„Keressünk újra közös utakat, és járjunk együtt azokon!”

Január 15–20. között ülésezett a Rajnai Egyház legfőbb döntéshozó testülete. A zsinat több mint hetvenéves történetében először gyűltek össze a tagok Düsseldorf városában. Ez volt az első alkalom Thorsten Latzel elnöksége alatt, hogy nem online üléseztek.

Az 52 éves lelkészt a Rajnai Egyház 37 egyházmegyéjének küldöttei a koronavírus-járvány miatt 2021-ben online ülésen választották meg a Rajnai Egyház legfőbb képviselőjének (prézesz).

A zsinat istentisztelettel vette kezdetét a düsseldorf-kaiserswerthi templomban. Ezt követően a testület a közeli Theodor-Fliedner Gimnáziumban ülésezett. A helyszín illett a tematikához, hiszen az idei zsinat középpontjában az oktatás állt. Düsseldorfnak ugyanakkor magyar vonatkozása is van, hiszen a budapesti német ajkú gyülekezetbe, valamint a Bethesda Gyermekkórházba is először innen érkeztek diakonisszák.

A zsinaton három nemzetközi egyházi vezető volt jelen: a cseh Roman Mazur, a francia Ulrich Rusen-Weinhold, illetve Balog Zoltán. A vendégek nevében a magyar püspök köszöntötte az egybegyűlteket.

– Ne felejtsük el és ne tegyük félre az egyházaink közötti testvéri kapcsolat és összetartozás ajándékait és áldásait, hanem keressünk újra közös utakat, és járjunk együtt azokon a XXI. században is! – szólította fel hallgatóságát a zsinat első napján elhangzott köszöntőjében a püspök, mert, mint fogalmazott, „környezetünknek, világunknak ugyanolyan égető szüksége van a protestáns hangra és üzenetre, mint harminc, száz vagy akár ötszáz évvel ezelőtt”.

Beszédében kiemelte: külföldi partneregyházaink az Ukrajnát sújtó háború okozta krízisben tanúságot tettek áldozatkészségükről, elsősorban is Kárpátaljáért. – Az elmúlt harminc évben még soha nem gyűlt össze ennyi támogatás, ez pedig bizonysága annak, hogy számíthatunk egymásra a bajban – hangsúlyozta.

– Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy egyházainkban sok hívő tart a hit lényegének elvesztésétől, miközben azok is jelen vannak, akik nem egyszerűen a hagyományos egyházi formát akarják megtartani, hanem új utakat akarnak keresni –szögezte le a püspök. Megjegyezte, hogy ezek sokszor „olyan emberekhez vezetnek, akik eddig nem is léteztek az egyház és a protestáns hit számára”. Ezért örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Rajnai Egyház zsinatának fő témája most az oktatás volt.

Kiemelte, hogy a hitoktatás révén a Magyarországi Református Egyház heti több mint százötvenezer fiatalt ér el, mintegy nyolcvan százalékuknak pedig egyáltalán nincs egyházi kötődése. Mivel az iskolákban olyan családokkal találkoznak, amelyek a gyülekezeteinkben nincsenek jelen, a püspök szerint az oktatás egyben missziós lehetőség is. – Mi, az üzenet hordozói, szembesülünk ezekkel az élethelyzetekkel, az azokból fakadó kérdésekkel, amelyeket eddig nem ismertünk és nem vettünk komolyan – folytatta. – Ez hatással van hagyományos egyházi nyelvezetünkre és hitbeli meggyőződésünkre, és magában hordozza egyházi létünk megújításának lehetőségét, anélkül, hogy az alapokat fel kellene adnunk – magyarázta.

– Nem nyitja meg ez a partneregyházaink számára az együtt gondolkodás és kölcsönös tanulás tereit? Vagy vannak akadályok, amelyeket le kell győznünk? – tette fel a kérdést. – Én itt látok egy tévutat, amely a keresztyének közötti kommunikációt óhatatlanul kudarcra ítéli: ha az élet más aspektusait és más valóságait, például a politikát, a Jézus Krisztusban való összetartozásunk elé helyezzük – mutatott rá.

– Olyan lehetőségünk van az egyházban, ami másoknak nincs. A Jézus Krisztusban való közösségünkből kiindulva és arra építve közösen imádkozhatunk és beszélhetünk egymással, együtt ünnepelhetünk, együtt szolgálhatjuk a rászorulók érdekeit, és ezzel mintegy elővételezhetjük Isten országának valóságát. Ez az, amire igazán szükségünk van. Erre az elővételezésre van a legnagyobb szüksége a körülöttünk lévő világnak is. Arra kérjük rajnai testvéreinket, hogy ne higgyenek el mindent rólunk, országunkról, amit a médiában olvasnak, hanem jöjjenek el hozzánk, keressük a személyes találkozás lehetőségét – zárta köszöntőjét a püspök.

A zsinaton többek között Hendrik Wüst Észak-Rajna-Vesztfália tartományi miniszterelnöke is felszólalt. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a háború következményei az emelkedő árak, különösen az energiaárak és az infláció formájában jelentkeznek Németországban, amely sok embert megterhel. – Ezekben az időkben különösen azokkal kell törődnünk, akiknek a mindennapokban is kevés jut – fejtette ki a miniszterelnök, majd hozzátette, hogy a kormány nagy erőfeszítéseket tesz az emberek megsegítésére. – Az egyházak is a szegények felé fordítják figyelmüket. Ezt szívből köszönöm! – tette hozzá.

Wüst szerint a legnagyobb kihívás továbbra is a teremtett világ megőrzése. – Az éghajlatváltozás mindannyiunk számára érezhető valóság. Elég csak a heves esőzésekre és áradásokra gondolnunk, amelyek 2021 nyarán sújtották országunkat. Ezek 49 halálos áldozatot követeltek Észak-Rajna-Vesztfáliában, illetve milliárdos károkkal jártak. Szeretnék köszönetet mondani a Rajnai Egyháznak, amely sok helyen végzett nagyszerű munkát: segélyakciókat szervezett, adományokat gyűjtött és osztott szét, valamint lelkigondozói ellátást is nyújtott – emelte ki a miniszterelnök.

Thorsten Latzel, a Rajnai Egyház elnöke beszámolójában óva intett attól, hogy a protestáns egyházban az igazságos békéről és békeetikáról szóló vitát a fegyverszállítások kérdésére szűkítsék le. – Létezik az önvédelemhez való jog, és a nemzetek közösségének feladata, hogy ebben támogasson egy másik országot – mondta. Az egyház azonban nem egyenlő az állammal, így helyesen tesszük, ha „egyházi küldetésünkre és sajátos felelősségünkre” koncentrálunk.

Szerinte az egyháznak „emlékeztetnie kell minket Isten országára, Isten parancsolatára és igazságosságára”, valamint a közös felelősségünkre.

Az ukrajnai háború kapcsán hangsúlyozta, hogy a békét végső soron csak tárgyalások útján lehet elérni, és az erőszakmentes konfliktusmegoldásoknak mindig elsőbbséget kell élvezniük a katonai megoldásokkal szemben.

A zsinaton elfogadott oktatási program egyik legfontosabb megállapítása, hogy a vallási nevelés erősítése a családokban éppoly fontos, mint a hitoktatás támogatása gyülekezeti, egyházmegyei és tartományi szinten. A vallással és hittel kapcsolatos első benyomások és tapasztalatok meghatározó helyszíne a család, a szülői ház.

Többek között ezt is figyelembe véve a Rajnai Egyház egy olyan podcastot fejleszt és készít gyermekes és fiatal családoknak, amely a vallási tartalmakat a mindennapi családi élet témáival ötvözi. Így támogatják a szülőket, nagyszülőket, valamint a keresztszülőket a gyermekek és fiatalok vallással és társadalommal kapcsolatos kérdéseinek megválaszolásában. Ezenfelül bátorítják őket arra, hogy a hitről beszélgessenek, és a családon belül megéljék azt.

Balog Zoltán a munkacsoportok megbeszélésein is részt vett, ahol egyértelműen megfogalmazódott a német egyházak kiszolgáltatott helyzete az iskolai hitoktatás kapcsán, hiszen Rajna-Vesztfáliában úgy tanít tizenhétezer vallástanár protestáns hittant, hogy semmilyen intézményes kapcsolatuk nincs az illetékes egyházzal, azon túl, hogy vallástanári oklevelüket pedagóguspályájuk elején az egyház hitelesíti. Ez a veszély Magyarországon is fennáll, ha engedjük, hogy az iskolai hitoktatás elszakadjon a gyülekezeti, egyházi valóságtól.