Keresztyén vezetőknek szóló konferenciát tartottak múlt héten Budapesten a többi között a Károli Gáspár Református Egyetem szervezésében. Az eseményen azt járták körül a résztvevők, hogyan lehet példakép a keresztyén vezető a beosztottjai számára. A konferencia megnyitója után Trócsányi László, a Károli-egyetem rektora portálunknak elmondta, szerinte milyen a keresztyén vezető.
A keresztyén üzletember a profit és az etika mellett a keresztyén értékeket is beépíti az üzleti gyakorlatba – hangsúlyozta Trócsányi László a konferencia megnyitóján mondott köszöntőjében. A rektor példaként hozta fel az 1946-ban alapított amerikai Chick-fil-A gyorsétteremláncot, amelynek 1982-es válságakor a vezetőség megfogadta, hogy a vallási tanításokat a vásárlók kiszolgálásába, valamint az alkalmazottak és a beszállítók viszonylatába is beépíti, és ezzel újra sikeressé váltak.
A vezetés nem csak menedzsment – hívta fel a figyelmet Mészáros József, a Károli Gáspár Református Egyetem Gazdaságtudományi, Egészségtudományi és Szociális Karának dékánja, aki szerint a jó adminisztrátori és menedzseri képességek mellett a keresztyén vezetőnek az integritás, a jövőkép, az empátia, a mentorálás, a közösségépítés és az imádság iránti elkötelezettséggel is rendelkeznie kell.
A dékán megosztotta, hogy a budapesti konferenciára negyven országból több mint nyolcvanan érkeztek, és reményét fejezte ki, hogy a résztvevők tanulnak majd egymástól, mert szerinte egy akadémiai vita akkor érdekes, ha új eredményeket hoz.
A keresztyén vezető értékek mentén irányítja az embereket
A politikában könnyebb keresztyénként tevékenykedni, mert vannak iránytűk, de az üzleti életben is összeegyeztethető a haszon az értékekkel – erről beszélt Mészáros József, a Károli Gáspár Református Egyetem Gazdaságtudományi, Egészségtudományi és Szociális Karának dékánja a Ráday Házban tartott, a keresztyén vezetésről szóló konferencia megnyitója előtt.
Volker Kessler, az Unisa (Dél-Afrikai Egyetem) német teológiaprofesszora arról beszélt, hogy sok vezetésről szóló konferencia nagyon egyszerű válaszokat akar adni, de a Keresztyén Vezetési Konferencián (Christian Leadership Conference) mélyebbre szeretnének ásni. Híres vezetőket állított példaként a megjelentek elé, így II. János Pál pápát, aki, mint mondta, meg volt győződve róla, hogy a mai embereknek is szükségük van példaképekre. A példakép olyan szerepben él, amelyben életünk egy szakaszában mi is el tudjuk képzelni magunkat, míg a bálvány vagy idol olyan életmódot folytat, amit talán mi is szeretnénk, de sosem lehet részünk benne – emelte ki Volker Kessler. A keresztyén vezető szerinte jó esetben nagyrészt példakép, és csak kicsit bálvány.
Trócsányi László: Az erőforrás maga a Biblia
A keresztyén vezető feladata az, hogy ne csak a hasznot nézze, és ne csak etikus vezető legyen, hanem rendelkezzen keresztyén értékekkel, ami azt jelenti, hogy a legmagasabb szakmai kvalitások mellett a hite a mindennapokban valósuljon meg, jelen legyen – nyilatkozta portálunknak Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora a megnyitó után. Emlékeztetett, hogy előadásában különbséget tett üzletember, etikus üzletember és keresztyén üzletember között, hangsúlyozva, hogy az üzletembernek egyetlen célja a profit maximalizálása, az etikus üzletember a profitközpontúság mellett már bizonyos értékeket képvisel, míg a keresztyén üzletember számára a keresztyén értékek megelőzik a profitot a fontossági sorrendben, amellett, hogy nyilván ő is törekszik a haszonra. Trócsányi László példákat is említett arra, hogy a keresztyén üzletembereket a hit segítette tovább a nehéz helyzetekben. Ez történt a Hilton szállodalánc alapító tulajdonosával is, aki imádkozott a nehézségek közepette, és ma már mindenki ismeri a cég nevét. Természetesen nemcsak üzleti vezetésről beszélhetünk, hanem lehet vezető egy egyetemi tanszékvezető vagy egy családfő is. Maga a keresztyén ember is vezet, és közben vezetve van – hangsúlyozta a rektor, hozzáfűzve, hogy mindegyiket a keresztyén vezetés szellemében kell végezni.
Trócsányi László szerint az egyetemnek is fontos egy ilyen konferencia megszervezése, hiszen így is tanulnak és tanítanak
A konferenciával kapcsolatban Trócsányi beszélt arról is, hogy a közösség fontos összetartó erő. – Ha abból indulok ki, hogy mennyi különböző kontinensről érkeztek erre a konferenciára, Dél Afrikától kezdve az Amerikai Egyesült Államokon és Ázsián át Európáig, akkor ez azt jelenti, hogy a közös gyökerek összetartják az embereket. Fontos, hogy a testvéri közösség együtt legyen, beszélgessünk és bizonyságot tegyünk, jelenjenek meg az értékek, mert ez erőt ad. Mindenkinek az erőforráshoz kell menni, az erőforrás pedig maga a Biblia – hívta fel a figyelmet Trócsányi László. Arra a kérdésre, hogy miért jó egy ilyen konferencia megszervezése az egyetemnek, azt válaszolta, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem a református felsőoktatás zászlóshajója több mint nyolcezer-ötszáz hallgatóval, ahol több száz tanár oktat. Ennek megfelelően az intézménynek élen kell járnia minden ilyen konferencia szervezésében. – Számunkra is értéket képvisel, ha mások tanúbizonyságát meghallhatjuk. Tanulunk és tanítunk – mondta Trócsányi László, a Károli-egyetem rektora.
A hetedik Keresztyén Vezetési Konferenciát a Károli Gáspár Református Egyetem mellett az Európai Oktatási és Kutatási Társaság (Gesellschaft für Bildung und Forschung in Europa), a Pünkösdi Teológiai Főiskola, a Keresztyén Vezetők és Üzletemberek Társasága és a Keresztyén Vezetői Akadémia (Akademie für christliche Führungskräfte) szervezte meg a magyar fővárosban.
„Nem úgy van az, hogy valaki fölakasztja a keresztyén hitét a fogasra”
A vezetői döntéseket a napfénypróbának kell alávetni Pulay Gyula Zoltán, a Károli Gáspár Református Egyetem Gazdaságtudományi, Egészségtudományi és Szociális Karának oktatója, korábbi államtitkár szerint. A Ráday Házban tartott, a keresztyén vezetésről szóló konferencia megnyitója előtt arról is beszélt nekünk, hogy a családfői és a vezetői szerepek nagyon hasonlóak.