Július eleje óta megszűnt a vezetékes vízellátás, rendszeresek az áramkimaradások; elektromos áram csupán naponta két órára van a háztartásokban. Az energiahordozók árai a drámai pénzromlás és a gázolajkészletek elapadása miatt az egekbe szöktek. Súlyos hiány mutatkozik gyógyszerekből és alapélelmiszerekből. A helyi református gyülekezetek beszámolói alapján Joseph Kassab, a bejrúti központú testvéregyházunk, a Szíriai és Libanoni Nemzeti Református Zsinat (NESSL) főtitkára levélben tájékoztatta európai és amerikai partneregyházait a súlyosbodó helyzetről. Kamisli, Haszaka és Malikije református gyülekezetei nyugat-európai, amerikai és magyar támogatásra is számíthatnak a krízisben.
Diákok a Kamisli református iskolában
A kilenc éve szűnni nem akaró háború önmagában is visszafordíthatatlan károkat okozott a szíriai népnek, ami hatványozottan sújtja a helyi keresztyén közösségeket. A nagyhatalmak konfliktusa, és az ismét szigorodó amerikai szankciók, az úgynevezett „Caesar Törvény”, ami ellen korábban a NESSL maga is tiltakozott, amerikai testvéregyházai pedig nyilvánosan is felléptek, csak elmélyítette a kilátástalanságot és szegénységet, ami eddig is arra ösztönözte a helyi keresztyéneket, hogy elhagyják hazájukat és „nyugatra” meneküljenek.
Joseph Kassab felhívásában emlékeztet arra, hogy Szíria területének nagy része ma is idegen hatalmak felügylete alatt áll, a szíriai kormány az ország mintegy 60%-a felett rendelkezik, Oroszország és Irán támogatásának köszönhetően. Az északnyugati területeket ugyanakkor a Törökország támogatását élvező iszlamista milíciák tartják uralmuk alatt, északkeleten pedig továbbra is a kurd „adminisztráció” befolyása érvényesül amerikai támogatással. A kurd milíciák és török csapatok között a tavalyi, az ökumenikus közösség és a világ reformátussága által is elítélt inváziót követően rendszeresek a fegyveres összecsapások, melyek a helyi keresztyén közösségeket sem kímélik.
Az elmúlt hetekben egyre súlyosbodó humanitárius válságról a térség három városa, Kamisli, Haszaka, Malikije református gyülekezeteinek beszámolója alapján adott tájékoztatást a NESSL főtitkára. Július eleje óta megszűnt a vezetékes vízellátás, rendszeresek az áramkimaradások; elektromos áram csupán naponta két órára van a háztartásokban. Az energiahordozók árai a drámai pénzromlás és a gázolajkészletek elapadása miatt az egekbe szöktek. Súlyos hiány mutatkozik gyógyszerekből és alapélelmiszerekből. A pékségek búza hiányában bezártak. Mindeközben a „kurd önkormányzat”, amelyik a térség intézményeit felügyeli, nyomás alatt tartja a magánintézményekként működő egyházi iskolákat, és arra kényszeríti őket, hogy tanmenetüket ideológiai alapon módosítsák. Az új koronavírus-járvány pedig az egészségügyi ellátás hiányában csak tetézi a kilátástalanságot.
Nyugtalanító a helyzet Szíriában
Törökország szerdán előre megtervezett katonai támadást indított Észak-Szíria térségében, hogy ellenőrzése alá vonja a szír-török határ jelentős részét. Tapintható a feszültség a szíriai lakosság körében. Testvéregyházunk, a Szíriai Örmény Református Közösség humanitárius segítséget nyújt a térségben.
A térség lelkészei szerint a még helyben élő keresztyének „megbánták, hogy amikor lehetőségük volt, nem hagyták el az országot”. Keresztyének és nem keresztyének egyaránt a gyülekezetektől várnak segítséget. A NESSL bejrúti központú jótékonysági szervezetének segítségével igyekszik enyhíteni a humanitárius katasztrófa következményeit. A szír reformátusokat nyugat-európai, valamint amerikai egyházak és civilszervezetek támogatása mellett a magyar kormány is segíti. A NESSL a Hungary Helps program keretében tavaly átutalt támogatás fennmaradó részét humanitárius programjára fordítja. A nemzetközi támogatásnak köszönhetően az egyház gyógyszereket, védőfelszereléseket és élelmet juttat a térségbe és ezzel támogatja a helyi gyülekezetek szolgálatát.
Firas Farah Kamisli református lelkésze feleségével
Firas Farah, Kamisli városának református lelkésze harmincszoros drágulásról, súlyos inflációról és növekvő társadalmi feszültségről számolt be az embereket, különösen is a keresztyén kisebbséget sújtó szankciók következményeként. A keresztyén kisebbség, a lelkész szavaival, „hit hagyatékának letéteményese, a szeretet üzenetének és a békés együttélésnek utolsó szószólója”. Farah szerint a keresztyének a szír társadalomban „biztonsági szelepként” szolgálnak a háború kitörése óta, a gyülekezetek pedig minden őket ért támadás ellenére arra törekednek, hogy életeket mentsenek, tekintet nélkül a hozzájuk forduló emberek etnikai vagy vallási hovatartozására.