Korszellem és pszichológushivatás címmel folytatódott a Trócsányi László rektor által elindított Károli Szabadegyetem szeptember 28-án. Az ismeretterjesztő rendezvénysorozat következő vendége Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus volt, akivel F. Földi Rita az egyetem Fejlődés- és Neveléslélektani Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense beszélgetett az esten.
A rendezvényt Bán Teodóra, a Károli Gáspár Református Egyetem közkapcsolati és kommunikációs főigazgatója nyitotta meg, aki rövid összefoglalóban ismertette a hallgatóság számára a professzor asszony pályáját, munkásságát. Az ismert pszichológus szaktekintélytől megtudtuk, hogyan és miért vált a pályaszocializáció, a szakmai személyiség kiművelésének modellje élete egyik fő művévé, missziójává. Szó esett a pszichológusszakma kihívásairól, a pszichológus szakokkal kapcsolatos tévhitekről, valamint a végzett fiatalok elhelyezkedésének, élethelyzetének lehetséges javításáról is.
A beszélgetést megelőzően az eseménynek otthont adó Károlyi-Csekonics-palotaegyüttes gyönyörűen felújított belső tereit vezetett, történelmi sétán ismerhette meg a hallgatóság. A műemlékvédelmi besorolású épületet, méltó és magas színvonalú felújítást követően, 2020-ban adták át. A hallgatók XXI. századi technikai körülmények között folytathatják itt tanulmányaikat, amelyeket digitális táblák, kivetítők, hatalmas előadóterem, szemináriumi termek és könyvtár is segítenek.
A beszélgetés nyitányaként Bagdy Emőke rávilágított arra, hogy a pszichológusszakma iránt az elmúlt évtizedekben tapasztalható érdeklődés ugrásszerű növekedésének történelmi magyarázata is van. Szerinte a mostani nagy népszerűség annak is köszönhető, hogy korábban évtizedekig elnyomták, kirekesztették és tabunak minősítették ezt a tudományt.
Aztán a hatvanas években megtörtént a nyitás a pszichológia felé, népszerűsége pedig azóta is töretlen. Az emberek merték vállalni a lelki gondjaikat, egyre bátrabban beszéltek róla, a pszichológiai műveltség trendi lett, ezzel párhuzamosan pedig önsegítő könyvek, jó és kevésbé jó szakmai anyagok árasztották el a könyvesboltok polcait. Innen már csak ugrásnyira volt a szakma megismerésének izgalma szélesebb körben is.
Hézagosak azonban az általános ismeretek a pszichológiával kapcsolatban, így a jelentkezők nincsenek felkészítve arra, hogy mi mindenből áll össze ez a tudományág. Ahhoz, hogy valakiből pszichoterapeuta, pszichológus válhasson, sok-sok évnyi tanulás és tapasztalat megszerzése szükséges. Emellett pedig az ekkora felelősséggel járó szakmák esetében elengedhetetlen, hogy a széles körű szakmai tudás beágyazódjon a személyiségbe, és azon keresztül érvényesüljön. Így tehát a szakmai ismeretét a szakember a saját személyiségén átvezetve alkalmazza.
A pódiumbeszélgetésen azt is megtudhatták az érdeklődők, milyen veszélyeket rejt magában, ha a szakmában elhelyezkedni vágyók nincsenek kellőképpen felkészítve az embereket ilyen magas szinten szolgáló hivatások nehézségeivel, kihívásaival kapcsolatban, és nincsenek felvértezve a kellő ismeretekkel a felmerülő problémák hatékony kezelésére.
– Egy rendszer ismerete nem elég, az élő ismeret kell ahhoz, hogy megfelelően használjuk azt a tudást, hogy közünk legyen hozzá. Ezáltal felelősségünk is lesz iránta – hangsúlyozta a pszichológus. A Károli Gáspár Református Egyetemen 2000-ben Bagdy Emőke által elindított pszichológusképzés egyik alappillére az átszellemítés lett, amikor az előadásokat élő ismerettel gazdagítva egészítik ki. A nyugalmazott professzor szíve csücske a téma, erről írt 1995-ben A hivatás-személyiség fejlesztése, pályaszocializációs modellkísérlet címmel korát meghaladó habilitációs értekezést.
– A céhek inasaiból is úgy válhatott mester, hogy a személyiségüket is beletették a mestermunkájukba. Agyon lehet csapni a szakismeretet, ha a személyiségünket nem ötvözzük vele – állította Bagdy Emőke. – Hatalmas különbség mutatkozik a kezelések során akkor, ha érezzük, hogy a másik ott van értünk, miénk az ideje, a figyelme, ráadásul így biokémiai folyamatok indulnak be a szervezetben, amelyek bemelegítik a két ember közötti kapcsolatot, mélyítik a bizalmat és bizony olykor gyógyító erővel is hatnak – hívta fel a hallgatóság figyelmét.
A személyiség és a személyesség erejének a hatalma óriási
A beszélgetők megemlítették, hogy amellett, hogy a szakma telítetté vált, segítő szakmák sokasága is megjelent, mely nem feltétlenül előnyös. Coach-ok, szakági segítők állnak rendelkezésre, viszont felhígult a mentális segítségnyújtással foglalkozó terület, így az mielőbb hatékony rendszerezésre, szervezésre szorul. Rendkívül széles társadalmi réteg érdekeit szolgálná egy pszichológuskamara megalapítása, amely nyilvántartást vezetne a pszichológusokról.
Bagdy Emőke felhívta a figyelmet arra is, hogy az a pszichológus, aki nem tudatosítja magában kellő időben, mennyi energiát vesz majd el tőle a hivatása, hamar csalódhat a pályaválasztásában és ki fog égni.
F. Földi Rita erre az anyai odaszentelődés erejét hozta fel párhuzamként, vagyis hogy akkor vagyunk képesek szolgálni, ha odaszenteljük magunkat az embernek, az ügynek. Bagdy Emőke erre válaszul a kiégést vizsgáló kutatásokról beszélt, amelyek szerint kiégéskor nemhogy odaszentelődés nincsen, hanem egyenesen „értelemvesztésről” van szó. De ha valaki hivatástudattal szolgál, akkor az nem ég ki, ezért is olyan fontos a szakmai önismeret. – A hivatás az odahívottság érzése – állította Bagdy Emőke –, amikor az ember úgy szolgálja a másikat, hogy közben átadja a saját személyiségét is.
Ugyanakkor fontos, hogy a pszichológust is segítse valaki. Ezt a törekvést szolgálja a szupervízió gyakorlata, amelynek alkalmazása esszenciális a segítő foglalkozásúak hivatásgondozásában, mentálhigiénéjük megőrzésében és szakmai továbbképzésükben. Ennek magyarországi meghonosítását vállalta Bagdy Emőke.
Az esemény lezárásaként az érdeklődők a témában felmerülő kérdéseikre is választ kaphattak.