Amikor a külmisszió kifejezést halljuk, sokszor a korábbi századok hithősei jutnak eszünkbe, pedig akár mi magunk is részesei lehetünk egy kiküldetésnek. Ilyen missziói úton vett részt Dobos Ágoston református lelkipásztor is a Vision School szervezésében. A lelkészt, aki az amerikai egyesült államokbeli Ohióban doktorált missziológiából, külmissziós tapasztalatairól kérdeztük.
Egyiptomban, Indiában és Nepálban is részt vett missziókban. Mely országokba lehet kiutazni a Vision School képzése után?
Azokba az országokba lehet menni, amelyek nem számítanak keresztyén országnak, tehát olyan helyekre, ahol az evangéliumi keresztyének száma két százalék alatt van, és még nincs önálló nemzeti egyház. Az a cél, hogy eljussunk az evangélium által el nem ért népcsoportokhoz, valamint azokba az országokba, ahol az evangelizáció tiltott az ott élő keresztyének számára.
Nem veszélyes küldetés ez?
A legfontosabb, hogy a misszióra Jézus Krisztus hív: „Lesztek nekem tanúim (...) a föld végső határáig.” (ApCsel 1,8) A körülmények ilyen tekintetben másodlagosak. Ahogyan Ceaușescu Romániájába is veszélyes volt magyar Bibliákat vinni, úgy ennek is megvan a maga kockázata. Minden országba legális elmenni turistaként, és örülnek is, ha keresztyén országokból utaznak hozzájuk. Az, hogy a turisták beszélgethetnek a helyi emberekkel, teljesen megengedett még akkor is, ha éppen a vallásról kezdenek el társalogni. De természetesen tudni kell a viselkedés megfelelő formáit. Nagyon fontos szabály, hogy ha látjuk is az adott ország vallásának visszásságát, ne illessük azt kritikával. Csak akkor teszünk tanúságot a Jézus Krisztusba vetett hitünkről, ha az illető kész ezt meghallgatni. Nem ritka, hogy muszlim vallásúak is áttérnek a keresztyén hitre, hiszen a világon a muszlim háttérből áttérő keresztyének száma igen jelentős és csak növekszik, mert sokan maguk is látják az országuk hitének visszásságait, emiatt nyitottabbak. Másrészt „az Úr csodásan működik”, és sokakban ébreszt vágyat az ő megismerésére Szentlelke által.
Dobos Ágoston: hívás külmisszióba
Hogyan zajlik egy rövid távú kiküldetés?
Első lépésként a Vision School készít fel a kéthetes rövid távú missziós útra. A képzés szükséges az úthoz, de azok is részt vehetnek rajta, akik utána nem szeretnének kiutazni. A megérkezés után tanulunk az ország kultúrájáról és nyelvéről. Reggelenként igei csendességet tartunk istentisztelettel, imaközösséggel. Ezután – a Lukács 10-hez hasonlóan – kettesével, hármasával elindulunk a helyi keresztyén vezetők útmutatása alapján a város különböző pontjaira, és a Szentlélek vezetését kérve beszélgetésbe elegyedünk emberekkel. Sőt, sokszor ők maguk kezdenek el beszélgetni a turistaként érkező misszionáriusokkal. Előfordul, hogy behívnak a házukba. Ez is a cél, hiszen az emberek az otthonukban szabadabban beszélnek. A két-három fős csapatokat különböző országokból származó keresztyének alkotják, akik akár különböző kontinensekről is érkezhetnek.
„Mert mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül.” (Róma 10,13)
A különböző országokból érkező misszionáriusoknak kommunikálniuk kell egymással és a helyiekkel is. Mennyire elvárás a biztos angol nyelvtudás?
Hasznos, ha valaki legalább középszinten tud angolul vagy éppen oroszul – hiszen például a Szovjetunió utódállamaiban oroszul sokszor jobban beszélnek –, de akinek nincs biztos angol vagy orosz nyelvtudása, az is jelentkezhet missziós útra. Volt már példa arra is, hogy valaki csekély angoltudással ment ki, és mégis nagyon áldott és gyümölcsöző volt a jelenléte.
A missziós útjai során mi volt a legmeghatározóbb élménye?
Nincs egy nagy meghatározó élményem. Azokban az országokban, ahol megfordultam, sok minden megérintett. Például Indiában nagy hatással volt rám az, hogy az úgynevezett érinthetetlenek közötti szolgálatba én is bekapcsolódhattam. Meglátogattunk olyan iskolákat, ahol érinthetetlen, tisztátalan, koldus gyerekeket tanítanak. Hegedülhettem nekik, sőt még a kezükbe is adhattam a hegedűmet. Ugyanebben az országban óriási élmény volt, hogy a missziói konferencián a területi beszámolók után nem egyből a határozatok következtek, hanem közös imában hálát adtunk az elhangzottakért. A hálaadó imádságot itthon is sűrűbben gyakorolhatnánk. De említhetném Egyiptomot is, ahol mélyen megérintett a kopt keresztyénekkel való megismerkedés, valamint az a lehetőség, hogy nem keresztyén családok otthonaiban bizonyságot tehettem az Úr Jézus Krisztusról. Nepálban pedig külön élmény volt, hogy magyar református misszionáriusok munkáját segíthettem elő egy testvéri látogatással, és emellett az utolsó olyan fáslikat vihettem el egy nagy táskában egy leprakórházba, amelyeket magyar asszonyok kötöttek. Azt tapasztaltam, hogy aki két hétre elmegy egy külmissziós útra, az akár húsz évig is lelkesebben végzi a belmissziót utána.
„Isten országának ezt az evangéliumát pedig hirdetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jön el a vég.” (Mt 24,14)
Korábban említette, hogy ha valaki szeretne hasonló, rövid távú missziós útra menni, akkor a Vision School képzésén részt kell vennie. Van-e a jelentkezésnek előfeltétele?
Nem kell teológusnak lenni ahhoz, hogy valaki részt vehessen egy ilyen képzésen és úton. A lényeg, hogy aki jön, az megtért, elkötelezett keresztyén ember legyen, aki engedelmeskedni akar Krisztus missziói parancsának, és tovább akarja adni a jó hírt, hogy „aki hisz a Fiúban, annak örök élete van”. Missziói útra tizennyolc év felett lehet kimenni, de a képzésen már akár az alatt is részt lehet venni. 2019 óta évente két képzés van: egy ősszel és egy tavasszal. Eddig Magyarországon nagyjából kétszáz-kétszázötven embert képeztek ki különböző felekezetekből. Az egyik mostani képzésnek, amely Budapesten lesz, éppen egy református templom ad otthont, egész pontosan Pesterzsébeten, a Klapka téri Református Egyházközség Bedekovics Péter lelkipásztor vezetésével. Erre most utolsó perces lehetőségként még lehet jelentkezni. Az előadók nem elméleti tudósok, hanem az igazi frontterületekről jönnek, tehát hosszú távú misszionáriusok. Bár külföldi előadók érkeznek, nem kell angol nyelvtudás, fordítják majd az elhangzottakat. A képzés után online imakörök alakulnak, amelyek egy-egy országért imádkoznak. Ha egy országban ijesztő események zajlanak, akkor gyakrabban jönnek össze az adott területért imádkozók. Én például Afganisztánt adoptáltam imáimba, és amikor nagy történelmi változások voltak ott, sűrűbben jöttünk össze könyörögni az országért.
Mik a jövőbeli tervei? Hova szeretne még eljutni misszióba?
A kérdés nem annyira a hova, hanem inkább a miben. Van egy olyan iskolarendszer, amely fiatalkorú menekülteknek biztosít oktatási lehetőséget olyan országokban, ahol számukra a rendes oktatás elérhetetlen. Szeretnék ebben részt venni, mert nagyon sok tehetség van közöttük, és fontos, hogy keresztyén és jó gyakorlati oktatást kapjanak ők is, akik potenciálisan akár nagy vezetők is lehetnek. Afganisztánt fogadtam imáimban szárnyaim alá, és ha Isten kaput nyit, hogy ott is hirdethessem az Igét, akkor kész vagyok rá. Hiszem azt, hogy a belmissziónak és külmissziónak egyensúlyban kell lennie, de jelenleg a külmisszió nagyon elhanyagolt állapotban van. Hiszem, ha ebben jobban engedelmeskedünk, az nagy áldás mind az ott élő emberek számára, mind a misszióban résztvevők számára.
Budapesten, Debrecenben és Pécsett is indul Vision School missziós képzés októberben. Az oktatás az InterCP koreai alapítású nemzetközi, felekezetközi, evangéliumi lelkületű missziós szervezet gondozásában működik. A képzésekre last minute még lehet jelentkezni a dobos.agoston@gmail.com címen. A nyolchetes képzéseket Debrecenben október 9-től vasárnaponként délután 3 és 7 óra, Budapesten október 12-től szerdánként este 6 és 10 óra, Pécsett pedig október 14-től péntekenként ugyancsak este 6 és 10 óra között tartják.