A folyosókon és üléstermekben úton útfélen mosolygó szemű koreai reformátusokba botlik az ember, akik nem mulasztják el megkérdezni: honnan jöttél? Csak azért, hogy személyesen is üdvözöljenek és köszöntsenek: Isten hozott, szia, azaz Anyehaszejo. Ha pedig meghallják, hogy „hangari", még inkább mosolyognak. Már meg sem lepődünk azon, hogy majd mindenki el tudja helyezni Magyarországot a térképen és a magyar reformátusoknak híre van – méghozzá jó híre. Nehéz lenne megmondani, hogy mi alapozza meg a koreai testvéreink különleges vonzalmát hozzánk: az igazi, hiteles, kálvinista reformátussághoz. Merthogy így látnak, tisztelnek és támogatnak minket. Lehet, hogy egyfajta magányosság, „unikalitás", amit mi a Kárpát-medencében, ők Ázsia keleti peremén megélnek. Amivel talán az is összefügg, hogy az öngyilkosságok tekintetében is versengünk egymással. 
Bölcskei Gusztáv Park Jong Hwa lelkésszel, a helyi szervező bizottság alelnökével
És persze a történelem, a nemzeti függetlenségért vívott harcok és a megszállás; a törökjeink, osztrákjaink, japánjaink és közös élményként az oroszaink. Közös kérdés a nemzet egységének kérdése, ami főleg az idősebb generáció számára Koreában már-már hitvallás kérdése. A nagygyűlés, tán hálája jeléül is, elfogadott egy határozatot is a koreai félsziget újraegyesítését támogatandó. A történelem fintora, hogy az Észak-Koreából és Kárpátaljáról deportált lelkészeink találkozhattak akár Szibériában is. Mindez a nyilvánvaló különbségek ellenére is összeköt minket. No meg az a sajátosság, hogy a családi kötelék az első – legalábbis régen így lehetett, hiszen a családi név Koreában is megelőzi a keresztnevet.
Ezekben a napokban mindenesetre jó érzés a koreai reformátusok egyik legközelebbi szövetségesének lenni. Büszkék lehetünk arra, hogy azon kevés egyházak közé tartozunk, akiknek - a Zsinat egy évvel ezelőtt hozott döntése értelmében - van egy koreai gyülekezete Jeong Chae Hwa lelkész vezetésével. A budapesti Koreai Református Gyülekezet erős kapocs a legnagyobb presbiteriánus egyház, a PCK és köztünk. A budapesti lelkész egyébiránt a magyar delegáció kísérőjeként Puszanban van, mint több tucat társa szerte a világból, akik missziói munkatársként segítik sok-sok egyház munkáját. Sajátos vonása ez a koreai reformátusságnak: tanításában tradicionális kálvinista közösségként is rendkívül nyitottak a külvilágra. 
A magyar delegáció a nőszövetség standjánál
Misszionáriusok ezreit, lelkészeket és egyháztagokat küldenek a némelykor egyháznyi, sokszázezer tagot számláló „gyülekezetek" szerte a világba, hogy így hálálják meg a kanadai, amerikai és európai misszionáriusok munkáját, akik alig több mint száz évvel ezelőtt Krisztus evangéliumát elhozták közéjük. „Amikor Krisztus betette a lábát Koreába" – ahogy ők fogalmaznak. Így aztán ismerik is a világot, imádságban hordozzák a pakisztáni keresztyéneket, akiket börtön, sőt kivégzés fenyeget hitükért; testvéreikért a háború polgárháború sújtotta Szíriában; vagy éppen a magyar reformátusok ébredéséért és hatékony missziójáért. Az EVT puszani nagygyűlésével egy álmuk teljesült, amiért mindent meg is tettek. Köszönjük nekik – Hamszamida.
Az MRE a két nagy koreai presbiteriánus egyházzal ápol testvéregyházi kapcsolatot, amit 2006-ban szerződésekben is rögzítettek. A PCK és a PROK is „állomásoztat" Magyarországon misszionáriusokat. A koreai reformátusok számát nehéz pontosan meghatározni, maguk sem tudják pontosan, de az 50 milliós ország negyede keresztyén, nagyrészük református. A PCK zsinata, ami valójában hatalmas helyi „gyülekezetek" szövetsége inkább, mint egy egységes egyház, 120 „felekezetet" számlál, ahogy itt fogalmaznak, és hitüket gyakorló tagjaik száma meghaladja a hárommilliót. A PCK-ből 1953-ban kiszakadt liberálisabb közösség, a PROK mintegy 400 ezer tagot számol. Az MRE küldöttsége mindkét egyház moderátorával és főtitkárával találkozott. A két egyház ugyanis fogadást szervezett testvéregyházai küldötteinek. A PCK és a PROK gyülekezetei elképesztő mértékben járultak hozzá anyagilag is a nagygyűlés szervezéséhez. A koreai szervezőbizottság 600 tagot számlál, ehhez jön a város, Puszan lelkészeiből és gyülekezeti tagjaiból álló bizottság 120 fővel. 250 fiatal önkéntesként segíti a szervezést, de sok százan követik helyben az eseményeket.
Debrecen-Nagytemplom testvérgyülekezete fogadta hétvégi program keretében Seoul-ba látogató mintegy 800 résztvevőt, akik felkeresték a két Korea határvidékén elterülő demilitarizált övezetet. A Myung Sung „gyülekezet" valójában egyház az egyházban. Az 1980-ban az egyik buszvonal sofőrjeinek missziójára alapított gyülekezet mára állítólag egy millió tagot számlál és a világ egyik legnagyobb presbiteriánus egyházaként hirdeti magát. Saját kórháza van, gyülekezeti hálózatot tart fent, számos szociális szolgáltatást működtet és nem utolsó sorban mintegy száz misszionáriust támogat világszerte. A Művészetek Palotájával vetekedő épületében Korea legjobb operaénekeseit vonultatta fel a nagygyűlés résztvevőinek adott fogadásán. Bölcskei Gusztáv a magyar testvéregyház képviselőjeként a főasztalnál kapott helyett a gyülekezet alapítója és máig vezetőlelkésze, Kim Sam Whan társaságában, aki egyben a nagygyűlés koreai bizottságának is elnöke.
Szöveg és kép: Külügyi Iroda