A görög népet évek óta sújtó gazdasági válságot is megemlítve az ortodox egyházvezető arra kéri az EU felelős döntéshozóit és tagállamait, hogy gondolják újra a menekültek fogadásának korlátozására hozott döntésüket.
Az érsek levélben fordult Olaf Fykse Tveit főtitkárhoz, az egyházak és a nemzetközi közösség támogatásában bízva. „Hathatós fellépésre van szükség, méghozzá sürgősen” – hangsúlyozta a keresztyén vezető, hozzátéve, hogy az európai szolidaritás jeleként elengedhetetlen először is „a határok lezárásról hozott döntés felülvizsgálata, ezzel párhuzamosan pedig a válság kiváltó okainak hathatós megszüntetése”.
Az érsek emlékeztetett arra, hogy a Görög Ortodox Egyház zsinata folyamatosan figyelemmel kísérte „a kicsiny országunkba tömegével érkező menekültek végeláthatatlan megpróbáltatásait”, és elkötelezte magát a menekültek további támogatása mellett. „A háborúból a békébe vezető hosszú és bonyodalmas útjuk során a sokat szenvedő menekültek százezrei kelnek át, drámai körülmények között, a gazdasági krízis következményeként amúgy is ínséges és kimerült országunkon.” – vázolta a drámai helyzetet az ortodox egyházvezető.
A felhívás egybeesett Ban Ki-moon ENSZ főtitkár március 30-i megnyilatkozásával, aki egy március 30-i rendkívüli ENSZ tanácskozáson a szíriai háború elől menekülő emberekkel szembeni globális felelősségről beszélt. „Öt évvel a konfliktus kirobbanása után a szíriaiak lassan elvesztik a reményüket, hogy képesek lennének családjaikat támogatni és gyermekeiket iskoláztatni. A menekülteket befogadó szomszédos országok erőforrásai pedig kimerültek” – mondta a főtitkár, hozzátéve, hogy „az egészségügyi ellátás, az iskolarendszer és a közüzemi szolgáltatások egyszerűen túlterheltek és alulfinanszírozottak” ezekben az országokban.
Jeromos érsek azért fordult az EVT-hez, hogy „a nemzetközi közösség azon tagjai, akik szervezeti tekintéllyel és társadalmi befolyással bírnak, jóakaratúak és véleményüket tisztelik, egyesítsék erőiket a második világháború óta legsúlyosabb európai probléma, a menekülthullám okozta nehézségek megoldásában”. A helyzet súlyosságát jelzik az egyházvezető szavai: „tengereink folyékony sírokká lettek, szigeteink és állampolgáraink megindító önzetlenséggel állnak a reményvesztettek oldalára.”
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának hivatalos célja, hogy mintegy 480 000 embert, a Szíriával szomszédos országban élő menekültek 10%-át telepítse át 2018 végéig, miközben azzal küszködik, hogy leküzdje a széles körben elterjedt félelmet és a politikai csatározást. A tagországok 2013 óta mindössze 179 000 menekült áttelepítését vállalták.
Az athéni érsek személyesen is felszólította az EVT főtitkárát, hogy a ráruházott hatalomnál fogva tegyen meg minden tőle telhetőt a szíriai polgárháború lezárására, ami elengedhetetlen feltétele annak, hogy „ne kelljen még több egyénnek és családnak elhagynia hazáját és gyógyuljanak azok sebei, akik már menekültként élnek.”
Hasonlóan nyilatkozott korábban a görög reformátusok főtitkára, Dimitris Boukis, akinek meghívására Chris Ferguson, a REV főtitkára a szervezet európai vezetőtestületével közösen, köztük az MRE képviselőjével, szolidaritási látogatást tervez a közeljövőben, amelynek folyamán helyben tájékozódnak a körülményekről, a görög reformátusok Athénban és a macedón határnál végzett munkáját is megismerhetik és a támogatás formáiról tanácskoznak.
„Hiszek benne, hogy az egyház valódi megoldás kell, hogy legyen a problémára azáltal, hogy két fronton vívja meg ezt a csatát az emberségért: elsőként, biztosítani az azonnali ellátást minden ember számára Idomeniben és máshol. Ehhez jelentős emberi erőfeszítésre és nagylelkű pénzügyi hozzájárulásra van szükség. … A második front az európai egyházak számára, hogy nyilvánosan támogassanak minden olyan politikai választ, amely együttérzésen alapul és valós megoldást kínál a problémára; azaz kiállni az olyan politikusok mellett, akik megnyitják országaikat a menekültek előtt és szállást nyújtanak nekik, amíg ők harcolnak azért, hogy véget vessenek a háborúnak Szíriában.”
Külügyi Iroda
Forrás: www.oikoumene.org