Katolikus, ortodox, anglikán és protestáns egyházvezetők Európa és Közel-Kelet húsz országából Münchenben találkoztak október 29-én, hogy a menekülthelyzet politikai és egyházi vonatkozásairól tanácskozzanak.
A bizalmas légkör lehetővé tette, hogy kritikus kérdések, félelmek és veszélyek megnevezésére is. Felekezeteken és térségeken átívelő egyetértés mutatkozott abban, hogy keresztyénekként evangéliumi kötelességünk, a háború és kilátástalanság miatt otthonaikat és a krízis sújtotta térség menekülttáborait elhagyó, az emberséges élet reményében Európába tartó embereket vallási hovatartozásukra való tekintet nélkül segítsük és támogassuk. „Sokan vannak a világban, akik éheznek és szomjaznak, és sokan, akik egy igazságos életre vágynak, ahol életüket tiszteletben tartják, otthonaik biztonságosak, gyermekeik iskolába járhatnak és ahol a táplálékhoz, vízhez, alapvető szociális ellátáshoz valós szükségleteik biztosítottak" – mondta Olav Tveit, az EVT főtitkára.
Bedford-Strohm püspök szerint az egyházak teológiája arra kell, hogy bátorítsa a politika szereplőit, hogy közös erőfeszítéssel menedéket nyújtsanak a háború és terror elől menekülőknek. A menekültkrízisre vonakodva választ adó, saját, nem ritkán belpolitikai érdekeiket előtérbe helyező európai országok közös felelőssége, hogy egyszerre növeljék a Szíriával szomszédos országok menekülttáborainak pénzügyi támogatását, növeljék a menekültellátás színvonalát saját országaikban és előmozdítsák a hatékony integrációt.
Dr. Gennadios sassimai metropolita, az EVT Központi Bizottságának tagja azt mondta: „Megfeledkeztünk az Isten képmására teremtett ember méltóságának fontosságáról és értékéről. Sürgős megoldásra van szükség. Az európai társadalmaknak meg kell érteniük, hogy szolidaritásra és még nagyobb tiszteletre van szükség. Segítséget nyújtani nem csupán keresztényi kötelességünk, hanem Istentől kapott elhívásunk is.”
A tanácskozás résztvevői különös figyelmet szenteltek a közel-keleti keresztyén közösségek vezetőinek véleményének, a keresztyén-muszlim együttélés nehézségeinek és lehetőségeinek. Úgy vélik, a valós veszélyek figyelembevételével kell törekedni az európai keresztyén identitás megerősítésére, ami azonban nem alapulhat az evangéliummal ellentétes, Európában egyre inkább teret nyerő gyűlöletkeltésen, a határok lezárásán és bezárkózáson, illetve a mesterségesen is táplált iszlamofóbián. Ez utóbbi emelte ki Karin Van den Broke, a Holland Protestáns Egyház moderátora, egyben az EVT köztponti bizottsági tagja is. Együttműködésre van szükség minden jóakaratú emberekkel, minden muszlimmal akik szintén vágyakoznak a békés egymásmelletti élésre – mondta a holland egyházvezető, aki maga is nagyra értékelte a különböző egyházaknak a menekültügy kérdésében megfogalmazott véleményét.
Audeh Quawas, az Jeruzsálemi Görög Ortodox Patriarchátus külügyi kapcsolataiért felelős résztvevő méltatta a konzultáció által biztosított bizalmas légkört, és kiemelte a számos további megvitatást igénylő kérdés közül a vallásközi párbeszéd erősítésének szükségességét. A résztvevők elkötelezték magukat arra, hogy a megkezdett párbeszédet ökumenikus és egyetemes távlatban folytatják. Az EVT keresi az együttműködés lehetőségét más vallások vezetőivel és nemzetközi szervezetekkel, így a tervek szerint januárban az ENSZ megkeresésére további egyeztetésekre kerül sor.
A konzultáció résztvevői közös nyilatkozatott adtak ki.
A következő év elejére tervezett egyeztetés alapját képezheti az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága 2013-ben több vallási szervezettel, köztük az Egyházak Világtanácsával közösen kiadott nyilatkozata, melyben az egyházvezetőket a menekültek befogadása melletti elköteleződésre hívják. A nyilatkozat szövege az UNHCR fordításában magyar nyelven itt érhető el.
Külügyi iroda
Forrás oikumene.org