A gyakorlati teológia francia professzora, Elisabeth Parmentier előadásában kifejtette, hogy a protestáns egyházak mai kihívásai hogyan befolyásolják a helyi gyülekezetek gyakorlatát. A professzorasszony három olyan alapvető igényt jelölt meg, amellyel kapcsolatban korunk embere az egyházaktól vár útmutatást. A sikeresség vágya az egyén életében, igény az elismerésre és személyre szabott rítusokon keresztül az egyes ember személyes értékének megerősítésére, illetve Isten „érezhető és látható” megtapasztalásának az igénye.
A francia teológusnő mellett előadást tartott még Ermanno Genre valdens lelkipásztor, a CEPPLE elnöke, aki a valdens egyház előtt álló mai kihívásokról szólt, míg Uta Pohl-Patalong német professzorasszony az egyház helyét határozta meg.
A konferencia résztvevői az előadásokon hallottakat csoportmunkában dolgozták fel. Megállapították, hogy függetlenül az egyes európai egyházak földrajzi, történelmi és társadalmi helyzetétől, napjainkban mindenütt fogy a lélekszám. „A portugál protestantizmus teljesen eltűnt – hangzott el – és egyes országokban a római katolikus egyház felfogása szerint a reformáció csak „baleset” volt az egyháztörténelemben.”
Az előadások és csoportmunkák sorát tarkította a helybeli egyházközségek lelkészeivel való találkozás, aminek keretében bemutatták gyülekezeti életüket, terveiket, küzdelmeiket. Kiderült, hogy a strassburgi belvárosi protestáns egyházközségek közösen próbálnak túlélni a túlságosan szekularizálódott és liberális világban. Egyikük a turizmusra épít, amikor a templomba betérőknek próbál vallásos élményt is adni monumentális és impozáns öröksége révén (St. Thomas), másikuk kulturális kínálattal kívánja becsalogatni a járó-kelőket, köztük a „nem-hívőket” is, és koncertek, diavetítések, kiállítások által csepegtetni a kereső lelkekbe az evangéliumot (St Pierre-le Jeune).
A konferencia résztvevői megismerték a város történelmét és bejárták a nevezetes helyeket. Vasárnap délelőtt közösen vettek részt a St. Guillaume templomban tartott úrvacsorás istentiszteleten, ahol az egyetemi lelkészség igazgató lelkésze hirdette az igét.
A Magyarországi Református Egyház részvétele a latinos közösségben a francia és német egyházakkal való szoros kapcsolatának köszönhető.