilek segítségével jellemzően azokon a helyszíneken végeznek, ahol a rongálás fokozott veszélyt jelent. A lelőhely ennek hatására nem pusztul tovább. Az egyesület elnöke kiemelte azt is, hogy akik hosszú ideje részt vesznek múzeumi munkákban, különböző jogosítványokat kapnak. Lehetőségük nyílik önálló régészeti kutatásra terepen. A civil tagok sok lelőhelyet fedeznek fel, gyűjtenek be leleteket, ezek később bekerülnek az adattárakba, múzeumokba, kormányzati nyilvántartásba. E lépések mind segítik az örökségvédelmet.
Rácz Tibor Ákos: az egyesület reménye a civil segítőkben van
Rácz Tibor Ákos felhívta a figyelmet arra, hogy ha valami nem szerepel közhiteles nyilvántartásban, és építkezés zajlik a helyszínen, nem kötelező előzetes régészeti munkákat végezni. Abban az esetben, ha nem veszik észre, vagy nem jelentik be a régészeti lelőhelyet, azok az adatok elpusztulnak. Szintén roncsolja, pusztítja a régészeti lelőhelyeket a szántás – mondta el. A mélyszántás következtében tönkremehet egy a föld mélyén lévő fal, ház, kemence, árok, kút. Ugyancsak káros tevékenység az illegális kincskeresés, fémkeresőzés. Ilyenkor a jogszabályt nem tisztelve, kiássák a régészeti leleteket a saját örömükre, nem ritkán eladják őket. Ezek szintén elvesznek, mert nem kerülnek be az örökségvédelem adattárába.
A közösségi régészettel ezt a tevékenységet is próbálják minimalizálni, megszüntetni, hiszen nincs olyan hatóság, amelyik speciálisan a régészeti lelőhelyeket felügyelné. Az egyesület reménye a civil segítőkben van, ugyanis ők maguk látják el ezeknek a lelőhelyeknek a védelmét, ha illegális tevékenységet észlelnek, azt jelentik az illetékes szervezetnek – hangsúlyozta Rácz Tibor Ákos. Mostanra több mint kétszázan csatlakoztak a programhoz, sok településen jelen vannak, ami segít háttérbe szorítani az illegális tevékenységet.
Műszeres lelőhelyfelderítés az egyesület önkénteseivel
Idén tavasszal a Szentendrei-szigeten és a Pilisben végeztek lelőhely azonosítást, hitelesítést civilek segítségével. A programban előadás, terepmunka, fokozottan védett lelőhelyek ellenőrzése, műszeres felmérés egyaránt szerepelt. Használtak drónokat, fémkereső eszközöket, készült állapotleírás a lelőhelyekről. Ezek között római torony, castrum (római kori katonai tábor), vagy középkori település, vár is volt. Sikeres programnak nevezte a több hetes munkálatot a régész. Hozzátette még, hogy formálódik egy felvidéki kutatás is idén, július-augusztusban. A szlovákiai régész kollégákkal összefogva terveznek bekapcsolódni ásatásokba két középkori helyszínen, ahová várják az önkénteseket.
A civilek motivációit összetettnek nevezte az egyesület vezetője. Sok mindent keresnek ebben: kikapcsolódást, rekreációt, barátságot, ismerkedést a múlttal, szeretnek terepen lenni. Az átlagkorosztály 40 és 60 év közötti, többségükben férfiak érdeklődnek a közösségi régészet iránt. Van, aki hobbiként segít a régészeknek, mást a segíteni akarás vezérel, de legtöbben az aktív kikapcsolódásért csatlakoznak. Tagjaik között vannak olyan gimnazisták is, akik a régészetet választják hivatásuknak. Tavaly nyáron például egy dabasi feltárás alkalmával két diák is részt vett a munkálatokban a legnagyobb meleg ellenére, ők komolyan fontolgatták, hogy erre a pályára lépnek. A Közösségi Régészeti Egyesület nem egy hatalmas, több száz főt tömörítő társaság, hanem sok apró közösség formálódik, barátságok születnek – idézte fel Rácz Tibor Ákos. A legtöbb önkéntes a helyi értékek, történetek iránt érdeklődik. Akkor kapcsolódnak a közösséghez, amikor a lakóhelyük környékén zajlik kutatás.
Még az egyesület megalakulása előtt csatlakozott a közösséghez Deák Ferencz, a csömöri református gyülekezet presbitere. A gondnok a Közösségi Régészeti Egyesület egyik alelnöke is, aki a civil kapcsolatokért felel. Kérdésemre elmondta, hogy egy jó barátja révén került a régészek és az érdeklődő polgárok közös munkájába. Megtapasztalta, milyen károkat okoznak az illegális fémkeresőzők. Ennek megállítását és a történelem jobb megismerését olyan missziónak érezte, ahová be kell csatlakoznia, Isten áldásával.
Ferencz megosztotta azt is, hogy mindig is érdekelte a régészet, a történelem, sokat olvasott református őseinkről, akik meglátása szerint mindig felelősségteljes szerepet vállaltak a társadalomban. Belső indíttatásból vállalt részt a közösségi régészetben, az egyházi szolgálata mellett, ahol világi tanácsosként az észak-pesti egyházmegyében szolgál, és presbiter-gondnoka a csömöri gyülekezetnek.
„Református őseink mindig felelősségteljes szerepet vállaltak a társadalomban"
A legkedvesebb számára a terepmunka az egyesületben, bár erre kevés ideje jut. Véleménye szerint fontos átadni a modern világnak a honfoglalás vagy Árpád-kori, már feltárt, illetve még betemetett emlékek üzenetét. Nagyon érdekesnek találta például azokat a Honfoglalás kori sírokat, amelyekben keresztek vannak, ezek elgondolkodtatják az embert – fűzte hozzá. A programhoz csatlakoztak a csömöri gyülekezetből is, terveik között szerepel egy időszaki, helytörténeti kiállítás létrehozása a térségben talált régészeti leletekből. A presbiter megható emlékként idézte fel, amikor 2016-ban új református templom építéséhez kerestek telket, és nem messze a már álló épülettől egy Árpád-kori templom romjaira bukkantak, amelynek a feltárását szintén tervezik.
Kora középkori aranyozott bronz ruhakapcsoló és megtalálója
Rácz Tibor Ákos régész felidézte, hogy szakmájában adódnak olyan problémák, amelyek évtizedek óta jelen vannak. Úgy érzi, hogy a közösségi régészet sok nehézségre megoldást nyújt. Amikor megmutatták az első eredményeket, egyre többen fogadták el helyes módszerként az ilyen szintű összefogást. A kezdeményezés sok régészt közelebb hozott egymáshoz, új projektek is indultak. Ezeket az eredményeket kiállítások mutatják meg szerte az országban.
Meglátása szerint már tapasztalható a közösségi régészet felfutása. A nagy együttműködések, projektek ezután indulnak. Az első 8-10 év egyfajta tesztidőszak volt. Ez idő alatt meg kellett tanulniuk legyőzni a gyerekbetegségeket, megtapasztalták, milyen sémák szerint érdemes építkezni, hogyan kell kommunikálni, felépíteni egy programot. A jövőt kecsegtetőnek nevezte az egyesület vezetője. Úgy véli, a nyugat-európai példák alapján – ahol a magyarországinál régebben létezik ez a fajta összefogás – biztos, hogy nem egyszeri felfutásról van szó, hanem hosszú távú együttműködést vetít előre.